Új Néplap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-22 / 196. szám
2015. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT g GAZDASÁG-BELFÖLD Emelik a minimálbért januártól a csehek PRÁGA A cseh kormány januártól 8 százalékkal emeli a minimálbért, néhány éven belül már harmadszor. A minimálbért havi 700 koronával (1 korona=ll,44 forint), 9900 koronára emelik meg. Az egészségkárosodással élő alkalmazottak minimálbére ugyanakkor 1300 koronával, 9300 koronára nő - jelentette be Bohuslav So- botka miniszterelnök. A szociáldemokraták vezette koalíciós kormány a programjában arra kötelezte magát, hogy a minimálbért fokozatosan az átlagbér kétötödének szintjéhez közelíti. Az idei első negyedév végén a csehországi havi átlagbér 25 306 koronát tett ki, ennek kétötöde 10 122 korona lenne. Minimálbért jelenleg az alkalmazottak 2,3 százaléka kap. A szakszervezetek ezerkoronás béremelést követeltek, míg a munkaadók csak ötszáz koronásat, mert szerintük a megnövekedett bérterhek következtében romlani fog a vállalatok versenyképessége. Csehországban a gazdaság 4,4 százalékkal nőtt a második negyedévben éves összevetésben, a legnagyobb ütemben az EU-ban, a GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék alatti. MW Megegyeztek a partok az áfakulcsról BUKAREST A román parlamenti pártok öt helyett négy százalék- pontos januári áfacsökkentésben állapodtak meg. Továbbá arról is, hogy 2017-től további 1 százalékkal, 19-re mérséklik az áfát. A Ponta-kormány eredetileg is négy százalékpontos áfacsökkentést tervezett, de a liberális ellenzék akkor ragaszkodott az öthöz. A kormány igazodott az ellenzékhez, így a parlament megszavazta a 19 százalékos áfát. Klaus Iohan- nis államfő azonban visszaküldte a parlamentnek törvényt, így lett az ötből most négy százalékpont. 2016-ban a hiány a GDP 2 százaléka lehet: Románia így is meghaladná a vállalt 1,2 százalékos hiányt. Emiatt, és az orvosoknak tett 25 százalékos kormányzati béremelési ígéret fenntarthatósága miatt is aggodalmát fejezte ki a nemzeti bank és a költségvetési tanács is. MW Horváth: Nem cél, hogy a szabálysértő tanárt kirúgják Megosztó kódex ló törvény, és ezek a viselkedésre vonatkozó szabályokat is tartalmaznak.” Hozzátette, a pedagógusnak a jogszabályokon kívül van munkáltatója is, teljesen fölösleges egy etikai kódexben neki még további szabályokat leírni. Azt is kétségbe vonja, hogy a Nemzeti Pedagógus Karnak van-e törvényi felhatalmazása a jogszabályalkotásra. Szerintük nincsen, ezért Alkotmány- bírósághoz fordultak. A legnagyobb baj a PSZ szerint, hogyha ezt az etikai kódexet elfogadják, a pedagógusokat bárki feljelentheti a kódex rendkívül tágan értelmezhető megfogalmazásai miatt. „Korbács és szájkosár” kódexnek tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a pedagógusok etikai kódexének tervezetét. A PDSZ aláírásgyűjtést indított, néhány napja már több mint félezer aláírásnál tartottak. Mendrey László, a PDSZ elnöke sem tartja jónak szubjektív mérlegelésen alapuló megfogalmazásokat a kódexben. Szerinte a szólásszabadság korlátozásaként is lehet értelmezni, hogy az iskolai problémáknak az iskola falai között kell maradnia. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője viszont erősen túlzónak tartja a szakszervezetek kritikáját, hogy az önállóan gondolkodó pedagógusok pályáról való eltávolítása a cél. Horváth kijelentette, a rövid szoknya vagy dohányzás miatt nem rúgnak ki senkit. Nem az a szándék, hogy az etikai kódexszel adjanak lehetőséget a fenntartónak, hogy elküldjön embereket a pályáról. Szerinte a kódex bizonyos értelemben iránymutatást ad arra, mi lenne a jó, idilli állapot, de a véleményeket, kritikákat figyelembe veszik majd, és változtatni fognak az etikai kódex tartalmán, ha szükséges. Október 4-ig várják a módosítási javaslatokat. Hárman ugyanarról - tartani lehet a túlszabályozástól GALLÓISTVÁNNÉ (PSZ); Az etikai kódexnek nincs más célja, mint megfélemlíteni, totális ellenőrzés alatt tartani a pedagógusokat. A többség szerint nem kellenek ezek az előírások. Tiltakoznak a pedagógus szak- szervezetek a nemrég nyilvánosságra hozott etikai kódex ellen. Feleslegesnek tartják már a létét is, mivel nézetük szerint elegendő a meglévő szabályozás. Az alkotó pozitív iránymutatásról beszél. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mivel a magyar társadalom egészében sincsen társadalmi közmegegyezés korunk etikai kérdéseinek tekintetében, ezért többek szerint abszurdnak tűnik a felvetés, hogy az egyik legkényesebb területen, a hazai oktatásban viszont legyen. A napokban a Történelemtanárok Egyesülete állásfoglalásban bírálta a pedagógusok etikai kódexét. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kódex egy „több száz éves, a XXL század kihívásainak nem megfelelő pedagógusképet és értékrendet” kíván kötelezővé tenni, mint például a távolságtartást, komolyságot, méltóságot tükröző magatartást, hagyományos öltözködést. Az egyesület az ellen is tiltakozik, hogy a kódexben két tesznek kötelezővé”. Ilyen például, hogy „át kell érezni a köznevelési törvényben meghatározott érdekek fontosságát”. Szerintük egy pedagógusnak arra kell törekednie, hogy autonóm, alkotó értelmiségi legyen. Gallé Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint sincs szükség ilyen kódexre. A Hír TV-ben kifejtette, miért. „A pedagógus társadalom megosztott az etikai kódex kérdésében. A többség nem tartja fontosnak, hogy egyáltalán legyen etikai kódex. A pedagógusokra vonatkozik a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a köz- alkalmazottak jogállásáról szóHORVATH PETER (NEMZETI PEDAGÓGUS KAR): A kódex pozitív, nem az a cél, hogy bárkit kirúgjanak a megszegése miatt. Nem valószínű, hogy a tanárok tömegesen feljelentenék egymást. MENDREY LÁSZLÓ (PDSZ): A közoktatást az utolsó négyzetcentiig lefedték a különböző törvényekkel. Amit eddig nem szabályoztak - mint például a viselkedést -, azt nem is kell. Biztosítani kell a menzán az indokolt diétát DEBRECEN „A közétkeztetésben szeptember 1-jétől kötelező lesz biztosítani az orvosilag indokolt diétás étkezést, amire nincs még minden szolgáltató felkészülve” - hangzott el tegnap azon a fórumon, amelyet a gluténmen- tes élelmiszerek legnagyobb hazai gyártója, a Civita Food Kft. rendezett a debreceni Farmer expón. Vaszkó Gábor ügyvezető szerint ma Magyarországon nincs államilag garantált minősítése a gluténmentes élelmiszereknek. A gluténérzékeny- ség Európában, közte Magyar- országon is a lakosság egy-két százalékát érinti, de amíg Angliában a 20 százalékot eléri az egészségtudatosán, gluténmen- tesen étkezők aránya, addig hazánkban ez az arány mindössze két-három százalék. Vaszkó Gábor elmondta, hogy cégük évente 4000 tonna gluténmentes tésztát és 300 tonna GMO-men- tes olajat állít elő, aminek egy részét jelenleg Agliába és Romániába szállítják, de már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az exportról Ausztriával, Németországgal és Svédországgal is. A gluténmentes étkezés betartása sokkal nehezebb. „A gyermekétkeztetésben, a szociális- és a kórházi étkeztetésben szeptember elsejétől kötelezően biztosítani kell az orvosilag indokolt diétát, ami mintegy 200 ezer embert érint” - hangoztatta a Lisztérzékenyek Országos Egyesületének elnöke. Koltai Tünde szerint az allergiamentes diétát köny- nyebb betartani, mert csak