Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-19 / 142. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 19., PÉNTEK „Igazi” zebra védi a legkisebb gyalogosokat a megyeszékhely több pontján Kosarasok mutattak példát a kicsiknek Vidám gyerekzsivaj törte meg Szolnok egyik legforgalmasabb útkereszteződésének a zaját, ahol az apróságok az Olaj KK játékosaival közösen vették birtokba a megyei rendőr-főkapitányság új program-. jában átadott gyermekbarát gyalogátkelőhelyet. Erdős Csaba csaba.erdos@mediaworks.hu SZOLNOK Fürkésző pillantások, nézelődő emberek vették körül a szolnoki kosárlabda klub játékosait, Csákvári Csabát, Pavlovié Vukot, Mándoki Tamást és Marko Stajkovskit, akik gyermekekkel kézen fogva sétáltak Szolnok belvárosában azon a gyalogátkelőhelyen, ahol egy vidám zebrafigura hívja fel a gyerkőcök figyelmét a szabályos közlekedés. A Gézengúz óvoda óvodásai lelkesen vettek rész az avatáson, ahol a megyei baleset-megelőzési bizottságtól számos hasznos, közlekedéssel kapcsolatos ajándékot is kaptak. „Ha piros, akkor tilos!” - hangzott egy emberként a számtalan gyermektorokból a figyelmeztető mondat, amivel bemutatták az óvodások, ők ismerik a KRESZ ezen szabályát.- Nagyon aranyosak a gyerekek, szívesen mondtunk igent erre a felkérésre - mondta el Csákvári Csaba, a Szolnoki Olaj KK játékosa. - Én magam is A rendőrség biztonsági felszerelésekkel lepte meg az óvodásokat rendszeresen járok kerékpárral a városban, így én is fontosnak tartom, hogy az emberek tartsák be a közlekedési szabályokat. Sajnos nemrégiben majdnem a saját bőrömön tapasztaltam meg, mennyire nem ismerik a kerékpárokra, gyalogátkelőhelyekre vonatkozó szabályokat, hiszen egy autós majdnem elgázolt egy átkelőnél. Alig húsz centiméterre állt meg mellettem. Meg kell mondjam, nehéz pillanatok voltak - jegyezte meg. A játékosok ugyanazon a véleményen voltak, amely szerint minél fiatalabb korban el kell sajátítani a szabályos közlekedés alapjait, ezért is csatlakoztak ehhez a programhoz, amely a gyerekekről is szól a gyermekekért.- Sajnos mi is tapasztaljuk nap, mint nap, hogy amikor az óvodásokkal sétára indulunk, nagyon körültekintőnek kell lennünk, hiszen előfordul, hogy nincsenek tekintettel a gyalogosokra a kerékpárosok, autósok - magyarázta Kőszegi Zita, a Gézengúz óvoda vezető helyettese. - Éppen ezért nagyon jó ötletnek tartjuk ezt a kezdeményezést, hiszen felhívja a figyelmet ránk, gyalog közlekedőkre. A rendőrség mindig is kiemelt figyelmet fordított a megyében a balesetek számának visszaszorításában, amely erőfeszítések az elmúlt évek baleseti statisztikáin jól nyomon követhető.- Ez a kedves kis zebrafigura próbálja meg felhívni a figyelmet a szabályok betartására - mondta el lapunknak Kosztyó Gábor alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. - Olyan kereszteződésekbe helyeztük ki ezeket, ahol az elmúlt időszakban több gyalogosokkal kapcsolatos baleset is történt, így a Tószegi úton, a megyei kórház előtt, itt, a Szapáry és a Baross utak kereszteződésénél, a buszpályaudvarnál, illetve a Széchenyi körNéhány tipp a biztonságért- A kerékpárosok csak tolva vihetik át a kijelölt gyalogátkelőhelyen a kerékpárjaikat.- Kombinált gyalogátkelőhelyeknél az autósoknak figyelni kell a gyorsan érkező biciklisekre is.- Már a zebra megközelítésénél ajánlott körültekintőnek lenni. így felkészülni az esetleges vártalan eseményekre.- A szülők, ha tehetik, hívják fel gyermekeik figyelmét a szabályos közlekedésre, illetve tanítsák is őket azokra. úton vannak. Ez a program csatlakozik az Országos Rendőr-főkapitányság Óvd a gyalogost kampányához, amelyet a 2015- ös évre hirdettek meg. így született meg ez a kedves kis zebra figura, amely nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek figyelmét is felhívja a biztonságos közlekedésre. Szerencsére a gyerekek az elmúlt évben a közel hatszázötven közúti balesetből csak megközelítőleg negyven esetben voltak részesek, ott is legtöbbször utasként - mondta. Az alezredes kitért arra, nagyon fontos, hogy a közlekedés résztvevői kellő figyelmet fordítsanak egymásra, kifejezetten a legvédtelenebbekre, a gyalogosokra. Újszerű megközelítésben ábrázolta a koncentrációs tábor világát a fiatal rendező a Saul fia című filmjében Nemes Jeles László: meglepő és megható a siker SZOLNOK A közelmúltban Szolnokon tartották Nemes Jeles László cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, Saul fia című holokauszt filmjének első vidéki dísz- bemutatóját, melyre a rendező is ellátogatott, hogy találkozzon a közönséggel. A fiatal rendezővel a vetítések és a Galériában megtartott közönségtalálkozó között beszélgettünk. Kovács Berta irottszo@index.hu- Nem tartott attól, hogy esetleg úgy fogadják a művét, hogy „már megint egy lágerfilm?”