Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-19 / 142. szám

2015. JÚNIUS 19., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD у Egyre kevésbé felel meg az embereknek a munkahelyük Elégedetlen magyarok Bizalmatlan a lakosság Az összes szubjektív „jóliéti" té- kapcsolatban áll, ám ebben nem nyező közül a legalacsonyabb át- állunk túl jól. A 35 évnél fiatalab- lagot 2014-ben (5,2) és a meg- bak kivételével minden korosz- előző évben (5,3) is a bizalmi tályban romlott a bizalmi szint, szint mutatta - írta a KSH tanul- Míg a fiatalok nagyobb mérték­mánya. Az emberekkel való pozi- ben bíztak másokban, addig a tív együttműködés, az emberek- középkorúak voltak a legbizal- be vetett bizalom a társadalmi matlanabbak. Az iskolai végzett­tökével, a társadalmi integráció- ség növekedésével nőtt a más val. valamint a jóllétté!" is szoros emberek iránti bizalom szintje. Hende: most is Gripenek védik a szlovén légteret VÁRPALOTA A Capable Logistician 2015 hadgyakorlat is egyértel­műen jelzi, a NATO walesi kon­ferenciáján vállalt kötelezettsé­geit teljesíti Magyarország - je­lentette ki Hende Csaba honvé­delmi miniszter a tegnapi be­mutató után. Úgy fogalmazott: 2016-ban 50 milliárd forinttal, mintegy 22 százalékkal nő a HM költségvetése. A helyszínen volt Áder János köztársasági elnök is. A miniszter az 1800 katona, 600 technikai eszköz, 32 szö­vetséges és partnerország rész­vételével zajló gyakorlat fontos­ságáról azt mondta, az ország biztonsága, védelme a honvéd­ség erején és a szövetségesi együttműködésen alapszik. Hende szerint a szlovén lég­tér védelmében nem okoz ne­hézséget a magyar Gripene- ket ért két baleset, ezt a felada­tot a most is szolgálatban lévő kecskeméti vadászgépekkel lát­ják el. „A magyar légierő legna­gyobb kihívása szeptemberben és decemberben a balti államok légtérvédelme. Vállalásainkat fenntartjuk, és teljesíteni fog­juk. Ez nem jelenti azt, hogy a felkészülés során nincs szük­ség átütemezésekre, adott eset­ben a svéd gyártó közreműkö­désére” - mondta. Hozzátette, a Gripen-gyártó ígéretet tett rá, hogy cseregépet ad a Csehországban megsemmi­sült, kétüléses vadászgép helyett. Hangsúlyozta, számítanak a Gri- pen-használó nemzetek közre­működésére is a balti légvéde­lem ügyében. „Teljesíteni fogjuk a 2016-ban tervezett V4-es harc­csoport magyar Gripenekre sza­bott küldetéseit is” - ígérte meg. A kormány előtt a miniszter már beszámolt a Gripen-balesetről: a szakértői vizsgálatok lezárása után a nyilvánosságot is tájékoz­tatják. MW Hende és Áder a hadgyakorlaton Kicsit javult a magyarok élettel való elégedettsége, de továbbra is az unió sereghajtói között va­gyunk. Kevésnek érezzük a sza­badidőt, gond van a munkahely- lyel, és az anyagi helyzetünket is rosszabbnak érezzük. Hornyák József jozsef.hornyak@vg.hu BUDAPEST Elégedettebbek voltak tavaly a magyarok az életükkel, mint egy évvel korábban - de­rült ki a KSH tanulmányából. A megkérdezettek egy tizenegyes skálán (0-tól 10-ig) átlagosan 6,4 pontra értékelték az életükkel va­ló elégedettségüket, ami kedve­zőbb, mint a 2013-as 6,1 pont. A fiatalok sokkal jobbnak látják a helyzetüket, ám az elégedettség leginkább a végzettségtől és az anyagi helyzettől függ. Az alapfokú és az érettsé­git nem megszerzett középfokú végzettségűek átlagosan 6 pont­ra értékelik az elégedettségü­ket, az anyagi helyzetüket azon­ban csak 5 pontra. Az érettségi­zettek sokkal boldogabbak: át­lagpontszámuk 6,7, a felsőfokú végzettségűeké pedig 7,6 lett. Ők az anyagi helyzetüket is sok­kal jobbra értékelik. Attól is függ az elégedettség, hogy ki hol la­kik: a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon élő emberek jobbnak látták a