Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-12 / 136. szám

2015. JÚNIUS 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 : MEZŐTÚR Csendéletek a Székely Partiumban címmel nyílt kiállítás Mezőtúron a Túri Fazekas Múzeumban. A Néprajzi Múzeum vándorkiállítá­sán Gebauer Hanga nagyméretű színes fotói és az építészhallgatók rajzai mutatják be ezt a fan­tasztikus vidéket. Képünkön Asztalos Csaba a múzeum munkatársa látható a képek között. al ШШ ff tll fi jögSf í ■ í Я 1щтлХ&' Jfjb W't Még gurult az autó, de a sofőr már tekerte le az ablakot meg a matróza Papi Öt év után áprilisban újra elin­dult a komp Nagyrév és Tisza- bög-Tiszakécske között. A ré­vész, Papi és matróza, Zoli a nap 12 órájában várják az uta­sokat. És várják, és várják... Joó7„suzsa zsuzsaima.joo@mediaworks.hu NAGYRÉV Hosszú-hosszú, árnyas út vezet a nagyrévi komphoz. Er­re talán még a madár se jár, gon­dolhatnánk, de tévedünk, mert hangjukat mégiscsak halljuk. Megérkezünk végre, nincsen gond a parkolóhellyel, szerte a környéken egyedül vagyunk au­tósok. A komp éppen a mi olda­lunkon ringatózik a Tiszán, mint később kiderül, ez a „hazai oldal”.- Jó napot! - kiálltjuk a révész felé. A két férfi (mert ketten van­nak) tán’ meg se hallja köszöné­sünket, lustán heverésznek a kompon. Igazuk van, ugyan, ho­vá is az a nagy sietség?- Jó napot! - próbálkozunk to­vább.- ‘Napot! - válaszolja az időseb­bik férfi, Murányi István, majd tíz centivel arrébb teszi a lábát.- A révészt keressük! - na jó, tudjuk, hogy itt komp van, de legjobb tudomásunk szerint kompász nincsen...- Én vagyok - válaszolja rövi­den. Mi pedig (kérés nélkül) le- heveredünk mellé, elmondjuk, újságírók vagyunk, kíváncsiak vagyunk, milyen itt az élet.- Hát, látják! - feleli. Nincs mit hozzáfűzni, látjuk. Egy-két perc­re belefeledkezünk a csendbe, hallgatjuk a békák kuruttyolá- sát, majd megkérdezzük Istvánt, mikor jött ki a folyóhoz. Elmond­ja, fél 6-kor, mint mindig. Aztán várja az első utasokat. Akik jön­nek is, az elmúlt hetekben példá­ul az eperszedők, akik a túloldal­ra, Bögre meg Kécskére jártak át dolgozni. Ismeri mindannyiukat, földiek. Ha már valaki hiányzik, kérdezi is, ,„oszt mi van Gézával?”- Aztán?- Aztán meg várok tovább. Változó, hogy mikor jönnek, meg kik. Van, hogy pörög a komp, máskor órákig semmi nem tör­ténik. Ugye, komám? - néz lus­tán matrózára, Dudás Zoltánra.- így van, Papi... - tény, a két férfi egyike sem szószátyár. Kezd a nap perzselően sütni, a nap a horizont csúcsa felé köze­ledik. Mintha délibábot látnánk a Tisza felett, álmosító a hőség.- Hát, néha tényleg el-elbóbis- kolok itt az árnyékban - mondja a révész, miközben nézi a legyek násztáncát. A fiatal segéd hoz­záfűzi, ő inkább horgászni szo­kott, itt van mindig a komplett horgász-felszerelése. Ha van idő, (márpedig van), belelógatja a csa­lit a vízbe. De nem főzik meg hely­ben a kifogott halakat, mert mi van, ha éppen jön közben valaki? Mondják meg neki, hogy várjon már 10 percet, mert leég az étel? Matrózunk felpillant az ég­boltra, majd ránk.- Mindjárt jön biciklivel a fe­leségem, hozza az ebédet - oszt­ja meg velünk gondolatait. Papi­nak nem hoz senki főtt ételt, ő azt eszi, amit reggel hoz magá­val. Kenyeret, kolbászt.