Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-26 / 148. szám

2015. JÚNIUS 26., PÉNTEK GAZDASÁG-KÜLFÖLD 'J Fejenként évi öt liter körül alakul a magyar jégkrémfogyasztás A jeges desszert örömei Ajégkrémpiacon szabályos forradalom zajlik, igaz, kicsit lassan, de ami a lényeg: egyre többen hódolnak a Jeges élvezeteknek” Az utóbbi években erősödő nö­vekedésének köszönhetően Magyarországon évi öt literre emelkedett a korábbi 3,5-ről a jégkrémfogyasztás. Ez azon­ban még messze van az euró­pai átlagtól, a különlegesebb jeges desszertek lassan nyer­nek teret a hazai piacon. Hőnyi Gyula gyula.honyi@vg.hu BUDAPEST Bár az utóbbi két hét időjárása nem, a május végi-jú­nius közepi időszak forrósága kedvezett a magyar jégkrémpi- acnak: 2015-ben eddig 3,4 szá­zalékkal nőtt a piac a Nielsen pi­ackutató szerint, az erősödést az impulzustermékek generálták. A magyar háztartások köré­ben rendkívül népszerű a jég­krém - derül ki a GfK Piacku­tató adataiból -, 66 százalékuk szokott ilyen terméket vásárol­ni, ám a fogyasztás így is mesz- sze elmarad az európai átlagtól. Jelenleg fejenként évente öt liter jégkrém fogy Magyarországon, és ebben nem feltétlenül szere­pel a klasszikus fagylalt. (Egyes becslések szerint utóbbiból en­nek a fele jut egy főre, szinte kizárólag a nyári időszakban.) Az úgynevezett kézműves fagy­laltok piacát jellemzően becsül­ni lehet, pontos értéket nem számolnak a kutatók, hiszen az ország különböző területein markáns az áreltérés. Sőt a fő­város különböző részein is ha­talmas árkülönbségek mutat­koznak (130 forinttól 250 forin­tig, a mérést bonyolítja, hogy az egyes adagok mérete is eltérő). A cukrászdák akciós időszakában a fogyasztás egy nagyságrend­del nagyobb, mint az akciós idő­szakokon kívül. A piackutatók ezért szíveseb­ben hagyatkoznak a jégkrém- piacra, amelyből becsülhető a magyar jeges desszertek irán­ti igény. Ebből az derül ki, hogy 2013-ról 2014-re stagnált a piac, ami a felemás nyárnak tudha­tó be. Ettől függetlenül az el­múlt években a jégkrémpiac 3-5 százalékos növekedést mu­tatott, így nőtt a mostani 5 li­teres fejenkénti fogyasztásra a szegmens. Mindez némi át­törést sejtet, illetve nyilvánva­lóvá vált, hogy a nagy gyártók a hagyományos tölcséres fagy­laltok felségterületére is betör­tek a különleges termékeikkel, sőt az impulzustermékek ízét is igyekeznek a kézműves újdon­ságokhoz illeszteni. Az Unilever, amely a magyar jégkrémpiacon értékben 25-29 százalékos szereplő, elsősor­ban az ízekben újít. Az újdon­ságokat a népszerű cukrászkü­lönlegességek ihlették - mond­ták el lapunknak -, így a desz- szertek rajongói akár jégkrém­mel is élhetnek a szenvedélyük­nek. A cég idei nagy fejlesztése az egykori Krémkönnyű, ma Big Milk néven futó termék. A csoport jégkrémüzletága idén visszanyúlt a gyökerekhez is, a korábbi kedvencek egy része ismét elérhető lesz, mint pél­dául a Solero. A cég az egészsé­ges táplálkozás felé is nyitott: termékeinek egy részén feltün­teti a kalóriaértéket, s mivel vi­lágszerte 200 millió iskolaköte­les gyermek túlsúlyosnak szá­mít, olyan terméket is forgalmaz, amelynek energiaértéke nem ha­ladja meg a 110 kalóriát. (Nem­csak a fejlettebb gazdaságokat, hanem Magyarországot is erő­sen érinti a helytelen táplál­kozásból eredő túlsúlyosság a gyermekeknél. A súlyfelesleg­gel küzdő iskolások száma ug­rásszerűen növekedett az utób­bi néhány évben.) A jégkrémpiaci forradalom las­san zajlik, ennek megfelelően az Unilever mint erős szereplő las­sú léptekkel halad. Hosszú ideje nem vezetett be új jégkrémmár- kát a magyar piacra - emlékez­tettek lapunknak nyilatkozva -, de a jelenlegi prémium már­kái, mint a Carte d’Or és a Mag­num a kilencvenes évek eleje óta kiemelt népszerűségnek ör­vendenek. Szemmel láthatóan ezeket a prémiumtermékeket fejleszti folyamatosan, elsősor­ban az ízesítésben. Ki nevet a