Új Néplap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-24 / 197. szám
2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET у Felborulhat a konszenzus II. Lajos haláláról Budapest A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos halálának titokzatos körülményeiről tartanak konferenciát történészek, antropológusok, igazságügyi orvosszakértők részvételével az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) augusztus 29-én. A korabeli hiteles források szerint a magyar uralkodó a vesztes csata napján, 1526. augusztus 29-én menekülés közben fulladt a megáradt Csele patakba. A történettudományban egyetértés alakult ki arról is, hogy II. Lajos október közepén megtalált holttestét a középkori magyar királyok hagyományos temetkezési helyén, Székesfehérvárott temették el 1526 novemberében. Ezt a hagyományos konszenzust kérdőjelezte meg két szombathelyi orvos tavaly publikált írásában. Fél évezreddel ezelőtti forrásokat orvosszakmai szempontból áttekintve arra a következtetésre jutottak, hogy az ott leírt tetem külső jegyei alapján legfeljebb csak néhány napos lehetett. így II. Lajos vagy nem augusztus 29-én, hanem mintegy másfél hónappal később vesztette életét, vagy nem az ő holttestét temették 1526 novemberében a székesfehérvári királysírba. Farkas Gábor Farkas, az OSZK osztályvezetője szerint az orvosok által felvetett kérdések alaposan felforgathatják a Mohácsot követő időszakról eddig kialakult képet, hiszen ha beigazolódna, hogy II. Lajos nem augusztus 29-én vesztette életét, akkor .vajon hogyan, mikor és miért halt meg néhány héttel később Mohács környékén. Ha viszont nem az uralkodó holttestét temették el Székesfehérvárott, akkor felvetődik az 1526 novemberében királlyá választott, megkoronázott, 1540-ig uralkodó Szapolyai János szerepe. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az orvostudomány II. Lajos halálával összefüggő új kérdésfelvetéseit miképp lehet a történettudomány eddigi eredményeivel összeegyeztetni. Az információk nagyon hiányosak: középkori királyaink túlnyomó többségéhez hasonlóan még II. Lajos földi maradványai sem sikerült azonosítani mind a mai napig. A székesfehérvári temetkezési helyet már a törökkorban feldúlták, és még a 19. században is előfordult, hogy szakszerűtlen rendezték át, így jelenleg nem azonosíthatók teljes bizonyossággal az ott eltemetett uralkodók földi maradványai. MTI Az elmúlt napokban a parlagfű pollenkoncentrációja az ország jelentős részén elérte a magas szintet. Aki érzékeny rá, a következő napokban erősödhetnek a tünetei. Egyre több allergiás beteg van és azt jelzik előre, hogy még több lesz. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az Országos Közegészségügyi Központ elsőfokú parlagftmasztást adott ki, szinte az egész országra. A Dunántúlon és äz Alföldön a legrosszabb a helyzet, a Bakonyban, az Északi-középhegységben valamivel kevesebb a pollen. Az elsőfokú riasztási szint azt jelenti, hogy a parlagfűre érzékenyek tünetei állandósulnak, illetve erősödnek. így előfordulhat tüsszögés, orrfolyás, enyhe fejfájás, köny- nyező szemek, torokviszketés, a szem fáradékonysága, általános fáradtságérzet. „Ha megnézzük az elterjedést időrendben, azt láthatjuk, hogy elsőként a Trieszt-Budapest vasútvonal környékén jelent meg a növény - mondta lapunknak Rónai Zoltán, tüdőgyógyász-aller- gológus. - Ma ott tartunk, hogy Európában, hazánk messze a legfertőzöttebb terület. Kiirtani elméletben úgy lehetne, ha teljes talajfertőtlenítést végeznénk az országban 60-80 centiméteres mélységig, hiszen egy rendkívül életképes növényről van szó. 60 évig marad életben a pollenje, egy tőről akár nyolc milliárd pollenszemcsét képes szétszórni, amelyek 500 kilométerre is képesek eljutni. Egyszóval az egy vesztes játszma, hogy teljesen kiirtsuk. Ha sikerülne is, hatvan