Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-06 / 131. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK VI. évfolyam, 6. szám 2015. június JÚNIUS ÜZENETE „Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem” (Mk 8,34). Megáldották a felújított Szent Anna templomot Szabadtéri teadélután EGER A Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda a Főiskolai Lelkészséggel közös szervezésben, szabadtéri teázásra, beszélgetésre, valamint a PaterRock együttes koncertjére várta az érdeklődőket május 5-én az egri Érsek udvarba. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, a fiatalok sokáig maradtak még a koncert után is beszélgetni. Többen is elmondták, hogy szívesen fogadnák, ha gyakrabban lenne lehetőségük hasonló közösségi alkalmon részt venni, kötetlenül beszélgetni, ismerkedni. Egyháztörténeti konferencia EGER Az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményei 2015. május 7-én, az Egri Bazilika felszentelésnek főünnepén, egyháztörténészeknek rendeztek „Fejezetek az ezer éves Egri Egyházmegye történetéből” címmel egész napos konferenciát. A tanácskozásoknak az Érseki Papnevelő Intézet adott otthont. Nyitóbeszédében a konferencia fővédnöke, Ternyák Csaba egri érsek kiemelte: nem önmagunkat ünnepeljük, hanem azt, hogy ezer éve szolgáljuk Isten népét. Hangsúlyozta: azért hozták létre az Eszterházy Károly egri püspökről elnevezett kutatócsoportot, hogy közkinccsé tegyék mindazt a rendkívül gazdag szellemi hagyatékot, amely felhalmozódott ebben az évezredben. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora kitért arra, hogy a legméltóbb ajándék 2025-ben, Eszterházy születésének 300. évfordulóján az eredetileg is kitűzött cél, az „universitas-gondolat”, az egyetemi rang elérése lenne. Buda Péter szemináriumi rektor, levezető elnök örömének adott hangot, hogy a szimpóziumot a szemináriumban rendezik meg, ahol a papképzés folyik és az előadásokban is többször volt szó a papképzésről, a kispapi életutakról. így Nagy Andor, az EKF tudományos munkatársa „Kispapi életutak Eszterházy Károly püspöksége alatt” címmel azt részletezte táblázatokkal színesítve: halála után miként élt tovább egykori kispapjaiban Eszterházy hagyatéka, melyben örökségül hagyta szellemiségét utódaira. Pálos Zsófia, az Érseki Vagyonkezelő Központ (ÉVK) - Főegyházmegyei Könyvtár történész-könyvtárosa „Eszterházy Károly könyvtára” című előadásában elmondta: az előttük álló feladat nem kisebb, mint a püspök eredeti gyűjteményének rekonstruálása, ami nem egyszerű feladat. Horváth István PhD ÉVK - Főegyházmegyei Levéltár tudományos munkatársa, levéltárosa „Az urbárium bevezetése az egri püspöki uradalomban” címet adta témájának, amelyben részletesen ismertette az egész metódust és a teljes robotmegváltás körülményeit. Az előadások várhatóan közösen, egy konferenciakötet formájában is hozzáférhetőek lesznek. Horváth István, a konferencia főszervezője abbéli reményét fejezte ki, hogy ezek a tanulmányok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egri Főegyházmegye történeti monográfiája a közeljövőben elkészülhessen. K. D. MISKOLC Több mint kétszáz éves a miskolci Szent Anna templom, melyet az elmúlt tíz év alatt kívül-belül teljesen felújítottak. A templomot április 18- án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Az ünnepi szentmisén a főpásztorral együtt koncelebrált Palánki Ferenc segédpüspök és a jelenlévő nagyszámú papság. A szentmisén részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Pelczné Gáli Ildikó, az Európai Parlament alelnöke és Kriza Ákos polgármester is. A vendégeket Csiba Gábor, az egyház- község képviselő testületének elnöke köszöntette. Ternyák Csaba