végén: számháború a boltzárról BUDAPEST Nem okozott vissza­esést a kiskereskedelemben a vasárnapi zárva tartás - reagált a nemzetgazdasági tárca helyet­tes államtitkára a KSH áprilisi kiskereskedelmi adataira rea­gálva. Az NGM szerint a kiske­reskedelmi forgalom több mint 22 hónapja folyamatosan növek­szik, egyaránt nőtt az élelmi­szer- és a nem élelmiszer keres­kedelem. (Az adatok szerint nem nőtt, hanem éppen csökkent, a KSH-számok azt mutatják, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékek forgalma 0,3 százalékkal csökkent március­hoz képest.) Az NGM kitart álláspontja mel­lett, hogy a forgalom nőtt, a tár­ca szerint ez a reálbér-növeke­désnek köszönhető, s annak, hogy az embereknek több pén­zük van a banki elszámolás mi­atti törlesztőrészlet-csökkenés miatt. Ugyanakkor a KSH ápri­lisi adatai szerint 2200-an keve­sebben dolgoznak a kereskede­lemben, mint februárban, vagy­is a vasárnapi boltbezárás beve­zetése óta. A VG információi sze­rint utoljára 2009-ben bocsátot­tak el ennyi alkalmazottat a ke­reskedelemből, így a foglalkozta­tottak száma a hat évvel ezelőtti szint alatt van. mw Elviszik a pincért A Kereskedők és Vendéglá­tók Országos Érdek-képvisele­ti Szövetsége akciótervet dol­goz ki azért, hogy az elvándor­lás ne okozzon fennakadást a pincérek és szakácsok köré­ben. Ausztriában havonta 50- 100 ezer forinttal többet keres­hetnek, mint egy balatoni ét­teremben, ahol a nyári szezon után nem is tudják foglalkoz­tatni őket. Megoldás lehet, ha a szövetség nyáron itthon szer­vez munkát nekik, télen pedig Ausztriába viszi őket. Vanília, csokoládé, eper A jegkrémes fejlesztésekben tet­ten érhető óvatosság nem a fize­tőképes kereslet gyengeségével magyarázható, bár az árérzékeny­ség itt is érvényesül. A magyar jég­krémpiac a kereskedelmi márkák miatt rendkívül elaprózott. A ke­ménydiszkontok előretörése, illet­ve a vezető nemzetközi láncok sa­ját márkái erősen tagolják a pia­cot. ezt a magyar kézben levő gyár­tók is bonyolítják. A jégkrém to­vábbra is szezonális termék - bár korántsem olyan erősen, mint a kilencvenes években -, keresle­te erősen függ a melegtől. Nyáron azonban a cukrászatok is „bele­húznak”. fogyasztókat csábítva el a jegkrémektol. Az elmúlt évtized­ben rendszerint komoly marketin­get kaptak a helyben főzött fagy­laltok. idén például a Balaton Fagy­laltja címet a napraforgófagyi vitte el (a díjat a Balaton Turizmus Szö­vetség adja). Ehhez hasonló mar­ketingtevékenység máshol is van - valódi volument azonban ezek a termékek aligha hoznak, hiszen a magyar fagylalt- és jégkrém- fogyasztási szokásokat jellem­zően még mindig a vanília-csoko- ládé-eper kombó uralja. Már 25-30 százalékot drágult a kötelező biztosítás Többet fogunk fizetni Görög adóvita - A Bundesbank nagyon mérges Nincs megállapodás Ciprasz kormányfő is kapott korábban egy kis paskolást Junckertől MAGYARORSZÁG Tavaly nyár óta 25- 30 százalékkal emelkedett a kö­telezőgépjármű-felelősségbiztosí­tások (kgfb) díja a Netrisk indexe szerint. Egy éve még alig 20 ezer forint volt egy átlagos személyau­tó éves kötelezőjének az ára, most már 26,2 ezer forint fölötti díjon kötik a szerződéseket. Az idén egyébként volt már drágább is az átlagdíj: március végén 27 ezer fo­rint fölötti tarifával szerződtek a biztosítókkal az autósok. A Netrisk-index csak a sze­mélyautókra vonatkozó díjakat mutatja, de nemcsak ezeknek a kötelezője emelkedik, az egész piacon áremelkedés tapasztal­ható - mondja Sebestyén László, az alkuszportál vezérigazgatója. A látványos díjemelkedés dacá­ra még mindig Magyarországon a legolcsóbb a kötelező biztosítás, így a szakember további drágu­lásra számít. A normális, vagyis a károk kifizetésére és a biztosí­tók működésére is megfelelő fede­zetet nyújtó tarifa Sebestyén sze­rint évi 100-120 euró körül lehet, és 2016 végéig el is érheti a piac ezt