Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-04 / 155. szám
2015. JÚLIUS 4., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD у Balog: több pénzt kap a köznevelés és a felsőoktatás BUDAPEST Bővülő forrásokkal számolhat jövőre a köznevelés és a felsőoktatás területe, előbbi költségvetési támogatása hét- milliárddal, utóbbié több mint hatmilliárd forinttal emelkedik - közölte tegnap az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte: az iskolák állami fenntartásba vétele teljesen lezárult, szerinte a Klik átszervezésével kiszámíthatóbbá, eredményesebbé és gazdaságosabbá vált a működés. „Júliustól a szakképzési rendszer leválik az Emmitől, de ezzel nem kerül ki a köznevelési rendszerből” - hangsúlyozta a tárcavezető. Szerinte a gazdasági tárca felügyelete lehetőséget ad arra, hogy konszolidálják a Klik működését (amely milliárdos adósságokat görget maga előtt) az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Balog Zoltán megjegyezte: az egyházak általi intézményfenntartást akkor támogatják, ha az összhangban van az érintettek akaratával is. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár elmondta: a pedagógusok minősítési rendszerének köszönhetően idén januártól több mint 22 ezer pedagógus lépett magasabb kategóriába, számuk jövő januártól további több mint 15 ezerrel bővül. A pedagógusok előmenetelére a nem állami intézményeknél 4,3 milliárdos forrást terveztek be. Palkovics László felsőoktatási államtitkár megerősítette, dolgoznak a felsőoktatási bér-eló- meneteli rendszeren, ennek részletei őszre várhatóak. É. S. Kultúrára plusz 30 milliárd jut Jelentősen, 36,4 milliárdról 66,6 milliárd forintra emelkedik jövőre a kulturális államtitkárság költségvetése, főként a tervezett nagyberuházásoknak köszönhetően. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár közölte: a kulturális intézményfenntartásra az idei 26 milliárd helyett jövőre 33 milliárd forint jut. A települési önkormányzatoknak szánt források is bővültek: 1790 kistelepülésen emelték a kulturális normatívát. A kiemelt vidéki kulturális fesztiválok támogatására külön 250 milliós keret szerepel a büdzsében. Csupán a felszínt kapargatja meg az olyan akció, mint a tegnapi, amelynek során a NAV áfacsalássai foglalkozó tejke- reskedő-hálózatot számolt fel. Szakértők szerint ugyanis feltehetőleg tízmilliárdos nagyságrendben folyik az áfacsalt tej idehaza. A probléma ma már jóval több mint adómorál kérdése: a hazai tejágazat a feketé- zés nélkül is kirívóan alacsony felvásárlási áraktól szenved, a csalás pedig további irreális folyamatokat eredményez. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu GYANÚSAN OLCSÓ UHT-tejet forgal- mazó cégláncolatot derített fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fővárosban, az adóellenőrök csaknem 55 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel - közöltük tegnapi lapunkban. A NAV közleménye szerint a céghálózat Szlovákiából származó tejet hozott forgalomba, az uniós áfaszabályok kijátszásával. Az adóhatóság kifejtette: a beszállítóként feltüntetett cégek szerepe csupán az volt, hogy közbeiktatásukkal a láncolat élén álló társaságnál levonhassák az áfát, amelyet viszont ezek a cégek sem fizettek be, ugyanis a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. Ez a módszer tette lehetővé, hogy a tejet még a beszerzési árnál is olcsóbban értékesíthessék Magyarországon. „Jónak tartjuk az irányt, ám a mostani akcióban feltárt csalás nagyon kevés” - mondta el az esettel kapcsolatban a véleményét Istvánfalvi Miklós. