Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-05 / 104. szám

Kényesebb az akksi, mint hinnénk tanácsadó Ha nem figyelünk, akár egy márkás akkumulátor is gyorsan tönkremehet 2015. MÁJUS 5., KEDD AUTÓMOTOR Az újabb kocsikból már otthon ki sem szabad venni az akkut, jobb a cserét a szervizre bízni Az akkumulátor élettarta­mát nagyban befolyásolja az autó használati módja és a karbantartások elvégzése. Akár egy év alatt is tönkre lehet vágni egy akkut. Dombóvári Mihály Két és fél évet bírt a jó márká­jú akkumulátor az autómban. Kicsit meglepett, hogy ilyen ha­mar beadta a kulcsot, így elmen­tem egy akkuspecialistához ta­nácsot kérni. Forgó Antal igen régóta foglalkozik a témával, mérnökként beleásta magát az akkuk világába, tervezett spe­ciális mérőeszközöket, töltőket, ezeket gyártja is, valamint for­galmaz akkut és hozzá kapcso- g lódó holmikat. Esetemben a hi­bajelenség klasszikus volt: egy hét pihenő után alig forgatta az akku az indítót. De miután bein­dult a motor, és némi autópályá­zás is a kocsi osztályrészéül ju­tott, magához tért a tápegység. Azonban jöttek a hideg reggelek és visszatért a bágyadtság, így mellőztem az ülésfűtés, a fűtő­ventilátor, a hátsó ablakfűtés és a zene használatát. Forgó Antal műhelyében ellen­őriztük a töltést, s mivel a kocsi rendszereivel minden rendben volt, a hiba a használatban kere­sendő. A napi rutinom: 2 km-re a suli, indítok, reggel oda, hegy­re fel, leáll, újra indít, haza vagy boltba, akkor így 500 m-es sza­kaszok is beugranak. Napköz­ben ügyintézés, 3-5-10 km-es etapok, hetente egyszer-kétszer messzebb, de azok is rendszerint 100 km-en belül. Antal szerint alkalmankénti maximumra töl­téssel kitolhattam volna az akku élettartamát, az állandó részle­ges feltöltöttség nem tesz jót a telepnek. Ennek kapcsán szóba kerültek a start-stop rendszerrel felszerelt autók is, amelyeknél ez a rész- töltöttség a rengeteg indítózás miatt még nagyobb probléma. Nem ritka, hogy az új kocsiban 1 év után felmondja az akku a szolgálatot, hiába szerelnek a motorleállítós modellekbe speci­álisan „erősített” telepeket, ame­lyek sok indítási ciklust bírnak. A lezsibbadást megelőzendő, akár 2-3 havonta történő maxi­mumra töltés javasolt külső töl­tővel. A mérések, tapasztalatok szerint az átlagautók 13,8-14,2 volt töltőfeszültséggel töltik az 5 akkut, a start-stopposok 14,8 volttal, tehát emelt feszültséggel. Elbírnák talán a 16 voltot is, de azt nem kockáztatják a gyártók. Visszatérve saját átlagautós történetemhez, a hideg időben való akkuletérdelésnek is meg­van az oka: hidegen nem veszi úgy a töltést, mint üzemmelegen. Ahhoz, hogy a nyári töltési dina­mizmust érjük el a téli hidegben, magasabb töltőfeszültség kellene (amíg nem melegszik fel a motor­tér valamennyire). Antal hosszú ideig járt úgy a kocsijával, hogy digitáüs hőmérőt épített az autó motorterébe az akkunál, folya­matosan mérte és naplózta az adatokat. Mint mesélte, az ember azt gondolná, hogy síelésre tart­va Ausztriába, a hosszú út alatt az akkumulátor biztosan telje­sen feltöltődik - de mégsem: té­len így sem melegedett fel annyi­ra az akku, hogy felvegye a töl­tést a teljes töltöttségig. Pedig ma már minden gyártó jól becsoma­golja, vagy védett helyre illeszti az akkut, ez az ő kocsijában is így van. Nálam nem volt mit ten­ni, ki kellett cserélni a telepet. Az autómhoz valók kínálata 55 Ah/460 A értékeket tudóktól in­dul. A megvásárlásakor volt ben­ne ilyen, majd nagyobbat tettem bele (62 Ah/540 A), ez ment most tönkre. így kicsit feljebb léptem és 70 Ah/ 640 A kapacitású ak­kut tettünk az autóba, tekintetbe véve a fent említett használati jellegzetességeket. Elméletileg - ha legalább félévente fel is töltöm - tovább kell bírnia mint 2,5 év! Télen több fogyasztót hasz­nálunk (ablak- és tükörfűtés, ülésfutés, világítás, ablaktörlő, fűtőventilátor), erre még rádo­bunk