helyzetüket, míg az Észak-Magyarországon lakók pesszimistábbak. Az unió tagországaihoz ké­pest még most is nagyon borús a kép. A legújabb összehasonlít­ható adatok ugyan még egy év­vel korábbi állapotot tükröznek, de jól látszik, hogy a magyarok az egyik legelégedetlenebbek az életükkel az EU-ban: 2013-ban csak a Bulgáriában élő emberek átlagpontszáma volt alacsonyabb a magyarokénál. Ciprus, Görög­ország és Portugália lakói pedig ugyanúgy látták a helyzetüket, mint a magyarok. Az élettel va­ló elégedettség összefügg a gaz­daság teljesítményével, hiszen a nyugat-európai országokban sokkal boldogabbak az emberek. Igaz, Lengyelországban és Romá­niában a 7,1-es uniós átlag köze­lében van az elégedettség. Mégsem annyira meglepő a magyarok értékelése. A vásárló­erő-paritáson mért egy főre ju­tó GDP-ben és fogyasztásban az EU-ban csak három ország ma­rad el hazánktól (Horvátország, Románia, Bulgária). Romániában mégis sokkal elégedettebbek. Magyarországon az alsó jövedel­mi ötödnek - a legszegényebb 20 százalék - olyan alacsony az elégedettsége, hogy az EU-ban csak Szerbiában érzik rosszabb­nak az életüket. A magyar tár­sadalom kettészakadását jól mu­tatja, hogy az Eurostat szerint az EU-ban Bulgáriában, Magyaror­szágon és Horvátországban a leg­nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között az élettel való elégedettség tekintetében. A középmezőny közelében A szubjektív jólét fontos ele­me a munkához kapcsolódik. Magyarországon az emberek­nek egyre kevésbé felel meg a munkájuk, hiszen a 2013-as 7,1-ről meredeken, 6 pontra csökkent a munkával való elé­gedettség egy év alatt. A dip­lomások kétszer olyan elége­dettek, mint az alapfokú ké- pesítésűek. Ezzel párhuzamo­san az átlagpontszám kissé javult a háztartás anyagi hely­zetével, a lakhatással és a la­kókörnyezet minőségével kap­csolatban. De még mindig ke­vés az idő szabadidős tevé­kenységre. A KSH kiemeli: minél sűrűb­ben lakott területen élt valaki, annál elégedettebb volt sza­badidejének mennyiségével. Mindennek ellenére a magyar felnőtt lakosság csaknem 50 százaléka általában (többnyire vagy mindig) boldognak érez­te magát, ami a középmezőny közelében volt. Hazánkban 17 százalék volt azoknak az ará­nya, akik önbevallásuk sze­rint ritkán vagy soha sem érez­ték boldognak magukat. A leg­szegényebbek körében lénye­gesen kisebb, míg a legmaga­sabb jövedelműek között na­gyobb volt azoknak az aránya, akik általában boldognak ér­zik magukat. HÍREK Uniós támogatás a kikötőfejlesztésnek PAKS Uniós támogatással bőví­ti paksi kikötőjét a Sygnus Kft. Az 1,2 milliárdos beruházás eredményeként már árukira­kodásra is alkalmas lesz a ki­kötő. Két éve sikerült pályáza­ti forrásra szert tenni - mond­ta Németh Tamás ügyvezető. A beruházási költség nettó 1,2 milliárd forint, amelyhez 892 milliárdos EU-támogatást ítél­tek meg. MTI Drámai a helyzet Görögországban ATHÉN „Aki azt állítja, hogy a görög nyugdíjasokat a né­met adófizetők pénzelik, az egyszerűen hazudik” - fogal­mazott Alekszisz Ciprasz gö­rög miniszterelnök a német DerTagesspiegelben. 2010- 2014 között az ország már 50 százalékkal csökkentet­te nyugdíjkifizetéseit és szo­ciális kiadásait. 