Új Néplap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-18 / 193. szám
2015. AUGUSZTUS 18., KEDD Az apja vízben lebegő holttestét a fia találta meg Nem keresték a férfit? Tragédiába torkoltat egy szombat esti baráti összejövetel, hiszen egy férfi a Tiszába zuhant és megfulladt. A testét másnap saját fia találta meg Szolnokon, a folyó alsóvárosi szakaszán. A fiatalember szerint jelentették a rendőrségnek a balesetet, a hatóságok munkájának gyorsaságával azonban fenntartásai volt. Munkatársunktól ujneplap@mediaworks.hu SZOLNOK Egy fiatal férfi kereste meg szerkesztőségünket, mert úgy érezte, el kell mondania valakinek azt, amit át kellett élnie az elmúlt napokban.- Szombaton késő délután édesapám a barátjával találkozott az egyik stégen a Tiszán - mesélte Lakatos Norbert. - Már este volt, amikor úgy gondolták, hogy a nagy melegben megmártóznak egy kicsit a folyóban, de édesapán hirtelen eltűnt a vízben. Azonnal értesítették a rendőrséget a történtekről. Azt hittük, olyan lesz, mint ahogy már itt-ott láttuk, hogy nagy erőkkel elkezdik a keresést a folyón, hátha felbukkan valahol. Másnap reggel, azaz 16-án bement a testvérem a vízi rendőrség szolnoki kapitányságára, hogy megkérdezze, hol tart a keresés. Erre azt a választ kapta, hogy még nem kezdték el, majd reggel nyolctól. Én háromnegyed kilenckor visszamentem és ismét érdeklődtem, történt-e valami, lett-e eredménye a kutatásnak. Akkor azt a választ kaptam, hogy már végeztek is, mert riasztást kaptak. Hogy van ez? Kik, mikor és hol keresték? - vetette fel a kérdést Norbert. Aki végül úgy döntött, nem vár tovább a rendőrségre, saját kezébe vette a dolgok alakulását. Lement a folyó partjára a barátnőjével és figyelt. Kisvártatva egy motorcsónakos horgász ment arra, akit megkértek, vigye ki őket a folyóra, hadd nézzenek szét.- A csónakos nagyon segítőkész volt, azonnal útra kelt velünk - folytatta. - Nem kellett sokáig hajóznunk, pár perc után, nagyjából a régi húsipar mögötti szakaszon megpillantottunk valamit úszni a folyó közepén. Édesapám élettelen testét sodorta a víz magával. Azonnal odamentünk és tartottuk a csónak mellett, miközben felhívtuk a rendőrséget, és közöltük, hogy megtaláltuk. Három járőrautót küldtek. Úgy 10-15 perc is eltelt, mire jött egy mentőhajó, amibe végre beemelték a testet. Leírhatatlan fájdalom, amikor egy gyermek a saját édesapját tartja a kezei között. S a hatóságok hoz- zállását sem értettem - mondta megrendültén a fiatalember. Az esettel kapcsolatban felvettük a kapcsolatot a megyei rendőr-főkapitányság illetékeseivel, a kommunikációs csoport az alábbi választ küldte meg kérdéseink nyomán: „Tájékoztatom, hogy a haláleset körülményeit a Szolnoki Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.” így nem kaphattunk választ azokra a kérdésekre, hogy miként és mennyi ideig keresték a férfit, illetve az elhunyt fia által elmondottakra sem reagáltak. Az Eletjel mentőcsoport is kereste- Vasárnap reggel kaptuk a riasztást a vízi rendészettől, hogy eltűnt egy férfi a Tiszában - nyilatkozta lapunknak Túri László, a Szolnoki Életjel Mentőcsoport vezetője. - Két fővel és egy kutyával mentünk ki a helyszínre, a keresést azonnal elkezdtük. Kutyánk az egyik partszakasznál bejelzett. így sejtettük, hogy valami vagy valaki lehet ott. azonban éppen ekkor a sárga viharjelzés miatt fel kellett függesztenünk a kutatást. Egy-két óra múlva térhettünk csak visz- sza a vízre. Ekkor már megtalálták a holttestet és valóban ott, ahol a mi kutyánk jelezte. MEGYEI KÖRKÉP 3 Közeleg az ősz Kovács Kriszta zs.kovacs.kriszta@gmail.com R eggelente járok futni, mert akkor még hűvös van. Legalábbis hűvösebb, mint hat után. A nyári hónapokban rengeteg napfelkeltét nézhettem végig, láttam, ahogy az alkalmi pecások a nagy kapásra készülnek, és ahogyan az első vendégek a kocsmákba kerekeznek. A mai reggel azonban más volt. Ugyanakkor, mégis sötétben indultam neki az előttem álló kilométereknek, az utcai közvilágítás sárgás fénye kísért. Senkivel nem találkoztam a miklósi alvégen. Igaz, borongós volt az idő, na nem mintha augusztusban nem eshetne. Mégis egyKöszönjük meg a nyárnak, hogy itt volt velünk! értelmű volt, hogy a nyár vége visszavonhatatlanul megérkezett. Nemcsak az esős idő mutatja az ősz közeledtét. Lassan mindenki maga mögött tudja a nyaralást: sietve meséljük egymásnak újra, meg újra a vicces és tanulságos dunántúli, balatoni vagy