- Tizenkétórázunk ám! - mond­ja egy kis hatásszünet után Zoli, majd hozzáteszi, Papinak nincsen váltótársa, ő nap mint nap itt van, idekint. Neki viszont szerencsére akad helyettesítő, ha kell. - Múlt­kor jött egy osztrák házaspár, el­mesélték, irigyelnek, hogy ilyen gyönyörű helyen dolgozhatunk. Hát, tényleg szép... Én például sze­retnék révész lenni, ehhez csomó vizsgát kell tenni. Kompkezelőit, rádiósat, kishajókezelőit... Ha Papi nyugdíjba megy, remélhetőleg én leszek az utódja... - néz bizakodva Istvánra a fiatalember, miközben tovább várják az utasokat. Estig a folyóban maradt a vízbe futott autó Papi, azaz István révészi pálya­futása alatt csak egy baleset történt a kompnál, az is szeren­csés kimenetelű volt. Egy Sko­da gépkocsi szaladt le a komp­ról, vélhetően mert nem volt jó a fékje.- Alig bírtam elugrani előle, hogy el ne sodorjon. A sofőr, mi­közben gurult hátrafelé az autó, már tekerte is lefelé az ablakot és próbált kijutni a járműből. Az­tán szólt, segítsünk neki, mivel nem tud úszni. Szerencsésen kihúztuk, a kocsi azonban es­tig ott maradt a folyóban. A te­tejét lehetett látni a vízben, így nem volt nehéz kihúzni onnan - idézte fel a viccbe illő történe­tet a férfi. Nézőpont kérdése Popovics Zsuzsanna zsuzsanna.popovics@mediaworks.hu A végzősök még izzadnak a vizsgabizottságok előtt, az érettségin innen lévők pedig már azt számolják, meny­nyi van még hátra az idei tanévből. Nem sok - siránko­zik egy háromgyerekes anyuka, akinek nem kis feladata lesz megoldani, hogy az általánosba járó gyerekei tartalmasán tölt­sék a nyarat. Közben persze kikapcsolódjanak, ugyanakkor biz­tonságban is tudhassák őket a szülők, akiknek együtt sincs 2,5 hónap szabadságuk. Szerencsés, akinél a nagyszülők vállalnak egy-két hét unokázást. Táborozás és családi nyaralás is dukál a szünidőben, de mindezzel Marad cirka 4-5 hét, amit nem könnyű leszervezni. együtt is marad cirka 4-5 hét, amit nem egy szerű leszervezni és meglogisztikázni. Ráadásul úgy, hogy a gyerek is élvezze. Ahol kettő vagy három a gye­rek, annyiban talán könnyebb­ség a szünidőtéma, hogy (jó esetben) együtt is elvannak egy da­rabig. Az egykékkel ezt legfeljebb szomszédolással lehet meg­oldani. Feltéve, hogy van hasonló korú gyerek a közelben, és a lurkók történetesen csípik is egymást. Aki volt már szülő, tud­ja, hogy ez a teszlk/nem tetszik dolog klappol a legritkábban. Mert hiába kedves, aranyos a szomszéd/rokon gyerek vagy osz­tálytárs - a szülő meglátása szerint -, ha az édesgyerekünknek egészen más jelző jut eszébe róla. Voltam nyári táboros pedagógus, így bírok némi tapasztalat­tal arról, hogy mire vágynak a gyerekek a szünidőben. Rendsze­rint nem arra, amit a szülő biztosít (biztosítani tud) a számuk­ra. De nem kell elkeseredni, mert (ezt is) viszonylag hamar ki­növik. És akkor majd a saját gyerekük jön a listával, hogy sze­rinte mi nélkül nem lehet igazi a vakáció. Szolnoki színészek a pécsi találkozón Balról jobbra: Vándor Attila, Harna Péter, Balázs Péter és Dósa Mátyás a fesztiválon PÉCS/SZOLNOK A Pécsi Orszá­gos Színházi találkozón a szol­noki Szigligeti Színház direk­tora, Balázs Péter a zsűri tagja­ként vesz részt. Mint ismeretes, a 15. POSZT szakmai zsűrijébe a Magyar Színházi Társasá’g és a Magyar Teátrumi Társaság is négy-négy főt delegált. Amint azt Balázs Péter ko­rábban lapunknak hangsú­lyozta, a színházi találkozón is a szolnoki színpad szellemisé­gét képviseli.