Új Néplap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-04 / 181. szám

2015. AUGUSZTUS 4., KEDD HORIZONT 11 Nagy levegő, aztán mindent bele! Őrületes módon, két mé­terrel a víz alatt rúdtáncoltak a budapesti Chrome Pole Fitness és a tatabányai Angel Pole Fit­ness lányai a közelmúltban. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mára már biztos, az akrobatikus rúdtánc nem egy futó fellángolás, egyre több nő és férfi fedezi fel a sportot, amely­nek nemcsak „szárazföldi”, ha­nem víz alatti változata is léte­zik. Akciójuknál négy búvár se­gédkezett, maga az ötlet pedig a két fitneszcsoport tagjaitól szár­mazik.- Rengeteg előkészületet és biztonsági intézkedést kellett tennünk - mesélte Csendes Edi­na vezetőedző. - A négyméte­res medencében nagyjából két, két és fél méterre tudtak lemen­ni a lányok, akkora a víznyomás. Leginkább ezzel kellett megküz- denünk. A rúdtáncosok mindössze egy­két mozdulatot tudtak nagy biz­tonsággal elvégezni a víz alatt.- A rudakat a búvárok súlyoz­ták le a medence aljára, ez sem volt kis munka. És persze maga a gyakorlat sem, de megérte. Aki kijött a vízből, szinte adrenalin­sokkot kapott. A lányok széles mosollyal, egymás nyakába ug­rálva kiabálták: megcsináltuk! - összegzett Edina. Adrenalinsokkot és nagy tapsot kaptak, amikor kijöttek a medencéből Két méter mélyen rúdtáncoltak Pap Gergelyként magyar vitéz, Ibrahimként török dervis, katolikusból muszlim lett Napjainkban a hagyományőrzés a fehérneműnél kezdődik EGER A Vitézlő Oskola mellett egyre inkább előtérbe kerül egy másik egri hagyományőr­ző egyesület, méghozzá a Hun- gari Dzsebedzsi. Ez utóbbi civil szervezet elnöke Pap Gergely, aki ma már nem csupán ma­gyar vitézt alakít, hanem török dervist is... Verebélyi Márta heol@heol.hu- Nem vitás, hogy Magyaror­szágon mindenki a magyar kultúrát szeretné bemutatni, viszont a XVI. századot elég nehéz elképzelni az oszmá­nok nélkül. Éppen ezért Bar­tók Gertrúddal álmodtuk meg az egyesületet 2013-ban, a cé­lunk pedig egyfajta űr kitölté­se a XVI. századi hazai hagyo­mányőrzésben - mondta Pap Gergely. - Itthon kevés csa­pat foglalkozik tisztán csak az oszmán kultúrával, és úgy gondoltuk, ezt a részt is meg kell mutatni. Kulturális vo­nallal foglalkozunk, elsősor­ban olyan karaktereket alakí­tunk hagyományőrző rendez­vényeken, melyek ritkák az országban - legyen szó akár például müezzinről vagy der­visről - osztotta meg vélemé­nyét Pap Gergely, a Hungari Dzsebedzsi elnöke.- Melyik áll Önhöz közelebb a magyar vagy a török oldal?- Ez egy darabig teljesen egyensúlyban volt, hiszen a hagyományőrzést nem 2013- ban kezdtem. 2001 óta foglal­kozom vele, 2006-ban csatla­koztam az Egri Vitézlő Osko­lához, ahol először a darabok narrációját vállaltam el, utá­na pedig jött a magyar és a tö­rök harcos karaktere. Amikor meg tudtam alkotni a bektasi dervis szerepemet, akkor an­nak nagy sikere is lett, illetve azt kell, hogy mondjam, hogy egyedi is az egész országban, így ez utóbbi közelebb áll hoz­zám.- A külseje is ezt sugallja...- Igen (nevet), ha az ember komolyan veszi a hagyomány- őrzést, a mindennapi életé­be is belopja magát, s előbb- utóbb úgy is fog kinézni, mint az akkori emberek. Mint pél­dául nekem a hosszú szakáll és bajusz.- Mit szólnak a szerettei ah­hoz, hogy inkább ezt a bizonyos oszmán oldalt erősíti, és nem a magyart?- Már többen megkérdez­ték, hogy tulajdonképpen me­lyik oldalon állok, főleg ami­kor kifejtem, hogy miért az Ibrahim török nevet válasz­tottam. Nagy Szulejmán nagy vezére is Ibrahim volt, ma­gyarországi hadjáratokban és egyiptomi expedíciókon vett részt. Én történész vagyok, nem állok oldalakon, én té­nyeket közlök. A tény pedig az, hogy ez az ember tehetsé­ges volt, s a régiek is tisztel­ték egymást, egymás tudását elismerték. Én miért ne tisz­telhetném a régieket?! Akár magyarról van szó, akár osz­mánról.- Ön korábban a keresztény hagyományokat ápolta, mára azonban a muszlim tradíciók­kal foglalkozik. Mesélne erről a váltásról?- Létezik egy nagyon jó mondás: a hagyományőrzés a fehérneműnél kezdődik. Ép­pen ezért azt szoktam monda­ni, hogy a lehető legpontosab­ban kell adni egy karaktert. Tehát, ha magyar köznemest alakítok, olyan ruha is kell hozzá, a magyar köznemesek általában katolikus vallású- ak, így nem árt, ha tisztában vagyok a katolikus vallással, hogy úgy tudjak viselkedni... Ha egy hajdút alakítok, akkor viszont a református vallással kell tisztában lennem. A XVI. században nem volt ateista, mindenki számára egyértel­mű volt, hogy Isten létezik. Nem lehetett megkérdőjelez­ni. Ha azonban egy oszmán harcost alakítok, az már ne­hezebb, ugyanis az iszlámról többnyire nem tudunk sem­mit. Mit tud egy átlagember róla?! Először is, hogy az isten Allah, hogy létezik dzsihád (az iszlám kifejezése, jelenté­se „szent háború” - a szerk.), és kész.- Gyermekkorában a szülei ho­gyan nevelték?- Én katolikus nevelést kaptam, templomba járó em­ber voltam, sőt, volt olyan idő­szak, amikor többet voltam különböző miséken, mint ott­hon. Amikor viszont elkezd­tem a dervis karaktert kiala­kítani, minden megváltozott, hiszen ha iszlám kultúrával foglalkozom, még sem tehe­tem, hogy figyelmen kívül ha­gyom a filozófiai hátteret. Ta­nulmányoztam az iszlámot, il­letve felvettem a kapcsolatot a Magyar Iszlám Közösséggel, hogy egy Koránt kérjek tőlük. Az iszlám szerint a könyv né­pei ugyanazt az Istent imád­ják. Szerintük ugyanarról a teremtőerőről beszélnek a kü­lönböző vallások, csak más­képp hívják. Magam Isten-hí­vő maradtam mostanra is, at­tól függetlenül, hogy már Al- lahnak hívom, s nem Isten­nek...

Next

/
Thumbnails
Contents