Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-03 / 154. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 3., PÉNTEK Szeretik a régi tárgyakat TtSZAINOKA Nemrég újították fel a nyugdíjas klub épületét, amelyben helyet kaptak a tagok által összegyűjtött régi használati tárgyak. Képünkön Nagy János a tárgyakat rendszerezi. Fogyasztottak, de nem fizettek KARCAI A rendőrkapitányság tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárást indított három karcagi lakos ellen. A férfiak július 1-jén délben bementek egy karcagi étterembe, ahol ételt, italt fogyasztottak, majd fizetés nélkül távoztak. A rendőrök rövid időn belül a település központjában elfogták a jogsértőket. A járőrök előállították a 36 éves, a 46 éves és a 47 éves karcagi lakosokat. A férfiak elismerték a csalást. (ún) Mehet a forgalom az aluljáróban tórókszentmiklós Elbontották a lezárást és azonnal megindulhatott a forgalom a Pánthy úti vasúti aluljáróban Törökszentmikló- son a múlt hétvégén. Korábban az elkészült útszakaszt a műszaki ellenőrzés során megállapított hibák, illetve egyes engedélyek hiánya miatt nem vehették igénybe a közlekedők. A kerékpárosok és gyalogosok már az év eleje óta használhatják a számukra megépített átjárót, egy hete autóval sem kell kerülő utat keresni. (kk) Közös programok a járásban SZOLNOK Pályázati forrás támogatja a Szolnoki járás települései esélyegyenlőségi programjait, azok összehangolását. A 21,5 millió forintot meghaladó projekt olyan jellegű programokat támogat, melyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése. Az együttműködésben szerepel a felzárkóztatási kerékasztal működtetése is. (mg) Meghatározó közéleti személyiségek mondták el véleményüket Rendezzünk-e olimpiát? Magyaroszág olimpia rendezésére aspirálhat, már ha az országgyűlés elfogadja majd a szándéknyilatkozatot. Az ügy jelentősen felborzolta a hazai közéletet, hiszen többek szerint egy olyan országban, ahol a népesség elég nagy aránya él a szegénységi küszöb alatt, másra is lehetne fordítani a súlyos száz- milliárdokat, míg megint mások lelkesednek az ötletért. Ismert megyei közéleti személyiségeket kérdeztünk meg, ők hogyan látják a helyzetet. Munkatársainktól ujneplap@ujneplap.hu jasznagykunszolnok Mohi Zoltán, a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP ügyvezetője, aki tagja volt az 1988-as szöuli olimpián ötödik helyezett vízilabda-válogatottnak:- Abszolút pozitívan állok hozzá a rendezéshez, mindenképpen üdvözlöm a kezdeményezést. Egy esetleges olimpia nagyon sokat jelentene a magyar sportélet számára, hiszen nagyon komoly létesítményfejlesztés valósulna meg. Sportcsarnokok, sportpályák épülnének. De a gazdasági életre is nagyon jó hatása lenne, hiszen szurkolók százezrei jönnének a játékok ideje alatt Budapestre, Magyarországra. Fel kell mérni, hogy az ország teljesítőképességét mennyire veszi igénybe a rendezés. Ha ez rendben van, akkor mindenképpen meg kell pályázni a 2024-es olimpiát.- Mindenképpen nagy lehetőségnek látnám az olimpia megrendezését, ez olyan közös célt adna az embereknek, amely mögé felsorakozhatnak mindazok, akik tenni akarnak hazájukért - nyilatkozta Demeter István, a szolnoki Tisza Mozi Kft. ügyvezetője.- Ez méltó cél egy ilyen kis országnak, itt megfelelő erőfeszítéssel, társadalmi összefogással a nép megmutathatná erejét. De mindenképpen kihívás. Igazán akkor hozná meg az eredményét, ha minél többen hozzá tudnának járulni ötleteikkel, kreativitásukkal a megvalósításhoz; ha nem csak lelkesedésükkel támogatnák a polgárok, de cselekvő részesei is tudnának lenni a feladatoknak. A hátrányt csak abban látnám, ha valamilyen okból elbukna ez a vállalás, ha megfelelő pályázat mellett mégsem Magyarországra esne a választás. Azt minMohi Zoltán: „Az olimpia nagyon sokat jelentene a magyar sportélet számára.” denképpen fontosnak tartom - tette hozzá az ügyvezető -, hogy ne csak a főváros adjon teret versenyszámoknak, hanem a vidék is minél jobban bekapcsolódjon a rendezésbe, hiszen ez nem csak Budapest olimpiája lenne, hanem egész Magyarországé. Dr. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora is elsősorban az előnyöket emelte ki:- Azok az infrastrukturális fejlesztések, melyek az olimpia kapcsán megvalósulnak, az esemény után is megmaradnak, így később is profitálhat belőle az ország. A beruházási ráfordítások már az olimpia alatt megtérülnének. így tehát jelentős fejlődést eredményezne a rendezés. NyilDemeter István: „Megfelelő társadalmi összefogással a nép megmutathatná erejét.” ván magának az olimpiának nyereségesnek kell lennie, és ez nyereség az ország számára is, amibe természetesen beleértendő a szállodák, a vasúti társaságok, idegenforgalmi helyek nyeresége is. Egy ilyen nagyszabású rendezvény az Magyarország ismertségét is növelné, aminek értéke pénzben ugyan nem fejezhető ki, de ennek eredményeként tőkebefektetőket vonzana az ország, turisztikai célponttá válnánk általa. És mint tudjuk, ma már a sport is kiemelt üzleti tényező a világban - hangsúlyozta a rektor. - A versenyszámokat eleve lehetetlen lenne egyetlen városban megrendezni, Szolnok pedig alkalmas rá, hogy egyes sportágakban - víDr. Thúróczi Imre: „Szolnok alkalmas rá, hogy egyes sportágaknak helyet adjon.” zi sportban, öttusában - teret adjon a megmérettetésnek, így városunk is rendezvényközponttá tudna válni. Arra viszont oda kell figyelni, hogy amíg az olimpiára való felkészülés tart, a feltételek megteremtése mennyire terheli le az ország fejlesztési kapacitását. Ezt fel kell mérni előzetesen!- Nagyon örülnék annak, ha hazánk olimpiát rendezhetne - mondta dr. Bartha Júlia karcagi néprajzkutató. - Véleményem szerint ez nem pénz, hanem elhatározás kérdése. Ha megtörténik az egybehangzó döntés, akkor elő lehet rá teremteni a pénzügyi forrást. A beruházás mindenképp megpezsdíti a gazdasági életet és mellette maradandó épületeDr. Bartha Júlia: „Véleményem szerint ez nem pénz, hanem elhatározás kérdése.” két, korszerű infrastruktúrát jelent, s közben a foglalkoztatás is adott lenne az építkezések idején, ami az ország motorja is lehetne. Semmiképpen nem szabadna azonban csak budapesti helyszínekben gondolkodni, így a közép- és kelet-magyarországi régiókat is be kell vonni egy-egy sportágba. Karcagon nagyon híres a birkózás, így a mi térségünkben ennek a rendezését el tudnám képzelni, s a vízi sportágak közül az úszást, valamint az atlétikát hoznám a debreceni részre. Én látok esélyt arra, hogy ha megvan az akarat, sikeresen pályázzunk egy olimpiára, hiszen ez az ország annyi mindent meg tudott már közösen valósítani. Hivatalosan is megnyit a szabadstrand TISZAPÜSPÖKI - Hivatalosan is megnyílik a tiszapüspöki szabadstrand a hétvégén. Rendbe tették a Tisza-partot, a terület használatra kész, a település megkapta az engedélyeket az üzemeltetéshez - tudtuk meg Bander Józseftől. Tiszapüspöki polgármestere azt mondta, hogy egyedül úszómestert nem tudtak szerződtetni a szezonra, mert a képzett szakemberek már elszegődtek más fürdőhelyekre, hosszabb időre, hiszen Püspökiben csak két hónapig tart a hivatalos szezon. - Ha nem haladja meg az 500 főt az egy időben a strandon fürdőzők száma, akkor a törvény szerint nincs szükség úszómesterre. Nálunk szerintem nem fordul meg ennyi ember egy időben a parton, úgyhogy ez sem jelent gondot az engedélyek szempontjából - magyarázta Bander József. Ez azonban azt jelenti, hogy mindenki csak saját felelősségére fürdőzhet itt. A polgármester hozzátette: valószínűleg büfé sem lesz a parton, mert egy vállalkozónak sem éri meg két hónapra vendéglátó egységet üzemeltetni a strandon. Korábban megírtuk, hogy törvényváltozás miatt idén ideiglenesen egy évre kapta meg az önkormányzat a part menti erdő használatát, vagyis nem tudnak hosszú távra tervezni. Ezzel nemcsak a vállalkozókat nem tudják a strandra csábítani, de az önkormányzatnak sem éri meg befektetni, vagy a tervezett fejlesztéseket kivitelezni. KK Megkérdeztük: Megérné-e nekünk olimpiát rendezni? SZATHMÁRY TIBOR, SZOLNOK:- Megérné, persze! Láttam a nyilvánosságra hozott költség- vetést, miszerint a befektetés körülbelül háromszorosát hozná vissza a rendezvény. Egy olimpia nagyon jót tenne az or- szágimázsnak is. Viszont, szerintem, ha pályázunk is, nincs esélyünk nyerni, de legalább jeleznénk a világ felé, hogy képes lenne Magyarország megrendezni egy ekkora eseményt. PÁLFI-MEHÉSZ ILDIKÓ, SZOLNOK:- Szerintem nem kellene olimpiát rendezni! Kicsi ez az ország ahhoz, hogy olimpiát szervezzenek, megfelelő színvonalon. Sem helyszínek, sem pénz nincs hozzá! Ha mégis úgy alakulna, akkor viszont biztos visszahozná az árát, mert sok embert vonzana hozzánk. És a rendezvény előtti fejlesztések is minden bizonnyal jót tennének az országnak. SZÉKELY ILONA, JÁSZDÓZSA:- Azt gondolom, hogy ennél azért jóval fontosabb kérdések is vannak manapság az országban, mint hogy az olimpia rendezésével foglalkoznánk. Az emberek mindennapi megélhetésével, a munkahelyek teremtésével kellene inkább komolyabban törődni! Úgy vélem, ezek sokkal fontosabb problémák ma, mint az olimpia megrendezése. NAGY JÓZSEF, KARCAG:- Én egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy ilyen iszonyú nagy költségekbe verje magát ez az amúgy sem gazdag ország! Ha már mindenáron építkezni akarunk, akkor inkább folytassuk a 4-es úton most leállított autópálya-beruházást, annak több értelmét látnám, s akkor a tőkeerős befektetők is jobban jönnének a keleti régióba. r I/