el kell hagyni az allergén termékeket, mint például a tojás, a tej, a szója, vagy a hal. Ugyanakkor a gluténmentesség - egy kilo- grammnyi étel 20 milligramm glutént tartalmazhat - betartása már sokkal nehezebb, egy kanál liszttel is be lehet vinni a megengedettnél nagyobb meny- nyiséget az ételbe - magyarázta Koltai Tünde. Az egyesület elnöke ezért a szolgáltatók felkészítését tartja nagyon fontosnak az allergiamentes étkezés biztosításában, ugyanakkor a hatóságoknak is fel kell készülniük a hatékony ellenőrzésre. MTI Athén odacsapott a magyar államadósságnak - Tartja a kormány a tervezett 2,4 százalékos hiánycélt Rég nem volt ilyen jó állapotban a költségvetés MAGYARORSZÁG Elsősorban a görög válság hullámhegyei- és völgyei, s főként a megszorításokról tartott népszavazás bejelentése rázta meg annyira a pénzpiacokat, hogy a újra 80 százalék közelébe ugrott a magyar, GDP-hez viszonyított államadósság. Bár hatalmasnak tűnik a távolság Athén és a budapesti államadósság-kezelő között, a kapcsolat mégsem légből kapott. Ugyanis a görög krízis bizalmatlanná tette a térség államaival - így Magyar- országgal - szemben a befektetőket, ezért néhány hónap alatt 5,3 százalékkal értékelődött le a magyar fizetőeszköz. Mivel az állam- adósság jelentős részét - megközelítőleg 40 százalékát - euró alapú államkötvények adják, a forint leértékelődésével ezek törlesztése - ahogy korábban a devizahitelesek estében az árfolyamkockázat tette - megemelkedik. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztottá meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. így összesen 2 százalékponttal 79,6 százalékra ugrott vissza a GDP arányos adósságráta. Ezzel párhuzamosan a költségvetés GDP-hez viszonyított Év végén ismét csökkenhet a bruttó adósság mértéke hiánya mindössze egy százalék volt. TARTHATÓ A HIÁNYCÉL A kedvező reálgazdasági folyamatok miatt továbbra is reális a 2015-re kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, a kormány ezután is elemzi a folyamatokat és figyel arra, hogy a fegyelmezett gazdálkodás fennmaradjon - mondta Banai Péter Benő, a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára. Hozzátette: a következő években a konvergenciaprogramban, illetve a 2016-os költségvetésben szereplő kitekintéssel megegyezően, csökkenő hiánypályával számolnak, így 2016-ban 2, míg 2017-ben pedig 1,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulálnak. Banai Péter Benő arra a kérdésre, elég lesz-e a költségvetésben a kockázatok kezelésére rendelkezésre álló összeg, vagy intézkedéseket kell hoznia a kormánynak, kifejtette: a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék előirányzat 100 milliárd forintos keretének döntő részét már valóban átcsoportosították. Ezek közül kiemelte, hogy a kormány a gazdasági célú illegális határátlépőkkel kapcsolatos problémák kezelésére két lépésben közel 30 milliárd forintot csoportosított át váratlan kiadásokra. A központi költségvetésben ugyanakkor van még egy 30 milliárd forintos országvédelmi alap, amelyet a kormány októbertől felhasználhat abban az esetben, ha úgy is tartható a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél. MW Az államháztartás adóssága a GDP százalékában 85 ^........................................................ 80аЛАч^/х/\х bruttó adósság! 70 2010. január 2015. február MW-GRAFIKA FORRÁS: MNB ЯрмЯнЯ <Tl (У-l-i- if- i Ilii к-} 4II Г • i ik L-Ж-?-д iU/-^^H r-Kv-T .»1 iTTT-l ft•! ii ar ; [■■M ■ Д1Я . 1Д| lásoktől • gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását, ennek veszélye esetén azonnal megfelelő segítséget kér • küzd az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a kiégés ellen.