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke lapunknak kifejtette: valószínűbb, hogy a csalás révén kieső mennyiség több tízmilliárd forintra tehető, és ebből komoly rész jut a tejtermékpályára is. A hazai termelők fő problémája az, hogy az áfacsalások nélkül is épp eléggé nyomottak az árak, a feketézés pedig tovább ront a A feketézés révén az ár alatti értékesítés azért okoz gondot a termelőknek, mert a tej felvásárlási árszintje sokat csökkent. Ennek oka részben a növekvő globális kínálat: az USA mezőgazdasági minisztériumának becslése szerint tejből, sajtból és vajból rekordszintet ér el idén a világ termelése. Az Európai Unióban szintén növekedésben van a tejtermelés, elhelyzeten. Az árak csökkenésének fő oka a globális kínálat bőségessége. A növekvő tejtermelés és a csökkenő árak trendje a jelek szerint az egész világpiacot érinti. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO globális tejárindexe májusra 167,5 pontra esett, ez a legalacsonyabb 2009 októbere óta. Idehaza sajnos hasonló a helyzet. Megállíthatatlanul zuhan a nyers tej felvásárlási ára, a legjobb termelők sem tudnak profitot elérni a tehenészeteken. Míg alig egy éve még 100 forint felett volt a nyers tej fel- vásárlási ára, mára a szerződött árak is csupán 75-77 forint körül vannak, amelyek minőségi vagy mennyiségi felárral együtt sem érik el a 80 forintot kilogrammonként. sősorban amiatt, mert az EU idén áprilisban megszüntette a tejkvótát, innentől kezdve minden tagállam annyi tejet termel, amennyit tud, illetve amennyit akar. A tejkvóta kivezetését már korábban beárazta a piac, ennek eredményeképp néhány év alatt 6 százalékkal nőtt az Európai Unió világszinten amúgy is legnagyobbnak számító tejtermelése. „Ha sokáig így marad a helyzet, akkor elkerülhetetlen az állománycsökkenés, ezeket a veszteségeket ugyanis csak egy darabig tudják finanszírozni a termelők” - mondta el ezzel kapcsolatban Istvánfalvi Miklós. A szakember szerint a tej ára némileg növekedhet a következő hónapokban, ám a tavalyi szintet biztosan nem tudja megközelíteni. Az áfacsalás további árleszorító hatása jelentősen rontja a termelők pozícióit, ebben a helyzetben pedig komolyabb hatósági fellépésre van szükség Istvánfalvi szerint. „A jelenleginél sokkal több és szigorúbb ellenőrzésre van szükség, a feketézés felszámolása különösen most lenne fontos” - emelte ki Istvánfalvi Miklós. Van rosszabb is A teljesen szabadpiaci, azonnali értékesítést jellemző úgynevezett spot árak még ennél is alacsonyabbak, ma 72-73 forint körüliek. Összehasonlításul: a hazai önköltségi ár átlagosan 95-98 forint között mozog, vagyis jelenleg a támogatásokkal együtt is veszteséges az ágazat. HÍREK Kamionstop nem lesz most hétvégén MAGYARORSZÁG Felfüggesztik a kamionstopot a hétvégére az érkező hőhullám miatt. A nehéz teherautók egészségvédelmi és közlekedésbiztonsági okokból július 4-én és 5-én korlátozás nélkül közlekedhetnek az uta-, kon. A járművezetők a vezetési és pihenőidő betartása mellett hosszabb megszakítás nélkül teljesíthetik a szállítást, nem kell a nagy hőségben a kocsijukban, parkolókban várakozniuk. Az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriasztást rendelt el szombattól. MTI Az Über feladta, elegük lett PÁRIZS Felfüggeszti működését Franciaországban a tisztességtelen eszközök alkalmazásával vádolt amerikai Über közösségi utazásmegosztó szolgáltatás, amelynek két vezetője ellen eljárás is folyik. Thibaud Simphal, az Uber France vezérigazgatója a Le Monde-nak azt mondta: péntek este 8 órától függesztették fel a taxizást, „mindenekelőtt a sofőrök biztonságának érdekében, akik az elmúlt napokban erőszakos cselekmények áldozatai voltak”. Ezenkívül „párbeszédre és nyugalomra törekednek a hatóságokkal, és meg akarják mutatni, hogy felelősen gondolkodik”. MW Felléptek az Über taxi ellen Hogy mik vannak: 31 napos február Zágráb Botrányos számlákra bukkant az időközi választáson megválasztott új elöljáró a kelet-horvátországi Ceminac járásban: az egyik