tengerparti történeteket, mintha ezzel kapaszkodnánk bele az idei nyár összes illatába, napsütésébe és hűsítő csobbanásába. Az üzletek kirakatai egymás után hirdetik az akciós füzeteket és színes ceruzákat. A boltokban már hetekkel ezelőtt lecserélték a szandálokat zárt cipőkre, a falatnyi sortokat és trikókat is rég leértékelték. Ne értsenek félre, nincs okunk szomorkodni. Én például alig várom, hogy egy nagyot szippanthassak a friss szeptemberi levegőből, hogy belegázolhassak a lehullott falevelek puha halmába, hogy megint hordhassam a bőrdzsekimet a v ilágoskék farmeremmel. Egyszerűen csak köszönjük meg a nyárnak a végtelennek tűnő bringázásokat, a búzatáblák horizontján lebukó naplementéket és a vízparti csókokat. Aztán pedig engedjük el, hogy helyet biztosítsunk a színes levelekkel, dió- és gesztenyeillattal, valamint szüreti mulatsággal érkező őszi hónapoknak. Megszépült a városi könyvtár TISZAFÖLDVÁR Kívül-belül megújult, megszépült a Városi Könyvtár. Az elmúlt hónapokban kifestették az intézményt, felcsiszolták a parkettát, valamint új nyílászárókat és konvektorokat építettek be. A munkálatok még kora tavasszal kezdődtek és nyár derekáig tartottak. A könyvtár távlati célja, hogy a gyermekrészlegen kicseréljék a könyvespolcokat áttekinthetőbb, kényelmesebb és esztéti- kusabb bútorokra. Addig is hangulatossá varázsolták a belső tereket, vidám színekkel és falfestményekkel, mely utóbbi a könyvtár egyik dolgozója, Fodor Ilona keze munkáját dicséri. A könyvtáros-festőművész hölgy két helyre is pingált, mely azonnal elnyerte a kicsik tetszését. J. Zs. Képünkön Fodor Ilona könyvtáros-festőművész alkotásával MARTFŰ A kormány támogatja azokat a cégeket, amelyek munkahelyeket teremtenek, fejlesztenek, beruházásokat hoznak létre, amilyen a Heineken is - hangsúlyozta Budai Gyula miniszteri biztos hétfőn Martfűn, ahol a Heineken- Hungária Sörgyárak Zrt. Martfűi Sörgyárának harmincéves fennállását ünnepelték. Budai megjegyezte, hogy Martfű bevételének mintegy húsz százalékát biztosítja a cégcsoport, amely szavai szerint a profit mellett a magyar érdekeket is szem előtt tartja - írta az MTI. Pálffy Dezső aranydiplomás agrármérnök, az Első Szövetkezeti Sörgyár alapítója felidézte, hogy 28 kelet-magyarországi termelőszövetkezet és állami gazdaság a sörpiacon uralkodó hiány pótlására alapította a sörgyárat. A sörgyár 1985-ben kezdte meg a termelést, ma már mintegy 70 alkalmazott dolgozik a gyárban. A gyár éves termelése a kezdeti 250 ezer hektoliterről mintegy 700 ezer hektoliterre emelkedett, de évi 800 ezer hektoliter sör gyártásához is elegendő a kapacitás. joris Huijsmans, a Heineken Hungária vezérigazgatója a martfűit a Heinken legmodernebb sörgyárának nevezte. Kitért arra, hogy a Heineken másik hazai, soproni gyára 1895-ben kezdte meg tevékenységét. A cég Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. néven működik 2004 óta. Megkérdeztük: Hol tart a tanszerbeszerzésben? Harnyos Kitti, Jászberény:- Azt tudom erre mondani, hogy minden területen megkezdtük a felkészülést. Egyrészt a napokban már előkerültek a matematikakönyvek és -füzetek, hogy a múlt évben tanultakat felfrissítsük a fiammal. Másrészt ezen a héten vásároljuk meg a szükséges taneszközöket, füzeteket, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon ezek beszerzése. Balogh Gábor, Karcag: - Szerencsére minden füzetet, tanszert megvásároltunk már a kislányomnak, amit a tanító néni kért még korábban. Már csak az iskolatáska hiányzik, azt szerdán vesszük meg Debrecenben. Eddig közel harmincezret költöttünk tanszerekre. Az ingyenes tankönyvek megérkeztek, a jövő héten mehetünk átvenni az iskolába. Váradi Jánosáé, Szolnok: - Már elkezdtük korábban beszerezni a tanszereket. Az unokám most megy másodikba, már vásároltunk neki kötelező olvasmányt, színes mappákat, füzeteket. Megkapta a Gőgös Gúnár Gedeon című könyvet is. Vettünk ceruzákat, tollakat. Tolltartója szerencsére van kettő is, így arra most nem kellett költeni, mert amúgy nem olcsók. Kovács Anita, Szolnok: - Az unokatestvéremnek már reges-régen beszereztem a tolltartót, vásároltam neki tankönyvborítót, füzeteket, kapott kis tornazsákot is. Jó drága volt. Minden violettás, ugyanis azt a sorozatot imádja, csak sajnos nagyon sokba kerülnek az ilyen dekorációjú tanszerek. Természetesen vettem neki tollakat, ceruzákat is, ezek is fontosak. Диш« Harmincéves a Martfűi Sörgyár