egy kis zenehallgatást, és máris nehezítjük az akku töltését, leterhelve a generátort. Minthogy Antal az időszakos teljes töltésben látja az akkuk élettartam-növelésének kulcsát, mutatott egy új, kisméretű töltőt. Az okosság nem a töltőben van, az átlagos. Kínából jött, szétszed­ték, vizsgálták a behozatal előtt, és vállalható a minősége, főképp a 6000 forintos ár tekintetében. A jó gondolat a töltőben a mel­lé adott csatlakozókészlet. Cso­magoltak hozzá egy klasszikus csipeszes kábelt, egyet szivar­gyújtó csatlakozóval, egyet pe­dig szerelhető sarukkal. Utóbbit rá lehet csavarozni az akku sa­ruira, a vezetékek csatlakozóját pedig kivezetni egy kényelmes helyre (minthogy a mai autók akkuja rendszerint burkolt, ne­hezen megközelíthető, így csök­kenthető a töltéssel járó macera). Az utóbbi évek autóiból nem is szabad kivenni otthon az akkut, vagy lekötni a sarut, mert hiba- kódözön és indíthatatlanság lesz a következménye. Motorokhoz is jó, hiszen ott is el tudják rejteni a gyártók az akkut. A szivargyúj- tós töltés is kényelmes, de csak olyan csatlakozón át használha­tó, amelyben a gyújtás kapcsolá­sa nélkül is „ott az áram”. Ismerős életkép: az akksi ellenőrzése pár perc lenne, sokan mégis elfelejtik Ez is dízelbaj: amit a felhasználó menet közben észre sem vesz, mert nem okoz üzemzavart sokszor beszéltünk már a kor­szerű dízelmotorok hibáiról. Mint­hogy egyre finomabban illesztett alkatrészekkel, egyre nagyobb be­fecskendezési nyomásokkal talál­kozunk bennük, igya hibaokok is változatosabbak. Ráadásul sok­szor a felhasználó nem veszi észre a jelenséget, mert nagy üzemza­vart még nem okoz, s a vezérlő elektronika is igyekszik „egyenes­be hozni” a kis hiányokat. Jellegze­tes hiba lehet a befecskendező fú­vóka (porlasztó) tömítetlensége. Az ok a tömítőgyűrű elöregedése, amelyre úgy 150 000 km vagy 10 év után már számítani lehet (ben­zineseknél is, csak ott nem olyan látványos a malőr). A hibás tömí­tés miatt a nagy nyomással érkező üzemanyag kifúj, az adott henger­ben csökken az elégetett tüzelő­anyag menynyisége, ezáltal halvá­nyodik a teljesítmény, a fogyasztás pedig nő. Mindez csak extrém esetben jár hengerkihagyással, így nem feltétlenül érezni vezetés közben. Észrevehetjük azonban, ha leszedjük a motorburkolatot: olajos sarat találunk a fúvókafé­szekben, ami egyértelmű jel. A ja­vításhoz ki kell szerelni a porlasz­tószárat, megtisztítani, majd visz- szarakni új tömítéssel. Időnként érdemes szétnézni az autó motor­terében is. Minthogy az akkumu­látor cseréjéhez le kellett bontani a tűzfal mögötti „kád” felső mű­anyag burkolatát, az akku melletti pollenszűrő is napvilágra került. TAVALY KIHAGYTAM A CSERÉJÉT, el is koszolódott rendesen. A masszí­van esős-párás késő őszi, kora téli napokon már igen nehezen tud­tam párátlanítani az ablakokat, pedig a klíma és az ablakfűtés is besegített. Kicseréltük a szűrőt, tényleg filléres tétel, és most újra fújtak a párának, ha bekapcso­lom a szellőztetést 9 HIRSAV Sporttagozat: két auto a palettán 15 évvel ezelőtt mutatkozott be az Opel első OPC-modellje. A 160 lóerős Astra OPC-t számos új típus követte, többek között az első generációs Zafirából és Merivából is készült gyári sportváltozat. Jelenleg az In­signia és az Astra érhető el a palettáról OPC-kivitelben. ■ Egy bitang hibrid plug-in Kínából A KÍNAI BYD legújabb modellje a Tang szabadidő-autó, mely vetített kijelzős műszerfallal és számos, kínai autókban eddig nem látott műszaki megoldás­sal büszkélkedhet. A kizárólag hibrid hajtással (plug-in) el­érhető Tang bázismodellje sem gyenge 305 lóerős rendszertel­jesítményével (2,0 literes ben­zines turbómotor és villanymo­tor), ugyanakkor 298 darabos kisszériában 505 lóerős verzió is lesz belőle, melyben két villanymotort találunk. Utóbbi változat természetesen elké­pesztően gyors, ugyanis 4,4 másodperc alatt éri el álló