szerint február 31 napból áll: a közüzemi vállalat két munkatársa 2012 februárjában 31 napot töltött ügyeletben, majd ezt le is számlázta a járásnak bő egymillió forint ösz- szegben. Egy másik számla szerint ugyanaz a vállalat decemberben 23 ezer kunáért (csaknem 1 millió forint) füvet nyírt, majd 80 ezer kunéért (3,5 millió forintért) havat takarított ugyanazon a napon. MTI A túlkínálat viszi le az árakat Hét és fél éves mélyponton áll a lakosság tartozásainak állománya Egyre vagyonosabbak a magyar háztartások TOVÁBB HALMOZTÁK a háztartások a készpénzt az első negyedévben. Március végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakosság 3720 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkezett, ez 19 százalékkal több, mint amennyit egy évvel korábban tartott. Az összes pénzügyi eszköz mennyisége is nőtt a lakosságnál. 37 823,7 milliárd forintnyi vagyonuk volt a háztartásoknak márciusban, 8 százalékkal több, mint 2014 első negyedévében. Ez háztartásonként 9,2 millió forintot jelent. Az adatban nincs benne persze minden háztartási vagyonelem, hiszen az ingatlanokat nem tartalmazza. Amit tartalmaz, az viszont kissé csalóka. A jegybank például a mai napig beleszámítja a lakosság vagyonába egyéb követelésként azt a 2849,4 milliárd forintos tételt, amivel a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása miatt tartozik az állam, holott ezt az összeget aligha látják viszont már az egykori pénztártagok. Emellett egy bő 1000 milliárd forintnyi nettó munkabér és adó-, illetve járulékkövetelés is hizlalja a vagyont, amihez szintén nem fértek hozzá a háztartások. Ezek a követelések háztartásonként egymillió forintot tesznek ki. A lakosság emellett nemcsak felhalmozott megtakarításokat, de tartozik is: március végén összesen 8472,6 milliárd forinttal. A nettó pénzügyi vagyon így az MNB számításai szerint 29 530,2 milliárd forint volt, valójában viszont - az államosított nyugdíjpénztári és Háztartások nettó pénzügyi vagyona (milliárd forint) egyéb követeléseket leszámítva - 25 225 milliárd forint körül alakult, vagyis tavaly március óta 16 százalékkal gyarapodott. A bővülés két tényezőnek köszönhető: az egyik a tartozások csökkenése volt. A devizahitelesekkel történt elszámolás hatása jól látszik a háztartások pénzügyi helyzetét felmérő statisztikában. A teljes hitelállomány a tavaly év végéhez képest 6,6 százalékkal, 7775 milliárd forintra csökkent, vagyis hét és fél éves mélypontra került. A devizahitelek állománya jóformán eltűnt, a bankoknak kevesebb, mint 50 milliárd, a pénzügyi vállalkozásoknak alig 24 milliárd forintnyi külföldi pénznemben jegyzett kölcsönnel tartozott a lakosság. A megtakarítások ugyanakkor gyarapodtak. A készpénzen túl 2014 első negyedéve óta a folyószámlabetétek nagysága is nőtt, és március végére meghaladta a 3 ezer milliárd forintot. Az egyéb (lekötött) betéteké ugyanakkor több mint 10 százalékkal csökkent, és már a 4500 milliárd forintot sem érte el. A lekötések visszaesésében fontos szerepe van a betétkamatok csökkenésének, ami más befektetések felé tereli a lakosságot. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például kötvények és jelzáloglevelek) volumene 8,6 százalékkal nőtt egy év alatt. A legnagyobb mértékben a hosszú állampapíroké emelkedett, több mint 40 százalékkal, a rövid állampapíroké viszont stagnált éves összevetésben. A részvények és részesedések 10 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a befektetési jegyekben lévő megtakarítások nőttek, éves szinten csaknem 15 százalékkal. Március végén így már 4131 milliárd forintnyi befektetési jegye volt a lakosságnak.A biztosítástechnikai tartalékok 9,6 százalékkal nőttek egy év alatt, ezen belül a nyugdíjpénztári megtakarítások 12 százalékkal gyarapodtak. Herman Bernadett
