Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-24 / 146. szám

2015. JUNIUS 24., SZERDA SPORT A volt válogatott center [családja körében, lányával, I Enikővel, férjével, Dittmár Rolanddal az izraeli Eliatban [és az utolsó világversenyen, L^ az 1997-es magyar EB-n Németh Ágnes neve a kosár­labdát csak kevésbé ismerők számára is ismerősen cseng­het. A sportág - nem csupán termetre - legnagyobb hazai alakja 373-szor volt magyar vá­logatott. Kevesen tudják, de az egykori kosársztár ma másban sikeres. Németh Andrea kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Hosszas nyomozást igényelt, mire kiderítettem a telefonszámu­kat, az e-mail címüket és végül a Skype-elérhetőségüket. Hol él­nek most?- Izraelben. 2014 januárja óta dolgozunk Eilat üdülőváros egyik színházában, úgy volt, hogy idén januárban hazamegyünk, de meghosszabbították a szerződé­sünket. A színházi előadás revüs, cirkuszi, artistaszámokat is tar­talmaz, a férjem (Dittmár Roland cirkuszművész г a szerk.) végig dolgozik a műsor során, én csak kétszer-háromszor tűnök fel, va­lamint a saját produkciónkban. Sokat utazunk, felléptünk Dá­niában, Svédországban, Norvégi­ában, Franciaországban, Német­országban, Hollandiában, Spa­nyolországban, Svájcban, Angliá­ban, Kínában. Talán nem hagy­tam ki semmit... Tizenöt éve jár­juk a műsorszámunkkal a vi­lágot, van, ahol hosszabb időre szerződtetnek minket, van, ahol néhány hétre.- Nem rossz folyton úton lenni, bő­röndből élni?- Lakókocsiban vagy szállodá­ban. A férjemnek ez a természe­tes, ő artistacsaládba született, a nagymamájának cirkusza volt még az államosítás előtt, és a szü­lei is artisták. De a sportoló éle­te is hasonló, se szünnap, se hét­vége. Azzal a különbséggel, hogy itt nincs csapat, nincs ügynök, nincs klubvezető, magadra vagy utalva.- A lányuk, Enikő is önökkel uta­zik?- Már nem. Amíg általános is­kolába és gimnáziumba járt, ve­lünk utazott, s magántanuló volt. Amikor befejeződött a tanév, ha­zajöttünk, és mindenből levizs­gázott. De a nyugodt érettségi ér­dekében a gimnázium negyedik évében itthon maradt. Már főis­kolás, a Budapesti Kommuniká­ciós és Üzleti Főiskola hallgatója.- Vagyis nem követi egyiküket sem a szakmájában?- Nem sportolt, szeretett volna táncolni, de az utazgatások köze­pette nem volt rá módja a szen­temnek. Cirkuszban sem akart dolgozni, bár most már mintha hajlana rá. De sokkal fontosabb, hogy diplomája legyen, több lá­bon álljon. Okos lány, jól tanul, akcentus nélkül, gyönyörűen be­szél angolul és németül.- És Ági, ha nem sértem meg, ön miként váltott annak idején a ko­sárlabdapályáról a cirkuszi ma- nézsra?- Azért lettem kosárlabdázó, mert a KSI egyik edzője, a drága Bátor Vilmos hallott róla, hogy él Veszprém környékén egy lány, aki 14 évesen már 194 centi. Az­tán kiderült, van egy kis tehet­ségem is a játékhoz, és 1976-tól egészen 1999 tavaszáig, 38 éves koromig kosárlabdáztam. Köz­ben nem foglalkoztam azzal, mi lesz utána, bőszen profi voltam. Pedig amikor kirúgtak a BSE-től 1998-ban, már gondolkodnom kellett rajta...- ...mi az, hogy kirúgták?- Szó szerint. Egyik nap felhí­vott egy újságíró azzal, mit szó­lok hozzá, hogy Küszbei Ferenc, a BSE ügyvezető elnöke azt nyi­latkozta a Sportnak: Németh Ág­nesre nem tart igényt a jövőben. Még ment a bajnokság... Gondol­hatja, hogyan jártam edzésre, meccsre ilyen tudattal... Min­denesetre becsületesen befe­jeztem a szezont. Őrült megle­petésemre egyszer csak felhí­vott Szabari János, a Ferencvá­ros szakosztályvezetője, hogy lenne-e kedvem a Fradiban ját­szani. Mit mondjak? Volt. Aztán ott álltam, hogy csinálni kellene valamit. Edző sosem akartam lenni. Eredetileg ápolónő vagyok, abból sem igen lehet megélni. A párom már évek óta kapa­citált, hogy pró­báljuk meg együtt, közös szám­mal, de... Nagyon szerettem én a cirkusz világát, Roli miatt ren­geteg előadásra jártam, tetszett a lakókocsizás, az utazás, a meg­foghatatlan varázs... De nem volt könnyű belevágni.- Pedig sztárkosarasként meg­szokhatta a zsúfolt nézőteret. Az alant ülők nem is tudják, mek­kora sportcsillagot néznek?- Nem, nemigen. Bár rá szok­tak jönni... Ha firtatják, hogy ilyen magassággal nyilván ko­sárlabdáztam...- Nemrég volt KSI-s találkozó, megkerestek Skype-on,-és jót be­szélgettünk. A Ronchetti-kupa- győzelmünk harmincadik évfor­dulóján is összejöttünk a BSE-s lányokkal. A sportág halhatat­lanjai közé is beválasztottak, úgyhogy ilyen­kor érezheti az ember, hogy ér­tékelik kicsit. Egyébként ami­kor a cirkusszal olyan városban jártunk, amely­ben van kosár­labda, rendszere­sen elmentünk meccsre Rolival. Pécsen jártunk­ban Rátgéber Laci olyan fogadta­tásban részesített, amivel végte­lenül meghatott.- Mi szerezte a legnagyobb örö­möt sportkarrierje során?- Ó, sok szép emlékem van. Kezdve az 1983-as magyaror­szági Eb-n szerzett bronztól a BSE-vel nyert Ronchetti-kupán át az 1984-es olimpia előtti ku­bai selejtezőig, amelyen én vol­tam a legjobb pontszerző, a leg­jobb lepattanozó és a legjobb já­tékos is. Jó párost alkotunk. Az emberek korábban csodál­koztak rajta, rajtunk, most már jó ideje ezzel pénzt is keresünk.- Azért tartja a régi társakkal a - És mi okozta a legnagyobb kese­kapcsolatot? rüséget?- Éppen ez az olimpia, amely­re kijutottunk, de nem mehet­tünk el rá. Amikor tévén néztem az 1984-es Los Angeles-i játékok megnyitóját, sírva fakadtam. És az 1987-es spanyolországi Eb el­vesztett elődöntője. Ma is bánt. Az is bántott, hogy a kosárlab­da-társadalom vegyesen fogadta a cirkuszi pályamódosításomat. Visszahallottam, hogy sokan ki­kérték maguknak, miért csinál magából bohócot egy válogatott játékos. Miért, miért? A mi időnk­ben nem volt többmilliós szerző­dés, az 1983-as Ronchetti-kupa- sikerért talán ötezer, az 1991-es Eb-bronzért harmincezer forin­tot kaptam...- Egész őszintén: boldog ember?- Igen. A gyerek jövője miatt idegbeteg tudok lenni, pedig okos, szép, önálló, két lábbal a földön ál­ló lány. De ilyen egy anya, nem? Szerencsés ember vagyok, ha filmszerűen végignézhetném az életem, elégedett lehetnék. An­nak idején rám lelt Bátor Vilmos, gyönyörű pályafutásom volt, út­közben találkoztam Rolival, néha problémákba ütközünk, de mar­ha jó párost alkotunk. Az embe­rek korábban csodálkoztak rajta, rajtunk, most már jó ideje ezzel pénzt is keresünk. Tökéletesen alakul minden... Rátgéber-üzenet .Ha van a magyar kosárlabda- sportnak legendája, ő az. Amel­lett, hogy a játéktudásával, technikai, taktikai képzettségé­vel messze megelőzte a korát, viselkedése, hozzáállása, alá­zata is példaképpé emelte, ő volt a modern kosárlabda­játékos prototípusa. Saj- nos, nem lehettem az edző­je, csak ellenfélként tiszteltem és a válogatottban dolgoztunk együtt az 1997-es magyarorszá­gi Európa-bajnokságon, de örök emlék és csoda számomra a . közös munka. Milyen hihetetle­nül jó érzés kimondani egy ma­gyarjátékosról: Európa legjobb­ja volt! Felvidult a napom, ha an­nak idején megláttam, s felvidul ma is, ha róla beszélünk.” Rátgéber László, mesteredző A Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál bronzérmét érdemelték ki 2008-ban, és elvittek három különdíjat is ИННЯИ1 Németh Ágnes Született: 1961. szeptember 22., Dudar Klubjai: KSI, BSE. Schio, Bari. FTC Válogatottság: 373 (magyar csúcs) Legnagyobb sikerei: olimpiai 4. (1980. Moszkva), Eb-bronz­érmes (1983. Magyarország: 1985, Olaszország: 1987, Spa­nyolország: 1991, Izrael), Ron- chetti-kupa-győztes (1983. BSE), Európa-válogatott. Euró­pa legjobb női játékosa (1985), Európa második legjobb női játékosa (1986.1987), kétsze­res magyar bajnok, háromszor az év magyar kosárlabdázója; a Budapesti Nemzetközi Cir­kuszfesztivál bronzérmese, a kínai és az ukrán nemzeti cirkusz különdija, illetve a magyar különdíj nyertese (2008)

Next

/
Thumbnails
Contents