Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-08 / 107. szám
2 2015. MÁJUS 8., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Korszerűsítették a jenői iskola fűtési rendszerét és szigetelését is beruházás Nagyszabású épületenergetikai fejlesztések zajlottak a tiszajenői Szent István Római Katolikus Általános Iskolában; a pályázati pénzből megvalósuló beruházás révén jelentősen csökkennek a fűtésköltségek. A tavaly novemberben kezdődött munkálatok során szigetelték a három épület külső falfelületét, kicserélték a nyílászárókat, lecserélték és hőszigetelték a tornaterem tetejét, pelletkazánokat és napelemes rendszert telepítettek. A plusz tantermeknek köszönhetően a tanításban mindez nem okozott fennakadást. Hétfőn megtörtént a műszaki átadás - bár mint Vágó Béla intézményvezetőtől megtudtuk, a fejlesztések ezzel még nem értek véget. A nyár folyamán pellettárolót létesítenek, és a tervek szerint megoldják a csapadékvíz elvezetését is. ■ К. B. Ovisok vetélkedtek. A Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. idén is megrendezte a városi körcsarnokban az „Óvodák játékos versenyét”. A nevezett csapatok két fordulóban mérték össze tudásukat ügyességi sorváltóban, csipetvágtában és ovimaratonon. A részt vevő óvodák ajándékcsomagot és emléklapot kaptak. Csirkét, kacsát dolgoznának fel Kunszenten Nem számolnak új dolgozókkal a cégek gazdaság Az Alföldön a vállalkozások 28 százaléka emelné a fizetéseket egy felmérés szerint tervek Szárnyasfeldolgozó húsüzemet építenének hamarosan Kunszentmártonban. A részletekről szerdán tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztériumban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős-államtitkár, Wenner-Várkonyi Attila polgár- mester, Boldog István ország- gyűlési képviselő és a befektető Wangreen cég kínai tulajdonosai. A megbeszélésen elhangzott, hogy Kunszentmártonnak és térségének elemi érdeke a foglalkoztatás helyzetének javítása Kunszentmártonban és a Tiszazugban. A tervezett húsüzem első körben 100-150 embernek adna munkát, elsősorban kacsát és csirkét dolgoznának fel. A településvezető elmondta, a kínaiak magyar szárnyasokat dolgoznának fel az üzemben, az ideális persze az volna a városnak, ha Kunszenten saját vágóhídja lenne a befektetőknek, ami további munkalehetőséget biztosítana a környéken élőknek. Ez egyébként a kínaiak távlati tervei között szerepel. ■ J. ZS. ► Folytatás az 1. oldalról- A megyei cégek többsége a szinten maradással kalkulál- erősítette meg az eredményt dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke. - Létszámot növelni azok tudnak, akik vagy beszállítói egy multi cégnek, vagy exportképes terméket gyártanak, melyre van is kereslet. Az ilyen cégek esetén lehet számítani felfutásra. Jó példa erre a szolnoki Déli Ipartelepen az Eagle Ottawa, mely folyamatosan keres munkavállalókat, vagy említhetjük a kerékpárgyárat Tószegen. Az építőiparban bővítésben egyelőre nem gondolkodhatnak, amíg a vállalkozási típusú lakásépítés nem lendül fel. Az államilag támogatott beruházások, mint például Szolnokon a Reptár jelenthetnek elmozdulást. A mikrovállalkozások a túlélésre játszanak, ha átvészelik az adott évet, az náluk már sikernek számít. Létszámleépítésben azok gondolkodnak, akik nem tudnak piacképesek maradni, vagy nem képesek ugyanolyan szolgáltatást nyújtani, mint korábban. A különböző szektorokat tekintve a mezőgazdasági és az ipari cégeknél a legnagyobb a létszámbővítési szándék (20 százalék), ugyanakkor a létDr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke számleépítéssel számolók aránya is az agráriumban a legmagasabb (9 százalék).- Megyénkben szó sincs arról, hogy leépítést terveznének a cégek - nyilatkozta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. - Ma már egyre több gazdaság működik, ezek jól gépesítettek, mégis egyre Jobb embert tudnak foglalkoztatni. A megyében tízezer kisüzem és ötven nagyüzem működik. Valószínűleg azok a nagy cégek panaszkodtak és emlegettek leépítést, akik nem kaptak A következő egy évben fizetésemelést tervező vállalkozások aránya Észak-Magyarország 42% Budapest 30% Észak-Alföld 28% Dél-Alföld 28% Nyugat-Dunántúl 23% Dél-Dunántúl 23% Pest megye 20% FORRÁS: K&H KKV BIZALMI INDEX elképzeléseiknek megfelelő támogatást. A felmérés alapján az alkalmazotti fizetéseket illetően is inkább a jövedelmek szinten tartása jellemző, a cégek túlnyomó többsége (67 százalék) változatlan fizetéssel számol idén. A béremelést tervező cégek aránya 27 százalék, közülük a legtöbben (13 százalék) 5-9 százalékos növekedéssel számolnak. Fizetéscsökkentéssel csupán a vállalkozások egyetlen százaléka kalkulál. Jelentősek viszont a régiós különbségek: míg Észak-Ma- gyarországon a cégek 42, az Alföldön 28 százaléka számol fizetésemeléssel, a Dunántúlon 23, Pest megyében pedig csak 20 százalékuk emelne bért.