25 százalé­kos a munkanélküliség, sok esetben a nyugdíjasok finan­szírozzák a családjukat. Egy ilyen helyzetben a makacs ra­gaszkodás a nyugdíjak továb­bi csökkentéséhez súlyosbí­taná a drámai állapotokat - szögezte le Ciprasz kormány­fő a cikkben. MW Megjött az első Air Transat Köszöntötték az Airbust BUDAPEST Leszállt a Liszt Fe­renc Nemzetközi Repülőtérre a kanadai Air Transat légitár­saság első járata, a gép Toron­tóból indult, és Montreal érin­tésével érkezett tegnap dél­előtt. A járatot a szokásoknak megfelelően vízsugárral kö­szöntötték, a pilóták pedig egy magyar és egy kanadai zász­lót lógattak ki a pilótafülkéből. A légitársaság nyáron hetente közlekedtet járatokat Toronto és Budapest között. MTI Költségvetés 2016: csökkent a tartalék, nőtt a legbizonytalanabb bevétel A fő számokon már nem fognak változtatni BUDAPEST Két lépésre van a jövő évi költségvetés elfogadásától a kormányzat. A Költségvetési Tanácsnak még igent kell mon­dania a kedden elfogadott, több mint 140 pontból álló módosí­tásra, majd - várhatóan a jö­vő héten - az Országgyűlésnek meg kell szavaznia az egységes javaslatot. A fő kérdések azon­ban már eldőltek: a büdzsét megalapozó törvény múlt heti elfogadásával a kormány módo­sította az adósságszabályt (így nem kell 0,1 százalékos hiányt produkálnia jövőre), és 2020-ig halasztotta el az egységes tár­sasági adó bevezetését (ez utób­bi esetében egy kétharmados szabály hatálybalépését változ­Az államháztartás hiánya 10% —..................................--­tatta feles többséggel, ami ér­dekes alkotmányjogi kérdése­ket vethetne fel). Az adótörvé­nyek keddi elfogadásával a be­vételi oldal is kialakult, és miu­tán a honatyák szavaztak a bü­dzséhez érkezett módosítások­ról is, már nem maradt nyitott kérdés. A szavazás simán ment, a kormánypárti képviselők az előzetesen várható forgató- könyv szerint csak azokat a változtatásokat fogadták el, amelyek a kormány támogatá­sát is élvezték. A büdzsé így is sokat változott azonban, mint­egy 40 átcsoportosítást hajtot­tak végre, és a hiány maradt ugyan a GDP 2 százaléka (az uniós módszertan szerint), ám a kiadások és a bevételek ese­tében is inkább növelték a mó­dosításokkal a kockázatokat. A költségvetési pozíció a változ­tatások révén mintegy 60 mil­liárd forinttal romlott: a várt­nál rosszabb időkre félretett keret, az Országvédelmi Alap 30 milliárd forinttal csökkent (100-ról 70-re), és 18 milliárd forinttal emelték meg a legbi­zonytalanabbnak tartott bevé­teli sor, a vagyonértékesítési előirányzatát is (115 milliárd- ról 133 milliárdra). A változtatások során a leg­nagyobb összeget a képviselők a Ludovica Campus további be­ruházásaira szavazták meg: 12,5 milliárd forintot 2016-ban. Ez azonban valószínűleg nem a teljes összeg, a fejlesztési el­képzelés 2018-ig tartó beruhá­zásokat irányoz elő, többek kö­zött új oktatási épület és hallga­tói központ létesülne, valamint uszoda, vívóterem, lőtér, lovar­da és istálló is. A második leg­nagyobb tétel a tőkehiányos ha­zai vállalkozások támogatásá­ra megy el: a nemzetgazdasá­gi tárcának további 12,1 milli­árd forintot jutattak (a beterve­zett 2,9 milliárdon felül), hogy azokat a cégeket segítse, ame­lyek nem kaphatnak uniós tá­mogatást. A harmadik a sorban Kormányzati várakozások Növekedés Infláció Hiány 2014 3,6-0,2 2,6 2015 3,1 0 2,4 2016 2,5 1,6 2 2017 3,1 2,5 1,7 2018 2,9 3 1,6 2019 3 3 1,5 Forrás: NGM a bankaadó extra csökkentése (ez 10 milliárdot visz majd el). Az adócsökkentések költség- vetésében a főszerep egyébként a beruházásokra jut: amíg a terhek mérséklése a kormányzati számí­tások szerint 230 milliárd forintot hagy a gazdaságban (ebből 120 milliárd az szja mérséklése, 70 milliárd a bankadóé, míg 25 mil­liárd a sertés tőkehús áfamérsék­lése), addig a közponü forrásból fi­zetett beruházások több mint 570 milliárd forintot tesznek ki, ami 370 milliárd forinttal nagyobb a tavalyinál. (Ezzel együtt az álla­mi beruházások visszaeshetnek jövőre, miután uniós forrásból jó­val kevesebb ilyet finanszíroznak majd). V. I. I Nemcsak a sok munka miatt érzi kimerültnek magát sok alkalmazott, hanem azért is, mert kevés szabadidő jut sportra, I mozira, kikapcsolódásra HMKÉi

Next

/
Thumbnails
Contents