Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-11 / 135. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Átadták a megújult boltot a helyieknek SZAJOl Kívül-belül megújulta COOP Szolnok Zrt. szajoli üzlete, ahol új péksarkot alakítottak ki. Az üzletet tegnap adták át a helyieknek. Már az első napon számos vásárló látogatott el a boltba, felnőttek és gyermekek is kíváncsiak voltak a megszépült üzletre. (x) Megoldódik a fogorvosi ellátás ÚJSZÁSZ Megoldódik a város fogorvosi alapellátásának problémája - tudtuk meg Molnár Péter polgármestertől. Újszász korábbi fogorvosa május 31-i határidővel felmondott, azóta keresték a megoldást a folyamatos ellátás biztosítására. Végül egy ceglédi kft-vel sikerült megállapodást kötniük, így június 15-től kezdődően a hét minden munkanapján, heti 30 órában helyben kezeltetheti fájós fogaikat a lakosok. (kb) A 4-es út mellől vitték el a nőt FEGYVERNEK Tiltott prostitúció szabálysértés elkövetése miatt indítottak eljárást a rendőrök egy ti- szabői lakos ellen. Az egyenruhások kedd délután Fegyvernek külterületén, a 4-es számú főút mellett érték tetten a huszonkét éves nőt, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást kínáltak az arra közlekedőknek. A rendőrök a nőt elfogták és előállították a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságra. (gsz) Az új út mellett új járdát is kaptak SZAJOl Háromszáz méter hosz- szon elkészült az új járdaszakasz a főút mellett. Miután a település legfontosabb útját rendbetet- ték, az önkormányzat úgy gondolta, a járdákat is felújítja. Szöl- lősi József polgármester elmondta, jelenleg már csak a „finomítások" vannak hátra. A munkálatokat vállalkozói segítséggel a község közfoglalkoztatottjai végezték el. (jzs) Hazánk gyarapodik... ha visszajönnek- Köztudott, hogy a külföldi munkavállalás főként a magasabb bérezés miatt vonzó - nyilatkozta dr. Szarvák Tibor szociológus. - A kiutazással viszont az illető kapcsolatrendszere is gyarapodik, világlátott emberré válik. Ha pedig a kint megtanultakat haza is hozza, az ottani tapasztalatokat itthon is kamatoztatni tudja, azzal maga a hazai térség is gazdagodik. De ha a külföldi munkavállalással megszakadnak az itthoni munka-, baráti, családi kapcsolatok, sokkal nehezebben tud az illető visszaintegrálódni, hiszen nem lesz, ami biztosítsa azt a lelki vonzódást, amiért úgy érezi, hogy érdemes neki hazatérni. Ám az is nyilvánvaló, hogy a szociális kötődés mellett foglalkoztatási jövőképre, elhelyezkedési lehetőségekre is szükség van a kint munkát vállalók hazacsábításához. A szolnoki Takács Lívia rengeteg országot megjárt, ezen a képén például Párizsban mutatta meg. hogyan is szárnyal a boldogságtol... A kivándorolni szándékozó magyarok aránya a mindenkor mért legmagasabb értéket érte el áprilisban egy felmérés szerint: minden tizedik magyar szerencsét próbálna külföldön. Az egy évnél hosszabb külföldi munkavégzést tervezők aránya még magasabb, 13 százalékos. Nagy kérdés, vajon honfitársaink hazajönnek vagy véglegesen kint maradnak? Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu NAGYVILÁG Egyre többen hagynák el hazánkat. Ma már minden tizedik magyar fontolgatja a végleges külföldre költözés lehetőségét. Elgondolkodtató, hogy a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30-40 éves korosztály pedig közel harmada szeretne külföldön dolgozni. De ami fontosabb: ezt sokan meg is teszik.- Évente egyszer jártam külföldre, ide s tova már 24 éve - meséli a szolnoki Takács Lívia. - Nekem mindig volt honvágyam, a kezdeti eufória után elkezdtek hiányozni a barátok, a család, sőt, még az itteni illatok is. Az én nagyobbik fiam is külföldön próbál szerencsét. Amikor előállt a gondolattal, csak annyit mondtam neki, hogy tanuljon, tapasztaljon, legyen figyelmes az ottani emberekkel, majd jöjjön haza, hozza vissza a tapasztalatait és itt ossza meg azokkal, akik kérik a segítségét. A cibakházi Lakatos Roland a szórakoztatóipar „fenegyereke”, a cirkuszi porondok egyik szereplője. Roland, bár többször járt kint külföldön, mindig hazatért szülővárosába.- Legtöbbet Romániában voltam. Honvágyra egyszerűen nem volt időm, egy cirkusznál mindig sok a munka. Biztonságot adott a tudat, hogy ősszel mindig vége a szezonnak és jöhetünk haza. Lívia és Roland újra és újra visszatér gyökereihez, Magyarországhoz. Ezt mások is megpróbálták, de sokuknak hazánk nem kínált olyan jólétet, mint a külföld.- Lassan 16. éve dolgozom külföldön - meséli az eredetileg új- szászi, ma már Svájcban élő Sza- lay Marcsi. Először folyami hajókon takarítottam. Később olasz szállodákban dolgoztam szobalányként. Háromszor próbáltam hazajönni és az érettségimmel, technikusi bizonyítványommal elhelyezkedni, reménytelenül. Svájcba utaztam hát, ahol most egy panzióban vagyok szobalány, de már elvégeztem egy virágkötő iskolát is. Magyar párommal albérletben lakunk, ő sofőrként dolgozik. Mi már biztosan nem jövünk haza, talán csak arra az időre, amíg „gyesen” leszek, hogy a nagymamák tudjanak segíteni - árulja el a fiatal nő. Akadnak olyanok is, akiknek meg sem fordult a fejükben, hogy valaha hazatérnek. A 45 éves, külkereskedelmi és marketing diplomával rendelkező szolnoki Andrea még 26 éves korában költözött Amerikába. Mint mesélte, a kezdőként öt munkahelyen szerzett elrettentő élményei miatt „menekült” külföldre. Minimálbér, kifizetetlen túlórák, hónapokat késő fizetés, a megbecsülés és a teljesítmény elismerésének hiánya szerepelnek tapasztalatai között. Mivel nem látta biztosítva a jövőjét, egzisztenciáját, több ismerős példáját követve Amerikába ment, ahol rögtön meg is találta számítását. Esze ágában sincs valaha is visszajönni, valójában még hazalátogatni sem szeret. Tény, hogy minél több sikeres külföldi példát lát az itthon maradt rokon, barát, munkatárs, annál többük fejében fordul meg a hosszú időre történő vagy akár végleges kiköltözés gondolata. A folyamat gyorsul, hiszen a KSH friss kimutatása szerint egyetlen év alatt 46 százalékkal, 31 ezer főre nőtt a külföldre költöző magyarok száma. Vajon mi tartja még itt a fiatalokat?- Engem például a párom. Ha ő nem lenne, már én se itt lennék - meséli a séfhelyettesként dolgozó szolnoki Demeter-Molnár Anita, aki szerint ha egy kicsit jobban megbecsülnék a dolgozókat, biztosan kevesebben mennének ki. És nem csak anyagilag kell a megbecsülés, hanem emberileg is. A vendéglátó szakma amúgy is sem arról „híres”, hogy a tehetséges fiatalokat (és idősebbeket) hazánkban tudja tartani, erre példa a Szakma Sztár verseny idei első helyezettje, a 19 éves Czakó Tamás. Aki a verseny eredményhirdetése után egy héttel már egy spanyol szállodában készítette a gasztronómiai különlegességeket.- Kiváló szakembereink nagy része elhagyja az országot - kommentálta Tamás döntését felkészítő tanára, Vass Imre mesterszakács. Szerinte Magyarországon olyan alacsonyak a szakácsok, séfek és a cukrászok bérei, hogy a legtöbben már nem is gondolkodnak azon, hogy itt helyezkedjenek el. A gazdagabb államok vonzása tehát egyfajta demográfiai szivattyút működtet, ami a Magyarországon képzett, tettre kész, jellemzően fiatal dolgozókat szippantja el. Kivételek persze akadnak. Ilyen a kunszentmártoni Seress Sándor, aki úgy véli, Magyarország a hazánk, boldogulni itthon is lehet, sőt, kell is.- Mindegy, merre visz az út a világban, tartsuk meg a családunk iránti tiszteletet, hazaszere- tetet. És ami még fontosabb: tiszteljük azokat az embereket, akik otthon maradnak, mert ők azok, akik itt állnak helyt! Mindeközben támogassuk azokat a fiataljainkat, akik külföldön próbálnak szerencsét, de tudatosítsuk bennük, hogy honnan indultak - fűzte hozzá Takács Lívia. Ф PRO ÉS KONTRA 4е FÜGGETLENEDÉS, tapasztalat, a nyelvismeret csiszolása, a nyugati gondolkodásmód előnyeinek átvétele, és persze az általában sokkal magasabb jövedelem - mindez jelentheti a motivációt a külföldön dolgozók, vagy éppen az éppen külföldre készülő magyarok számára. Nem beszélve az életkörülményekről és a munkamorálról. A HONVÁGY, a bizonytalanság és a sokaknál komoly problémát jelentő, feldolgozhatatlan kulturális sokk azonban bizony sokszor megnehezítheti a kint élő és dolgozó magyarok dolgát. Ráadásul szép számmal akadnak olyanok, akik minden jelenlegi és jövőbeli nehézség ellenére is inkább hazánkban képzelik el a jövőt... Tiszteljük azokat az embereket, akik otthon maradnak! Megkérdeztük: Hogyan érzi magát külföldön munkavállalóként? Utolsóként Martfűn is letették az esküt JÁSZKUNSÁG Valamennyi mentő- csoport készen áll: a legveszélyeztetettebb kategóriába tartozó települések mindegyikén megalakultak mostanra az önkéntes mentőcsoportok - tájékoztatta lapunkat S. Tóth Anikó megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Az úgyneveve- zett egyes kategóriájú települések sorában Martfű volt az utolsó állomás, ahol a minap tették le az esküt a lelkes önkéntesek. Ezzel, illetve rendszerbeállító és minősítő gyakorlatukkal lezárult egy fejezet. A megyében mind a tizenkét érintett település büszkélkedhet önkéntes mentőcsoporttal, azaz olyan emberekkel, akik munkájukat ajánánlják fel a biztonságért. Megyénkben elsősorban az ár- és belvízi fenyegetettségre kell felkészülni a hivatásosoknak és civüeknek egyaránt. A martfűi önkéntesek is ilyen jellegű védekezési feladatokat kaptak a „vizsgán”. Az országban egyedülálló rekord egyébként, hogy ezen települések mindegyike egyetlen kirendeltség területén helyezkedik el, ráadásul nincs még egy olyan kirendeltség, mint a szolnoki, ahol tizenkét településre kell egyszerre figyelni. Ú N Koncsecskó Tamás, Kuvaitváros (Kuvait):- Egészen pontosan már nem ott vagyok, mert haza kellett jönnöm. Odakint egy cirkuszban dolgoztam, lejárt a szerződésem. Ahhoz, hogy valaki külföldön vállaljon munkát, nyelvtudás, kitartás és indulótőke kell. És még akkor sem biztos, hogy azt kapja, amit várt. Szerintem aki csak a pénz miatt megy ki, az hamar haza is jön. Répási Márti, Tilburg (Hollandia):- Férjem holland, 16 éve kint élek nála. Nincsen honvágyam, és nem is szeretnék hazaköltözni. Kint nincsen állásom, önkéntes vagyok, meg anya, az egyetemi diplomámmal. Ez utóbbi kettő a sajnálattal kevert lenézés szinten emlegetett... Rossz látni a lengyel mérnököket is, akik macinaciban epret szednek... Joó Marianna, Azmoos (Svájc):- Egyszer szeretnék hazamenni, hiszen Magyarország az otthonom, és az is marad! De én már ide fogok szülni, itt fogjuk magyar párommal felnevelni gyermekünket. De ha nyugdíjas leszek, hazamegyek. Mi, a párommal mindketten több mint tíz éve vagyunk kint, sok helyet bejártunk, kalandból indultunk, de nyilván a pénzért is. Tajta Csaba, Atyrau (Kazahsztán):- Szervizmérnökként kerültem ki az országba. Szerintem nyugatra költözni sokkal könnyebb, mint egy fejletlenebb országba. Most már magunkra szedtünk annyit, amivel elboldogulunk. A legjobb barátok helyiek, nem beszélnek angolul. Szóval nehezen, de megszoktuk. Szeretnénk haza menni, de hogy mikor és hogy... Azt nem tudjuk. A települések mindegyike egy kirendeltség területén helyezkedik el.