érsek szentbeszédében a napi evangéliumhoz (Jn 6,16-21) fűzte gondolatait. A kenyérszaporítás után a tanítványok Jézus nélkül szálltak a bárkába és kerültek nagy viharba. Ellenszél, sötétség vette körül őket a háborgó tengeren. De Jézus a vízen járva megszólította őket: Én vagyok, ne féljetek! Kérte, engedjük be Krisztust az életünkbe, a bárkánkba. Nemcsak az apostolok, hanem a mi életünk, a családunk bárkájára is gondolhatunk. De egy ilyen bárka az egyház hajója is, amely nem süllyed el, mert megígérte Jézus. Egy ilyen bárka minden templom, ez a templom is. Nemcsak egyesével akar bennünket üdvözíteni az Úr, hanem közösségbe gyűjt bennünket. Meghív ide minket, hogy közös művet hajtsunk végre, amikor megújítja közöttünk egyetlen áldozatát. Nagy öröm tölt el bennünket, hogy ebben a csodálatosan megújított bárkában is itt van velünk. Az Ő jelenléte adja nekünk a biztonságot. Ez sarkallt bennünket arra, hogy ez a bárka kívül-belül szép, erős, megbízható legyen, ami bennünket az örök élet vizei felé vezérel - mondta a főpásztor. A szentmise végén beszédet mondott Balog Zoltán miniszter. Rámutatott: a legnagyobb kincs ebben az országban az emberi erőforrás. Ez a rejtett kincs akkor lesz éltető erő, ha képesek vagyunk áldozatot hozni azért, hogy emelkedjünk. Áldozat nélkül nem megy, anélkül a kincsből nem lesz éltető erő. Áldozat nélkül nincs siker, győzelem, nincs eredmény. A sikert, a győzelmet itt úgy hívjuk, hogy áldás. Ezért is érdemes volt megújítani ezt a templomot. A szentmise végén Szarvas Péter, a miskolci esperesi kerület esperese, a templom plébánosa ismertette a felújítás történetét, köszönetét mondott a támogatóknak. A felújítás mintegy 95 millió forintba került, ennek kétharmadát a pályázati források és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatása biztosította, a fennmaradó mintegy 30 millió forintot pedig a hívek adományai. Végül Ternyák érsek három személynek: Pelczné Gáli Ildikónak, Kovácsné Budai Máriának és Ludnik Ferencnek, akik a legtöbbet tettek a felújításért, az egyházmegye ezüstérmét adományozta. Gróf Lajos Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg a kívül-belül mintegy 95 millió forintból felújított templomot Pataki zarándoknap SÁROSPATAK Zarándoknapot tartottak május 25-én, pünkösdhétfőn Szent Erzsébet szentté avatásának 780. évfordulóján Sárospatakon. Az ünnepi program a Szent Erzsébet ereklye kihelyezésével kezdődött, majd az elmélkedések, imádságok után Seregély István nyugalmazott érsek mutatta be az ünnepi szentmisét. Ezt követte az ünnepélyes körmenet, majd a zarándokok meg- áldása. Délután imádkozták el a Szent Erzsébet litániát az ereklye előtt, majd a Rákóczi-vár Szent Erzsébet kápolnájában vehettek részt szentmisén a zarándokok. Egerszalóki találkozó EGERSZALÓK „A sorban már 33. egerszalóki találkozónkon arra hívunk bennetek, hogy kövessük: Őt, az értünk minden fáradságot vállaló, akár szívesen gyalogló nagy utast; Őt, a teremteti világ végtelenbe vivő útjainak megszentelőjét; Őt, a minket eligazító útitársat, aki nem más, mint Jézus Krisztus! ”így kezdődik az a levél, mely a július 15 és 19 között megrendezésre kerülő Egerszalóki Ifjúsági Találkozóra és Lelkigyakorlatra invitálja a fiatalokat. A Kerényi Lajos atya nevével fémjelzett jeles eseményre a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és az Anyaország 16 és 30 év közötti ifjait várja Ternyák Csaba érsek, Palánki Ferenc segédpüspök, Török László plébános, Galo Gábor egyház- megyei ifjúsági referens, valamint a rendezők. Ez az összejövetel Magyarország egyik legnagyobb katolikus ifjúsági rendezvénye. A találkozó ideje alatt sátorozó fiatalok szentmisék, előadások, csoportos beszélgetések és koncertek segítségével mélyülhetnek el a hitben. H. J. JEGYZET lát, a miseruhát és kezüket krizmával megkeni a püspök. Azután átadja a kelyhet és a paténát, amely arra emlékezteti a jelenlevőket, hogy a papi szolgálat egyik legfontosabb eleme a szentmise, az újszövetség áldó zatának bemutatása. Már a Szentírásból is látjuk a kézrátétel jelentőségét. Alkalmazását megtaláljuk már az A szentelési imádság legfontosabb része a következő: „Add meg e szolgáidnak, kérünk mindenható Atyánk, az áldozópapi méltóságot, és újítsd meg szívük mélyén a szentség Lelkét, hogy tőled Istentől kapják meg a papságnak ezt a második rendjét, életük pedig legyen az erények példája.” Az imádság látszólag csak négy kegyelmi adományt kér, de a szentelési imából azt is láthatjuk, hogy más célja is van a SzentléKézrátétel által J únius a pap- és diakónus szentelések hónapja. Minden székesegyházban örömteli nagy esemény, amikor az egyházmegye főpásztora új papokat szentel a helyi egyház szolgálatára. Főegyházmegyénk ebben az esztendőben 4 új pappal gazdagodik. A papszentelés mindig szentmise keretében történik. A szentmise a szokásos módon kezdődik, a szentelés csak az evangélium után veszi kezdetét. A szertartás első részében, a szentelendők bemutatása után, a szentelő püspök buzdítja a jelölteket, akik ígéretet tesznek a szolgálat hűséges végzésére. A szentelendők engedelmességet ígérnek főpásztoruknak, a püspök pedig imádkozik azért, hogy az új papok vele egységben munkálkodjanak Isten dicsőségére és az Egyház javára. Majd pedig a mindenszentek litániájának imádkozásával a földi és a megdicsőült egyház együtt imádkozik a szentelendőkért. Megható jelenet, amikor a jelöltek annak jeléül, hogy életüket egészen Isten szolgálatára szentelik, arcra borulnak az oltár előtt: „meghalnak a világnak”, mert a szentelés után már csak az Istennek akarnak élni. A szentelés legfontosabb része, a szentség kiszolgáltatásának lényegi mozzanata az, amikor a püspök, mint apostolutód imádság és kézrátétel által átadja a Krisztustól kapott lelki hatalmat és küldetést. A felszentelés után az új papokra ráadják a stóószövetségben, és Jézus nyilvános működése idején is (Lk 13,13). Az Egyház a kézrátétel által adja át a lelki hatalmat egy meghatározott küldetéshez, egy meghatározott tisztség betöltéséhez. Már az apostolok is imádság és kézrátétel által szentelik fel az első diakónusokat (ApCsel 6,6), Pált és Barnabást pedig kézrátétel által küldik az evangélium hirdetésére (13,3). Pál apostol is kézrátétel által adja tovább a lelki hatalmát tanítványának, Timóte- usnak. Az egyház lassan kétezer éve ugyanezt teszi a papszenteléskor. E szimbólum jelentőségét kiemeli az is, hogy a kézrátétel közben a szentségkiszolgáltató püspök csak csendben imádkozik. A püspök kézrátételét követi a jelenlévő papok kézrátétele, amely annak jele, hogy az idősebb testvérek befogadják az új papot az egyházmegye papi közösségébe. lek által adott kegyelemnek. A legfontosabb az, hogy ez a kegyelem teszi a papokat hasonlóvá Krisztushoz, az Egyház Fejéhez és Pásztorához, és teszi alkalmassá arra őket, hogy Krisztusnak, az örök Főpapnak hatékony eszközei legyenek Isten népének szolgálatában. A felszentelés után a szentmise a szo- /\ kott módon folytatódik. Az újonnan JL ^felszenteltek együtt miséznek a szentelő püspökkel. Ezaző első szentmiséjük, melynek végén közösen adják az áldást mindazokra, akik segítették őket abban, hogy eljutottak a szentelési oltárhoz. Az új pap egyedül mondott első szentmiséjét latinos elnevezéssel primiciának nevezzük, amit az újonnan szentelt pap szülőfalujában, illetve a saját egyház- községében szokott bemutatni. Dolhai Lajos