- Nálunk is ígértek béremelést - mesélte az egyik szolnoki vállalkozásnál dolgozó Kissné Katalin. - Reméljük, lesz belőle végre valami; a vezetőség aggódik, mert év végén hárman is kiléptek, és Pestre mentek dolgozni jóval több pénzért.- A budapesti és a Dunántúlon lévő vállalkozásoknál eleve magasabbak a bérek - mutatott rá dr. Lits József. - Az Alföldön és Észak-Magyarorszá- gon a gazdaság fejletlenségéből adódóan eleve alacsonyabb színvonalról történik az emelés, ezért tűnik az arány kiemelkedőbbnek. Bércsökkentésről pedig nem hallottam a megyénkben, a vállalkozások nem mernék felvállalni, hogy ugyanolyan elvárások és teljesítmény mellett kevesebbet fizessenek a munkavállalóknak, inkább létszámleépítéshez folyamodnak. ■ Milyen gazdaságélénkítő intézkedéseket vezetne be? Szavazzon hírportálunkon jm ma 16 óráig: SZ0U0N.hu ^ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A letelepült cégeket segíti az átadott ház beruházás Újabb munkahelyekre számítanak a jászfényszarui ipari parknál Egymillió bilpengős bankót is láthatnak Tiszafüreden Befejeződött a jászfényszarui ipari park fejlesztésének egy újabb szakasza. Tegnap délután a Jászfényszaru Ipari Centrum (JIC) Kft. beruházásában egy kiemelt projekt megvalósítása zárult le, melynek keretében 12,3 hektáron teljes infrastruktúrával ellátott ipari terület épülhetett ki a már meglévők mellé, illetve átadtak egy vállalkozói házat, amely az ipari parkban már letelepedett, illetve betelepedni szándékozó vállalkozások számára nyújt szolgáltatásokat. Az 1,1 milliárdos fejlesztés - melyet 450 millió forintos uniós támogatás is segített - keretében lehetőség nyílt egy 500 négyzet- méteres multifunkciós csarnok megépítésére is. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester az ünnepségen hangsúlyozta, hogy komoly együttműködés eredményeként valósulhatott meg a fejlesztés. Vérségi László, a JIC Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a beruházás megvalósításával újabb lehetőségek nyílnak a munkahelyteremtésre. Dr. Aradszki András, a fejlesztési minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztés egyik eleme az útépítés, mely a fényszarui ipari park környezetében a 32-es út felújítása esetében is tapasztalható. Pócs János országgyűlési képviselő pedig a térségben dolgozó vállalkozások szellemiségét méltatta. ■ B. CS. Balról jobbra: Pócs János képviselő, Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, dr. Aradszki András államtitkár és Vérségi László ügyvezető adta át a házat érdekesség A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum a Hónap műtárgya sorozatban régi pengő és forint bankjegyeket mutat be. Ezek a címletek már régen nincsenek forgalomban, bár az elmúlt idő tanúiként sokunk számára ismerősek lehetnek. Az összeállításban huszonhat különböző címletű pengő és két forint bankjegy van. A legrégibb papírpénz 1930-ban adták ki. Közülük külön érdekesség a Vörös Hadsereg Parancsnoksága által, 1944-ben kiadott százpengős bankjegy, mely Magyarország már elfoglalt részén készült. Kezdetben még csak kis címleteket láthatunk a kiállításon, ám a világtörténelem legnagyobb inflációjának köszönhetően 1945. július 10-étől már megjelentek a tízezer pengős, majd százmilliós címletek, illetve a mii- és bilpengős bankjegyek is. A kiállításon szereplő legnagyobb címlet az egymillió büpengős. Ezt 1946-ban adták ki. Ez már a hiperinfláció időszaka, mikor például 1946. július 10-én az árak 11 óra alatt megduplázódtak, míg végül néhány héttel később megjelent az új valuta, a forint, amiből az átváltáskor 400 ezer kvadrillió pengőért adtak egy forintot. ■ SZ. I. ■ Akiállítás legrégibb papírpénzét 1930-ban adták ki.