a szintet, tehát további 20-30 százalékos díjemelkedésre kell számítani. A kgfb drágulását elsősorban a kárkifizetések emelkedése in­dokolja. A Mabisz adatai szerint 2012-ben még 83,5 milliárd fo­rintnyi kötelezős díjbevételből 66.6 milliárd forintnyi kárt kel­lett a biztosítóknak megtéríte­niük. 2013-ban a díjbevétel 82 milliárd forintra csökkent, a kár- kifizetés viszont 77,3 milliárd fo­rintra emelkedett, tavaly pedig a 89.6 milliárd forintos díjbevé­tellel csaknem 81 milliárd fo­rintnyi kifizetés állt szemben. Azaz két év alatt alig 7 százalék­kal nőtt a díjbevétel, miközben a kárráfordítás 21,5 százalékkal emelkedett. A 90 százalék fölé emelke­dő kárhányad mellett a bizto­sítók többsége ezt az üzletágat már nem képes nyereségesen működtetni. Ezért egyre többen döntöttek úgy, feladják a koráb­ban jellemző rendkívül éles ár­versenyt. Persze továbbra is fi­gyelik a konkurenciát, ezt jelzi, hogy az idén több mint harminc alkalommal módosított már a 15 piaci szereplő a díjain. A díjemelésekkel egyébként az állam jól jár. A biztosításokra 30 százalékos baleseti adót vet­nek ki, és ebből a 2015-ös költ­ségvetés 23,4 milliárd forintot remélt, vagyis körülbelül 78 mil­liárd forintos kgfb-díjbevétel- lel számoltak. Sőt, a most elfoga­dott 2016-os költségvetésben is mindössze 25,35 milliárd forin­tos balesetiadó-bevételt tervez­tek. Az eddigi áremelések alap­ján viszont már az idén könnyen összejöhet akár a 100 milliárd fo­rintos éves kgfb-díjbevétel a pia­con, vagyis a biztosítási adó akár 30 milliárd forintnál is nagyobb összeggel gazdagíthatja az álla­mot, illetve az egészségügyet. Herman Bernadett Kgfb-díj bevételek alakulása (milliard forint) FORRÁS: MABISZ EU A tegnap este kezdődött uniós csúcs előtt Görögország és hitelezői asztalhoz ültek, de nem tudtak megegyezni az újabb hi­telek fejében elvárt reformokról, így a hitelezők javaslatcsomag­ját fogják az EU pénzügyminisz­terei megtárgyalni. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök reg­gel hosszasan tárgyalt Christi­ne Lagarde IMF-vezérrel, Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bi­zottság elnökével, Mario Draghi- val, az Európai Központi Bank el­nökével és Jeroen Dijsselbloem- mel, az eurócsoport elnökével. Az EU-csúcsra továbbküldött ja­vaslatcsomagból kiderül, hogy mindkét fél engedett valamelyest az álláspontjából. Az egyik leg­fontosabb változás, hogy Athén­nak 2022-ig 67 évre kell emelnie a nyugdíjkorhatárt, míg Ciprasz ezt eredetileg csak 2036-ig kíván­ta teljesíteni. Az áfarendszernél a hitelezők hajlandóak lennének engedni a Ciprasz által elképzelhetőnek tar­tott háromsávos modell tekinteté­ben az általuk erőltetett kétsávos modell helyett - a gyógyszerek, a könyvek és a színház a legalacso­nyabb áfakulcsba kerülnének. Jens Weidmann, a Bundes­bank elnöke egy frankfurti pénz­ügyi konferencián elég rigorózus nyilatkozatot tett: azt mondta, hogy az Európai Központi Bank­nak (EKB) nem lenne szabad lik­viditási hiteleket folyósítania Gö­rögországnak, még akkor sem, ha sikerülne megállapodnia a hi­telezőkkel. A jegybankárok kö­zött is kirívóan keményvonalas Weidmann régóta ellenzi, hogy az EKB a sürgősségi támogatás keretében hitelezi a görög banko­kat. Rámutatott, a „sürgősségi ke­retet” azért hozták létre, hogy át­meneti forrásként szolgáljon biz­tos Iában álló bankoknak. Jelenleg csak az EKB tud for­rásokat adni a görög kereskedel­mi bankoknak, amelyekből a be­tétesek folyamatosan vonják ki a pénzüket. Közvetve az EKB tart­ja életben a görög államot, mert a piacon nem jut hitelhez, és egye­düli pénzforrása a görög kereske­delmi bankrendszer. De az EKB refinanszírozási csatornáin ke­resztül nem tud pénzhez jutni, mert az EKB nem fogadhatja el fe­dezetként a bóvli kategóriába so­rolt görög államkötvényeket. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents