Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-05 / 130. szám
2015. JUNIUS 5., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD у Hibáztak a trükkös brókerek vizsgálatakor BUDAPEST Hibáztak a brókercé- gekkönyvvizsgálói, állapította meg a nemzetgazdasági tárca közfelügyeleti hatósága. Korábban a kamara a könyvvizsgálók felelősségét gyakorlatilag kizártnak tartotta. Ám a kötelező vizsgálatokat ennek ellenére le kellett folytatni, már a gazdasági tárca irányításával. A vizsgálatok számos hiányosságot megállapítottak. A könyvvizsgálók több esetben nem az előírásoknak megfelelően mérték fel a brókercégekre jellemző kockázatokat és a beépített kontrollokat. Az ellenőrzés kiemelten vizsgálta azt, hogy a könyvvizsgálók milyen eljárásokat hajtottak végre, a csalási kockázatokkal kapcsolatban. Megállapították, nem minden esetben rendelkeztek elegendő szakmai képzettséggel a bonyolult informatikai rendszerek vizsgálatához, ennek ellenére nem vettek igénybe szakértőt. Ez még nem jelenti azt, hogy a könyvvizsgálók részesei voltak a csalásnak. Ha erre nem találnak más ellenőrzések, nyomozás során bizonyítékot, akkor csak szakmai szempontból vonhatók felelősségre. Ez lehet akár vizsgák megtétele, képzés vagy egyéb előírás. A Buda-Cashnél nagyjából száz, a Quaestornál több mint 200 milliárd forint értékben történt visszaélés. A pénzről nem tudni, a jegybank felszámolási eljárást indított ellenük. MW Lebuktak az okmányirodás csalók BUDAPEST Hamis okmányokat készített külföldieknek egy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei okmányiroda több munkatársa, az évek során 55 külföldit állampolgárt juttattak jogosulatlanul hamis úü és személyes okmányokhoz - közölte az ORFK. A gyanúsítottak 2011. és 2015. között tevékenykedtek harmadik országbeli állampolgárok részére. Ők törvényes úton nem voltak jogosultak magyar és az EU-okmányok igénylésére. Öt embert elfogták, kettőt bűnügyi őrizetbe vettek. Embercsempészet, közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt egy 48 éves nő és társai ellen zajlik a nyomozás. MW Sok szakértő szerint az egészségügy is egy alapos műtétre szorul a jobb ellátás érdekében. |í De ehhez ki kell szabadítani a politikai csapdából Az egészségügyi rendszer problémáiról beszélt Zombor Gábor, az Emmi államtitkára a Világgazdaság című lap konferenciáján. Komoly a forráshiány, és akár más országokban, nálunk is nagy gond az orvos- és ápolóelvándorlás. Hornyák József jozsef.hornyak@mediaworks.hu SZINTE MINDENKI ugyanazokkal a határokkal küzdött az elmúlt évtizedekben és küzd most is az egészségügyben - mondta Zombor Gábor államtitkár a Világ- gazdaság „Egészségügy: együtt és/vagy külön?” című konferenciáján. A pozitívumok ellenére az EU-ban a GDP-arányos egészségügyi költésünk még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik, ahogyan a bérek is. A feszültségek annak ellenére nagyok, hogy a ráfordítás nő. A gyógyító-megelőző kasszában százmilliárdok- kal több a pénz, mint 2010-ben volt, de még 2-300 milliárd kellene, hogy ne legyen hangos ellátási gondoktól'és bérfeszültségektől - mondta Zombor Gábor. Az egészségügy szerinte 25 éve csapdában van, miután politikai érdekek mentén történtek az átalakítási kezdeményezései is. „Igaza van a kormánynak abban, hogy válsághelyzetben, mint ami 2008-2009-ben volt, erőn felül próbált forrásokat juttatni a rendszerbe az elmúlt években. De igazuk van azoknak is, akik szerint ez nem elég” - hangsúlyozta. Az ágazati dolgozóknak is igazuk van, akik szerint a munkaszervezés és a munkakörülmények nem javultak érzékelhetően. Zombor Gábor úgy érzi, egyJókora különbségek a bérekben Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánklinika operatív igazgatója szerint a tízéves gyakorlattal rendelkező szakorvos 1 millió 400 ezer forintos nettó bérigénnyel jelentkezik, és ezért a bérért hajlandó belépni a magánkórházba. Ha ezt nem kapja meg, elmegy az országból - vélekedett. Egy fiatal szakorvos 500 ezer forint nettót kér, az ápolók 180-190 ezer forintot szakképzettség nélkül, a szakképzettek 200-250 ezerről beszélnek. „Az állami kórházakban is vannak ilyen jövedelmek" - válaszolta az államtitkár. Egy aneszteziológus 1 millió forint alatt nem megy el dolgozni állami kórházba sem, egy műtét re nagyobb a nyomás a rendszer fenntartásával kapcsolatban. Nehezíti a helyzetet az is, hogy nemzetközi szinten is elismert a felsőoktatási képzésünk, ezért igen kapósak a magyar orvosok és az ápolók külföldön. A versenyfutásban pedig hátránnyal indul az ország, miután a nyugat-európai bérekkel és munkakörülményekkel kell versenyeznünk. Rámutatott, a bérek az egészségügyben nem érik el a magyar átlagjövedelmet. Szerinte nem magyarspecifikus a probléma. A csehek is orvoselvándorlással küzdenek, és nincs ötletük, hogyan kellene ezt megállítani. Romániában a magyar területeken magyarul beszélő orvos is alig van már. Lengyelországban és a bal-, ti államokban is hasonló a helyzet. Ezért valamiféle közös fellépésre lenne szükség a visegrádi országokban - vélte. „A probléma nem egyedi és súlyos” - mondta. „Érdemes lenne kiszabadulni a politikai csapdából. Egy politikai konszenzusra lenne szüksorán azonban az ott lévők között akár tízszeres jövedelmi különbség is lehet. Hozzátette, van olyan kórház Magyarországon, ahol két nyugdíjas orvos dolgozik foglalkoztatottként. Van, ahol 900 ezer forint az átlagfizetés, és 1 milliárd forint bevételre termelt 500 millió adósságot a kórház. ség, hogy az ellátórendszert milyen formában szeretnénk fenntartani, és tisztázni kellene a magánszférával kapcsolatos együttműködést is” - fejtette ki. Mindenki tudja, mit kellene tenni, de ennek olyan politikai kockázatai vannak - akár más források bevonásával kapcsolatban, akár a magánszféra beengedésével -, ami megfogja a rendszert. Ezért állandó önbecsapási állapotban vagyunk - mutatott rá Zombor, végül megismételte: a jelenlegi rendszerhez képest kevés forrás van az egészségügyben. Több nyugdíjas, ki fizeti a tb-t? Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2006 és 2012 között vásárlóerő-paritáson emelkedtek Nyugat-Európában és a skandináv országokban, és a válság ellenére a régiónkban - mondta Bodrogi József közgazdász. Lengyelországban és Szlovákiában a betegek hozzájárulása csökkent az egészségügy finanszírozásához. Magyarországon viszont jelentősen nőtt az elmúlt években. Kihívást ugyanakkor a magyar társadalom demográfiai összetétele: manapság sokkal kevesebb a fiatal és több az idős ember, és hamarosan további 800-900 ezer ember megy nyugdíjba, ami miatt nagy nyomás lesz a tb-rendszer finanszíGúr Nándor: Fel kell zárkóztatni MSZP: legyen több a minimálbér SSÜSSZEI Az uniós országokban ki kell alakítani a minimálbérfogalmának egységes logikai rendszerét, és biztosítani kell, hogy ne lehessen az adott országban megállapított létminimum alatt - hangoztatta Brüsszelben Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője és Gúr Nándor országgyűlési képviselő. A szocialisták a következő napokban dokumentumot tesznek közzé a Népszabadságban az elvárható mimálbérről, európai ösz- szevetésben. Jenleg ez nálunk 68 750 forint, ami messze leszakadt a 93 ezer forintos havi létminimumtól. MTI Pazarlás helyett Esélyt az ételnek BUD APES Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki, amelyből csak 2000 tonna kerül élelmiszerként a rászorulókhoz - mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke. 12 szervezettel együtt megszervezték az Esélyt az ételnek napot, amelynek keretében 5000 adag ételt osztanak szét a fővárosban és környékén. Feldman Zsolt helyettes államtitkár hangoztatta: mérsékelni kell a pazarlást, még a rájuk fordított pénz is kárba vész. MTI Központosított szúnyogirtás BUDAPEST A kormány a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak 1,5 milliárd forintot szán az országos szúnyoggyérítési programra. Az összeget a nemzet- gazdasági tárca adja majd. A központosításra az idén várhatójelentős csípőszúnyog-ártalom miatt van szükség. Eddig az irtást rendszerint az önkormányzatok rendelték meg, általában közbeszerzés keretében bízták meg a vállalkozókat. MTI Akár 160-200 ezer embert is vissza kellene fogadni, akiket itt vettek uniós nyilvántartásba Charterekkel küldik vissza a menekülteket BUDAPEST/BÉCS „Tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba” - közölte tegnap a Fidesz alél- nöke a TV2-ben. Kosa Lajos elmondta, a járatok érkezését már bejelentették az érintett uniós országok hatóságai. Kijelentette, 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer menekült érkezett Magyarországra, 800-nál kevesebben lehetnek azok, akiknek jogos lehet a menedékkérelmük, a többiek gazdasági menekültek. A menekültproblémával Európának hosszú évekig kell szembenéznie A Magyarországra érkező menekültek átlagos tartózkodási ideje három nap, de az uniós szabályok szerint a többi európai országból bármikor visz- sza lehet őket küldeni hozzánk, ha először itt vették őket uniós nyilvántartásba. Már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak vissza kellene fogadnia az uniós szabály értelmében. Tavaly 800, idén már 14 ezer határozatot hoztak a német hatóságok a menekültek Magyarországra küldéséről. „Nem maradhatnak Magyar- országon a más uniós országokból visszaküldött menekültek, azon dolgozunk, hogy kitegyük őket” - hangoztatta tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János jelezte, minden uniós jogszabályt be kívánnak tartani, azonban azok megváltoztatását tartja szükségesnek, mert jelenleg nincsenek meg a kitoloncolás jogi feltételei. „Azoknak a menekülteknek segítséget kell adni, akik polgárháborús területekről például Szíriából érkeznek” - hangoztatta tegnap Budapesten az Európai Néppárt frakcióvezetője. Az Orbán Viktorral tárgyaló Manfred Weber szerint vannak illegális bevándorlók is, akiknek nincs joguk az unió területén maradni, és akiket haza kell küldeni. A magyar kormányfő a halálbüntetéssel kapcsolatban közölte: arról biztosította Webert, hogy Magyarország semmilyen, az unió alapdokumentumaival ellentétes szabályt nem vezet be egyetlen témában sem. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter ultitmátumot adott a tartományoknak: ha június 19-éig nem hozzák létre a kormány által előírt számú szálláshelyet a menekültek számára, rendeletet fog kiadni a hadsereg laktanyáinak megnyitásáról. A tartományok kormányzati előírás alapján osztják el a menekülteket, de a szövetségi hatóságok által felállított sátrak és ideiglenes szállások nélkül egyik tartomány sem teljesítené saját kvótáját. É. S.