- Ha valakiben ilyen egyáltalán felmerül, ott már probléma van. Csak azt tudom tanácsolni neki, nézze meg a filmet! A korábbi történetek a túlélésre koncentrálnak, mi tudatosan akartunk ellene tenni, mert félrevezető képet keltenek a nézőkben. Azt gondoltuk, a zsáner csak árt a valóság megismerésének. A filmesek sokszor nem értik eléggé azt a korszakot, amit feldolgoznak; egyetlen jobb holokauszt- film készült csak a hetvenes- nyolcvanak években Franciaországban, kizárólag a túlélők, áldozatok beszámolói alapján.- Mi volt az az élmény, ami arra motiválta, hogy elkészítse az alkotást?- A film ötlete tíz évvel ezelőtt született, amikor találkoztam azokkal a feljegyzésekkel, képekkel, amiket az auschwitz- birkenaui tábor krematóriumi munkásai készítettek és elrejtettek a németek elől; ezek később előkerültek. A koncentNemes Jeles László Щ a szolnoki közönségtalálkozó előtti sajtótájékoztatón f Ж rációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommandó feladata volt, hogy a megsemmisítésre ítélteket beterelje a gázkamrákba, ők vitték át a holttesteket a krematóriumokba és a hamut is ők hordták ki a táborból. Ez egy olyan élmény, ami egyenes út a pokol közepébe. Egy erdélyi magyar orvos is megírta hazatérése után az emlékeit. Az ilyen olvasmányélmény nagyon erős nyomot hagy és megmarad az emberben. Ez egy olyan közeg, amit nem ismerünk, emberek megsemmisítésének a története. A film előtt csináltunk kis- filmeket, prototípusokat, próbálkoztunk, hogy lehet úgy mesélni, hogy nem egy klasszikus történetet adunk elő. Ehhez kellett egy erős rendezői stratégia. Egy ember látásmódján, Saul szemén keresztül akartuk bemutatni ezt a világot. Megvolt az ötlet: a krematóriumi munkás megtalálja a fiút a megsemmisítésre szántak között, azt hiszi, az az ő fia és mindenképpen szeretné eltemetni a holttestet. Ezt elmondtam Clara Royer-nek, konzultációkat folytattunk, aztán ő írt belőle egy forgatókönyvet. De Tudta-e? Nemes Jeles László első. 107 perces, 35 mm-es nagyjáték- filmje a 68. Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját, a francia Francois Chalais-díjat. és a hangmérnöki munkáért a Vulcan-dí- jat. A jövő évi Oscar-versenyen a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában képviseli hazánkat. A fiatal rendező több kisfilmet is készített. A főszerepet játszó Röhrig Géza (1967-) nem hivatásos színész. Budapesten született: a 80-as években underground zenekarával. a Huckleberryvel koncertezett. majd lakáskoncerteket adott. A Filmművészeti Főiskolán tanult filmrendezést. Számos verseskötete jelent meg magyarul. 2000 óta New Yorkban él családjával, ahol rabbinak tanult, de versei azóta is magyarul jelennek meg. ez hosszú folyamat volt, mint a ping-pong, oda-vissza dobtuk egymásnak a labdát.- Hogyan találták meg a megfelelő szereplőket?- A koncentrációs táborokban nyelvi káosz volt, az igazi nyelvi Bábel, kommunikációs zavar. Tudtuk, hogy emiatt nemzetközi szereplőgárda kell, azt nem akartuk, hogy magyarok tátog- janak. Nemzetközi castingot tartottunk. Több országból érkeztek a jelentkezők, közülük szedtük össze azokat az embereket, akiket hitelesnek találtunk a szerepekre. És jött Röhrig Géza is. Egy idő után rájöttünk, hogy nem egy profi színészre kell bízni a főszerepet, Gézát pedig régóta ismerem. Eredetileg más szerepet szántam neki, de a casting folyamán beállt Saul helyére és teljesen hitelesen játszotta. Meg is kapta a főszerepet.- Számított-e ekkora sikerre?- Az ember csak reménykedik, hogy a filmje eljut a világban sok helyre. De meglepő és megható volt a sikert. A fesztiválon azt tudtuk már, hogy beszélnek a filmről és jó kritikákat kap, de a végeredményt csak ott tudtuk meg a díjkiosztón.- Meg akartuk találni azt a módot, hogy megérintsük az embereket nem a szokásos módon ábrázolva a táborbeli világot. Mi nem a túlélést helyeztük előtérbe; azt akartuk, ne legyen annyira mitizált, tabuszerű ez a világ. Ott embereket öltek! Megpróbáltam a szituáció közepébe vinni a nézőt, milyen lehetett a lágeri helyzet, a kilá- tástalanság, ahol robotszerű- en végzi mindenki a munkát és nincs megállás. A filmkészítés közben fedeztem fel, milyen az, ha már nincs remény és nincs hit, és vajon tudunk-e ott változtatnia a hozzáállásunkon. Nem lehet túl sok motívumot feldolgozni az ottani történésekből, így ez sokkal igazibb.- De az a nagy kérdés, jelent-e valamit a nézőnek.- Tervez-e a közeljövőben hasonló témájú alkotást?- Nem tervezek, amit akartam, azt elmondtam ebben a filmben.