évig biztosan nem szabadulnánk tőle.” Nékám Kristóf, immunoló- gus-allergológus, a Magyar Allergiaszövetség elnöke szerint Magyarországon sajnos sok a kezeletlen beteg. Azoknak akiknek enyhe tüneteik vannak, persze nem is szükséges oDPoShoz menni, elég ha tudják, hogyan tarthatják féken a tüneteket. Akiknek már komoly tüneteik vannak, jobb ha orvostól kérnek segítséget a gyógyszer kiválasztásához. Az antihisztami- nos gyógyszerek az orrdugulást nem szüntetik meg, csak a többi tünetet. Akkor sem, ha több gyógyszer vesz be az allergiás, A legfrissebb kutatások alapján a helyzet csak romlani fog. Egy nemzetközi tudóscsapat szerint, főként a globális felmelegedés miatt, minden irtás ellenére több parlagfűre és nagyobb pollenkoncentrációra kell számítani. A melegebb időjárás lehetővé teszi, hogy még több helyen meghonosodjon a parlagfű. Ma Franciaorattól csak a mellékhatásból lesz több. Rónai szerint fontos az is, hogy nem jó orrcseppel kezelni az allergiás orrdugulást, az ugyanis tíz nap után hozzászokást okozhat és komoly mellékhatásokat. Igaz lassabban hat az orrspray, mint a csepp, de hosszútávon jobb biztonságosabb megoldás. Nékám azt mondta: azért is fontos orvoshoz fordulni, mert a szakember segíthet a legmegfelelőbb módszert választani a beteg állapotától függően. Aki'váK lalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé is téheti magát immunterápiával. Ennek lényege, hogy a betegség okát próbálják megszüntetni. Az allergiás reakciót okozó fehérjéhez fokozatosan hozzászoktatják a szervezetet. A tünetek már az első évben jelentősen enyhülhetnek, de végleges megoldást is nyújthat. A statisztikák szerint a betegek több mint 50 százalészág, az Egyesült Királyság és Németország egyes területein még nem él az allergén növény, ám a Robert Vautard francia klímatudós, a Klíma-és Környezettudományi Laboratórium kutatója szerint 2050-re ott is elterjed. A szimulációk szerint a következő 35 évre a pollenszint éves átlagban négyszer annyi lesz, mint most. Őszi folyás, rózsanatha Sokat halljuk, hogy civilizációs betegségről van szó. de a parlagfű pollenje már évszázadok óta megkeseríti az arra érzékenyek életét. Már az ókori Kínában is felfigyeltek a betegségre, „őszi folyásként'’ írták le, a középkorban rózsanáthaként emlegették. Tehát a közhiedelemmel ellentétben nem „civilizációs" betegség, igaz Magyarországon csak a 20. század eleje óta ismert. A növény tömeges megjelenését az 1920-as években, az Egyesült Államokból érkező gabonaszállítmányokhoz kötik. Ma már az egész ország területe fertőzött, ráadásul szinte kiirthatatlanul. kának a legalább három év immunterápia után teljesen elmúlnak a tünetei, van akinél hosszú ideig, de 5-8 évig biztosan nem is újulnak ki. Ez fontos lehet, hiszen rengetegen szenvednek ilyenkor az allergiától. Magyar- országon már minden negyedik ember érintett. A tünetek körülbelül 80 százalékban 20 éves kor alatt kezdődtek. Mivel az allergiát alapvetően a genetikai faktorok és a környezeti tényezők határozzák meg, a civilizációs változások is közrejátszanak a terjedésben. Ilyen a stressz, a szeny- nyezett levegő, vagy a legyengült szervezet. 2050-re ennél is rosszabb lesz Zaharcsenkót nem találják Eltűnt a szakadárok vezére Ukrajnában DONYECK Családostul nyoma veszett Olekszandr Zaharcsenkó- nak, az önkényesen kikiáltott szakadár Donyecki Népköztársaság vezetőjének - közölte tegnap a Novosztyi Donbassza kelet-ukrajnai hírportál. A szakadár vezér váratlanul élettársával és lányaival együtt elhagyta azt a donyecki luxusvillát, amelyben lakott. Az elmúlt napokban a kelet-ukrajnai szakadárok és a kijevi vezetés kölcsönösen egymást gyanúsították meg azzal, hogy provokációkat, illetve nagyszabású támadást készítenek elő. MTI Légibaleset Svájcban, Angliában DITTINGEN SUSSEX Összeütközött két kisrepülőgép