- Ugyanazokat az értékeket fo­gom képviselni, mint színház- igazgatóként. Évek óta viszek egy teátrumot, melynek határozott népszínházi jellege van, ami belő­lem fakad, az én színészetemből, nézőpontomból - mondta az igaz­gató. - Ez a seregszemle kitűnő ahhoz is, hogy lássam, hol állunk. Ennek szellemében az elmúlt napokban a Szigligeti társula­tának több tagja is ellátogatott Pécsre, így Dósa Mátyás, Harna Péter és Vándor Attila is. SZ. ZS. Ismét lángra kapott az izzó szeméttelep KARCAG Több méter mélyen iz- zott, helyenként visszagyul­ladt a karcaki hulladéklerakó, ami először múlt hét vasárnap ka­pott lángra - tá­jékoztatta lapun­kat S. Tóth Ani­kó, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság szó­vivője. Mivel az égéshez szüksé­ges feltételek fennálltak, az izzás azonnal lángra is lob­bant. Szerdán például a hulla­déklerakó telep területén egy nagyjából húsz méter magas, 1 ezer 400 négyzetméteres kom­munális hulladék depó felső, mintegy 800 négyzetméteres felszíne égett. A tűz a külön­böző hulladékok miatt a felszí­nen gyorsan ter­jedt, oltása je­lentős mennyi­ségű vizet igé­nyelt. A tűzoltók munkáját ne­hezítette a nagy magasságkü­lönbség, valamint hogy az égés a szemtéhalom belsejébe is át­terjedt helyenként. A beégése- ket a helyszínre érkező erőgép segítségével szüntették meg a karcagi hivatásos tűzoltók, a gépet az üzemeltető biztosítot­ta. Az eset kapcsán anyagi kár nem keletkezett, de tűzvizsgá- lati eljárás indult. ÚN A beégéseket erőgéppel szüntették meg. Lerakták a térkövet TÚRKEVE Az Ecsegi utca egyik szakaszán már évek óta nagyon rossz volt a gyalogjárda. A napokban készült el az új térkővel ellátott burkolat, melyet még folytatni fognak. Képünkön a rázógépet szerelik össze a tömörítéshez. Hatóság segített legyőzni a sárkányt SZOLNOK Vidám gyerekzsivaj hallatszódott a szolnoki Liget úti Általános iskola udvaráról csütörtökön, ahol már hagyo­mányosan ismét gyermek- és családi napot tartottak.- Közel negyven család jött el a mai rendezvényünkre, ame­lyet minden évben az utolsó ta­nítási héten rendezünk meg - Cser Andrea nevelő, a diákön­kormányzat vezető pedagógu­sa. Mindig más és más prog­ramot állítunk össze a gyere­keknek. Az idén a Tedd magad próbára! nevet viseli, amely so­rán a diákoknak több állomást alakítottunk ki, ahol különbö­ző feladatokat kell majd végre­hajtaniuk. Ha sikeresen teljesí­tenek, akkor kapnak egy betűt, amelyekből majd egy szót rak­hatnak ki a legvégén. Vannak igazán különleges feladatok is, hiszen itt vannak a közlekedé­si hatóság munkatársai is, akik segítségével az egyik helyszí­nen közlekedési ismereteikről adhatnak tanúbizonyságot a versenyzők. A gyermeknapot követően családi nappal folytatódott az is­kolai rendezvény. Népszerű volt a hétpróbás vetélkedő, ahol me­seelemekkel fűszerezték a fel­adatokat. Itt egy sárkányt kel­lett leküzdeni, ott pedig az Ópe­renciás tengeren kell átkelniük, igazán leleményes feladatok vár­tak a résztvevőkre. E. CS.

Next

/
Thumbnails
Contents