hely­zetből a 100 km/órás sebessé­get. Mindkét modellben közös, hogy a 18 kWh-s vas-foszfát akkumulátorcsomag jóvoltából 80 kilométert képesek megten­ni tisztán elektromosan. ■ Egy francia a Toyotánál a francia didier Leroy a Toyo­ta első, nem japán nemzetisé­gű alelnöke és igazgatótanácsi tagja. Leroy igen széleskörű feladatot kapott, hiszen a kuta­tás-fejlesztésért, az észak-ame­rikai, az európai és az afrikai piacokért, valamint a termék- tervezésért, a designért és a motorsport-tevékenységekért felel majd a japán óriásvállala­ton belül. ■ laUtÓEL™ I motor» Ezer autókereskedés szűnhet meg lejtmenet Oroszországban 100 ezer ember veszítheti el állását - Perük a GM-et Két nő került a VW felügyelőbizottságába Az orosz autókereskedések har­mada mehet csődbe rövid időn belül - ez a márkakereskedők szövetségének előjelzése. Mások nem ilyen optimisták. Az Orosz Gépjármű Márkake­reskedők Szövetségének (Road) elnöke, Oleg Moszejev sajtótájé­koztatón beszélt arról, hogy leg­jobb esetben is a nyár végéig tart még az orosz autópiacon az érté­kesítések csökkenése. Ennek kö­vetkezményeként mintegy 1000 autókereskedés fog megszűnni és 100 ezer ember veszíti el majd az állását. Azonban ahogy a 2009-es válságot (akkor 50 szá­zalékkal zuhant meg az orosz új- autó-értékesítés), úgy a mostanit is túl fogják élni. A Road azzal számol, idén 1,5 millió autót érté­kesítenek, más elemzők szerint már az 1,3 millió darabos eladás is szép eredmény lenne. A márkakereskedések mint­egy harmada küzd igen komoly nehézségekkel annak következ­tében, hogy a bankok visszafog­ták a hitelezést. A több telephely- lyel rendelkezők már korábban bezárták a nem létfontosságú értékesítési pontokat, most már tényleg a csőd miatt szűnnek meg a kereskedések. Ezek sok esetben készpénzből indultak, amelyeknek csak a működésé­hez volt szükség a hitelekre - a szalonok üresen állnak, a tulaj­donosok csak nagy veszteséggel tudnak túladni rajtuk. De pél­dául a Magnit élelmiszerbolt-há­lózat bejelentette, több tucat autó- kereskedést vesz majd át hálóza­tának bővítése érdekében. Idén egy autógyártó se szá­mol azzal, hogy nyereséges vagy akár nullszaldós legyen a műkö­dése. Az Opel márka és a Chev­rolet tömegmodellek távozása egyébként 310 márkakereske­dést érintett, ezek tulajdonosai perre mennek a General Mo­torsszal amiatt, hogy az nem tel­jesíti a meglévő márkakereske­dői szerződésben rögzített ponto­kat. A GM úgy számolt, egyszeri 660 millió dolláros kiadással jár a kártalanítás, a márkakereske­dők 1,1 milliárd dolláros kártérí­tést követelnek. ■ Kevés a hitel, kevesebb a vevő Az 57 éves Louise Kiesling és a 37 éves Julia Kuhn-Piéch sze­mélyében már kiegészült húsz főre a Volkswagen konszern felügyelőbizottsága. A Spiegel, de közölte a hírt, a két hölgy az elnökségről lemondott Ferdi­nand Piöchet és feleségét váltja, akik miután a hatalmi harcban alulmaradtak, önként távoztak. Mindkét hölgy a Porsche dinasz­tia leszármazottja. Az 57 éves Kiesling Bécsben és Londonban végzett, jelenleg több cégben is ügyvezető, tavaly pedig átvette a csőd szélére került Backhau- sen textilmanufaktúrát. Julia Kuhn-Piöch Salzburgban él, ahogy a népes Piech család többsége, ingatlanbefektetések­kel foglalkozik. A Spiegel meg­jegyzi, a VW eredetileg 2016-ra szerette volna elérni, hogy a fel­ügyelőbizottság 30 százaléka nő legyen, a mostani két új taggal azonban ez a cél teljesült. Utóbb kiszivárgott, a braunsch- weigi reptéren tartott rendkívüli megbeszélést a VW igazgatósága, s a több órás tanácskozás végén jelentette be lemondását Ferdi­nand Piöch és felesége. Sokan már arról cikkeztek, ezzel vége a vezetésben kirobbant hatalmi harcnak. Ám a jövőbeli elnököt is a részvényesek érdekeinek megfelelően választják meg, és a konszern legnagyobb tulajdono­sa még mindig a Piéch és a Pors­che család. ■ Ф I

Next

/
Thumbnails
Contents