egy légi bemutatón a svájci Bázel közelében fekvő Dittingenben vasárnap, egy pilóta meghalt. A három gép bemutatót tartott, amikor egyikük belecsapódott a másikba. Szombaton legalább hét ember halt meg egy dél-angliai légi parádén, Sussex grófságban. A bemutatón lezuhant egy Hawker Hunter típusú, a múlt század ötvenes éveiből származó harci repülőgép és a repülőtér közelében parkoló gépkocsikba csapódott és felrobbant. MW Politikai foglyokat engedtek szabadon FEHÉROROSZORSZÁG Hat politikai fogoly szabadulhatott szombaton Fehéroroszországban az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök amnesztiarendele- , te értelmében. Köztük van Mika- laj Sztatkevics volt ellenzéki elnökjelölt is. Minszk szerint az államfő emberiességi megfontolásokból döntött a közkegyelem meghirdetése mellet. Elemzők szerint a fehérorosz elnök gesztust akart gyakorolni, amivel javulhatnak-a kapcsolatok Minszk és a Nyugat között. Minszknek a gazdaság összeomlása miatt óriási szüksége van nyugati hitelekre. MTI. Az okostelefon-tulajdonosok 59 százaléka gyakorlatilag egész nap használja készülékét Sokan meztelennek érzik magukat mobiljuk nélkül MAGYARORSZAG Az internetfelhasználók aránya jelenleg 74,5 százalék (ez 7,3 millió felhasználót jelent) Magyarországon, a számítógépen csatlakozók aránya 69, míg az okostelefonról internetezők aránya 50 százalék - áll a Google felmérésében. Az előrejelzések szerint a világ felnőtt népességének 80 százalékának lesz okostelefonja 2020-ra. Magyarországon a csak mobilinternetet használók 67 százaléka használ valamilyen mobilinternetes adatkeretet, míg 27 százalék csak ingyen wifi lehetőségekor használja telefonját nete- zésre. A Google szerint az előfizetők 73 százaléka nem teljesen elégedett az adacsomagjával, több mint felük nem engedheti meg magának a nagyobb csomagot. A tulajdonosok közel 80 százaléka szerint okostelefonjuk változtatta meg leginkább életüket az elmúlt évtizedek technológiai találmányai közül. Gyakorlatilag egész nap, vagy legalább óránként használja telefonját 59 százalékuk a hívásokon kívül is. Sosem felejti otthon a készülékét 45 százalékuk, még a baráti találkozásokkor is 26 százalékuk ellenőrzi a készülékét, 17 százalék a randijük alatt is. Sokan úgy nyilatkoztak, meztelennek érzik magukat a készülék nélkül. A reggeli indulás előtt a leggyakrabban ellenőrzött tárgyak a pénztárca (7? százalék), az okosA10 legnépszerűbb alkalmazástípus mobiltelefonra (Legalább hetente egyszer használják) Időjárás-előrejelzés Közösségi média Fotózás Chat Hírek Szórakozás Útvonal, térkép Sport és egészség Pénzügyek Appok gyerekeknek MW GRAFIKA, FGHKA1 Is telefon (71 százalék) és a lakáskulcs (57 százalék). A mobilhasználók főként személyi asszisztensként (42 százalék) és szórakoztató központként (39 százalék) tekintenek a telefonjukra. A legtöbb magyar, aki ágya mellett tartja telefonját, telefonja ébresztőjére ébred (85 százalék), minden negyedik tulaj első dolga, hogy ellenőrizze mi történt az alvással töltött órák alatt. A felhasználók közel fele csak a legritkább esetekben halkítja le készülékét, de ilyenkor is közel 90 százalékuk időről-időre ránéz, nehogy lemaradjon egy fontos hívásról. Magyarországon az okostelefon tulajdonosok 40 százaléka gyakran olvas híreket készülékén. MW Nincs nyaralás mobil nélkül Nyaraláskor az összes készülékünk közül a mobilunkat visszük leggyakrabban (93 százalékban) magunkkal, 94 százalékuk használja a vakáció alkalmával a telefon kameráját (elsősorban családi képeket készítve), minden második felhasználó készít szelfit, 83 százalékuk küld a nyaraláskor e-mailt, vagy használ online térképet, 81 százalékuk indítja el a böngészőt. Magyarország Európában messze a legfertőzöttebb terület parlagfűvel. Vesztes játszma, hogy teljesen kiirtsuk, polenje 60 évig életképes
