Új Néplap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-04 / 181. szám
2015. AUGUSZTUS 4., KEDD HORIZONT 11 Nagy levegő, aztán mindent bele! Őrületes módon, két méterrel a víz alatt rúdtáncoltak a budapesti Chrome Pole Fitness és a tatabányai Angel Pole Fitness lányai a közelmúltban. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mára már biztos, az akrobatikus rúdtánc nem egy futó fellángolás, egyre több nő és férfi fedezi fel a sportot, amelynek nemcsak „szárazföldi”, hanem víz alatti változata is létezik. Akciójuknál négy búvár segédkezett, maga az ötlet pedig a két fitneszcsoport tagjaitól származik.- Rengeteg előkészületet és biztonsági intézkedést kellett tennünk - mesélte Csendes Edina vezetőedző. - A négyméteres medencében nagyjából két, két és fél méterre tudtak lemenni a lányok, akkora a víznyomás. Leginkább ezzel kellett megküz- denünk. A rúdtáncosok mindössze egykét mozdulatot tudtak nagy biztonsággal elvégezni a víz alatt.- A rudakat a búvárok súlyozták le a medence aljára, ez sem volt kis munka. És persze maga a gyakorlat sem, de megérte. Aki kijött a vízből, szinte adrenalinsokkot kapott. A lányok széles mosollyal, egymás nyakába ugrálva kiabálták: megcsináltuk! - összegzett Edina. Adrenalinsokkot és nagy tapsot kaptak, amikor kijöttek a medencéből Két méter mélyen rúdtáncoltak Pap Gergelyként magyar vitéz, Ibrahimként török dervis, katolikusból muszlim lett Napjainkban a hagyományőrzés a fehérneműnél kezdődik EGER A Vitézlő Oskola mellett egyre inkább előtérbe kerül egy másik egri hagyományőrző egyesület, méghozzá a Hun- gari Dzsebedzsi. Ez utóbbi civil szervezet elnöke Pap Gergely, aki ma már nem csupán magyar vitézt alakít, hanem török dervist is... Verebélyi Márta heol@heol.hu- Nem vitás, hogy Magyarországon mindenki a magyar kultúrát szeretné bemutatni, viszont a XVI. századot elég nehéz elképzelni az oszmánok nélkül. Éppen ezért Bartók Gertrúddal álmodtuk meg az egyesületet 2013-ban, a célunk pedig egyfajta űr kitöltése a XVI. századi hazai hagyományőrzésben - mondta Pap Gergely. - Itthon kevés csapat foglalkozik tisztán csak az oszmán kultúrával, és úgy gondoltuk, ezt a részt is meg kell mutatni. Kulturális vonallal foglalkozunk, elsősorban olyan karaktereket alakítunk hagyományőrző rendezvényeken, melyek ritkák az országban - legyen szó akár például müezzinről vagy dervisről - osztotta meg véleményét Pap Gergely, a Hungari Dzsebedzsi elnöke.- Melyik áll Önhöz közelebb a magyar vagy a török oldal?- Ez egy darabig teljesen egyensúlyban volt, hiszen a hagyományőrzést nem 2013- ban kezdtem. 2001 óta foglalkozom vele, 2006-ban csatlakoztam az Egri Vitézlő Oskolához, ahol először a darabok narrációját vállaltam el, utána pedig jött a magyar és a török harcos karaktere. Amikor meg tudtam alkotni a bektasi dervis szerepemet, akkor annak nagy sikere is lett, illetve azt kell, hogy mondjam, hogy egyedi is az egész országban, így ez utóbbi közelebb áll hozzám.- A külseje is ezt sugallja...- Igen (nevet), ha az ember komolyan veszi a hagyomány- őrzést, a mindennapi életébe is belopja magát, s előbb- utóbb úgy is fog kinézni, mint az akkori emberek. Mint például nekem a hosszú szakáll és bajusz.- Mit szólnak a szerettei ahhoz, hogy inkább ezt a bizonyos oszmán oldalt erősíti, és nem a magyart?- Már többen megkérdezték, hogy tulajdonképpen melyik oldalon állok, főleg amikor kifejtem, hogy miért az Ibrahim török nevet választottam. Nagy Szulejmán nagy vezére is Ibrahim volt, magyarországi hadjáratokban és egyiptomi expedíciókon vett részt. Én történész vagyok, nem állok oldalakon, én tényeket közlök. A tény pedig az, hogy ez az ember tehetséges volt, s a régiek is tisztelték egymást, egymás tudását elismerték. Én miért ne tisztelhetném a régieket?! Akár magyarról van szó, akár oszmánról.- Ön korábban a keresztény hagyományokat ápolta, mára azonban a muszlim tradíciókkal foglalkozik. Mesélne erről a váltásról?- Létezik egy nagyon jó mondás: a hagyományőrzés a fehérneműnél kezdődik. Éppen ezért azt szoktam mondani, hogy a lehető legpontosabban kell adni egy karaktert. Tehát, ha magyar köznemest alakítok, olyan ruha is kell hozzá, a magyar köznemesek általában katolikus vallású- ak, így nem árt, ha tisztában vagyok a katolikus vallással, hogy úgy tudjak viselkedni... Ha egy hajdút alakítok, akkor viszont a református vallással kell tisztában lennem. A XVI. században nem volt ateista, mindenki számára egyértelmű volt, hogy Isten létezik. Nem lehetett megkérdőjelezni. Ha azonban egy oszmán harcost alakítok, az már nehezebb, ugyanis az iszlámról többnyire nem tudunk semmit. Mit tud egy átlagember róla?! Először is, hogy az isten Allah, hogy létezik dzsihád (az iszlám kifejezése, jelentése „szent háború” - a szerk.), és kész.- Gyermekkorában a szülei hogyan nevelték?- Én katolikus nevelést kaptam, templomba járó ember voltam, sőt, volt olyan időszak, amikor többet voltam különböző miséken, mint otthon. Amikor viszont elkezdtem a dervis karaktert kialakítani, minden megváltozott, hiszen ha iszlám kultúrával foglalkozom, még sem tehetem, hogy figyelmen kívül hagyom a filozófiai hátteret. Tanulmányoztam az iszlámot, illetve felvettem a kapcsolatot a Magyar Iszlám Közösséggel, hogy egy Koránt kérjek tőlük. Az iszlám szerint a könyv népei ugyanazt az Istent imádják. Szerintük ugyanarról a teremtőerőről beszélnek a különböző vallások, csak másképp hívják. Magam Isten-hívő maradtam mostanra is, attól függetlenül, hogy már Al- lahnak hívom, s nem Istennek...
