Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-05 / 104. szám

2 4 PERCES INTERJÚ „Finn vagyok... és félig magyar” kultúra Dechy Sarolta, a Finn Nagykövetség tanács­adója volt a szolnoki Finnugor Népek Baráti Körének vendé­ge nemrég a Verseghy Könyv­tárban. A hölgyet országaink viszonyáról kérdeztük.- Édesanyja finn, édesapja magyar. Ön melyik nemzethez tartozónak vallja magát?- Finnországban szület­tem, tanultam, de többször jártam Magyarországon, mert édesapám idővel hazatelepült. Ma itt élek és dolgozom. Finn | az anyanyelvem, s bár beszé- | lek magyarul - a bátyámmal | is nem egyszer váltottunk magyarra, de finnek vallom I magam, aki felerészben ma­gyar, és nem magyarnak, aki felerészben finn.- Különböző-e a finnek és a ma­gyarok egymásról alkotott képe?- Úgy gondolom, nem na­gyon. Hasonló a kultúránk, és szerintem a magyarok na­gyon melegen gondolnak a finnekre és a finnek is a ma­gyarokra. Emellett nálunk is a nyelvrokonság tudata él. Arra is emlékeznek, hogy a háborúban a magyarok se­gítették Finnországot, bár ennek emléke már főleg az idősebbekben él, az én gene­rációmra nem jellemző.- Finnország jóléti állammá válása lehet-e példa a mi szá­munkra?- Mivel én Finnországban nőttem fel és élvezhettem egy jóléti állam pozitív ha­tásait, merném azt mondani hogy jó példának tartom. Egy jóléti állam megalapo­zásához véleményem szerint sokat kell dolgozni az okta­táson, illetve a szociálpoli­tikán. Nyilván a két ország történelme különbözik, de talán ez a pár tényező jó pél­daként szolgálhat. ■ SZ. I. Rövidesen megszépül. A szolnoki belvárosi nagytemplom oldalajtaját a napokban leszerelték és Rákóczifalvára szállították. Az 1750-es években tölgyből készült ajtót letakarítják majd, és az eredeti állapotának megfelelően állítják helyre. Képünkön balról jobbra: Balázs Antal, Faragó Lajos és Csongrádi László tüsténkednek a muzeális ajtóval. Nyáron is meleg ételhez juthatnak gyermekétkeztetés Csak néhány napjuk van az önkormányzatoknak pályázni ► Folytatás az 1. oldalról A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyer­mekek ingyenes nyári étkezteté­sére idén hárommilliárd forintot biztosít a költségvetés. Az utób­bi években fokozatosan emelték az erre szánt összeget, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrá­nyos helyzetű gyermekek segít­ség nélkül az óvodai, iskolai szü­net idején sem jutnának meleg ételhez. A támogatásra tavaly 1270 önkormányzat jelentke­zett, és csaknem 120 ezer rászo­ruló részesülhetett étkezésben. Az előírások szerint a nyertes települési önkormányzatoknak a nyári szünidő alatt legalább 43, legfeljebb 53 napon keresz­tül kell biztosítania a rászoruló gyermekeknek a napi egyszeri egészséges, friss alapanyagok­ból készített meleg ebédet. Me­gyénk számos települése sze­retne élni a lehetőséggel.- A pályázat értelmében a nem kiemelten támogatott - Szolnok is ebbe a körbe tartozik - települések esetében önerő biztosítása nélkül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény­ben részesülő gyermekek 30 százalékára igényelhető támo­gatás, ez nálunk 701 főt jelent- tudtuk meg Gyuricska Évától, a polgármesteri hivatal sajtóre­ferensétől. - A program végre­hajtásához 2,5 millió forint ön­erőt ad az önkormányzat, mely további 130 fő étkezésére bizto­sít fedezetet, illetve a pályázat értelmében ezzel azonos számú további támogatás igényelhető. Ennek figyelembevételével a nyári gyermekétkeztetésbe - si­keres pályázat esetén - 961 rá­szoruló gyermek vonható be. Ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyer­mekek 42 százaléka. Az étkez­tetés június 22-étől augusztus 19-éig 43 napon keresztül biz­tosít napi egyszeri meleg ételt a rászorulók részére. Jászjákóhalmán várhatóan ötven tanulót érinthet a gyer­Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek a megyében 2010 36 ezer 146 2011 35 ezer 846 2012 33 ezer 874 2013 32 ezer 899 FORRÁS: KSH mekétkeztetési pályázati le­hetőségek kiterjesztése. Mint azt Terjéki Tünde, a település polgármestere elmondta, az elmúlt években folyamatosan fordítottak az érintett gyerekek nyári étkeztetésének biztosítá­sára. A falu költségvetéséből az elmúlt évben harminc fiatal­nak tudták biztosítani a nyári szünet idejére is az ellátást. A pályázati lehetőség megje­lenését követően megkezdték a községben az előkészítő munkát. A jákóhalmi önkormányzat so­ron kívüli testületi ülésen hatá­roz majd a pályázat beadásáról. Amennyiben sikeres lesz pályá­zatuk, várhatóan ötven gyermek étkeztetésére kaphatnak köz­ponti forrást. Amennyiben nem támogatják beadott anyagukat, a jövő évtől a kormány kötele­zően ingyenessé tenné a rászoru­ló gyermekeknek biztosított in­gyenes nyári étkeztetést. Ennek érdekében felszámolnák az ezt támogató pályázati rendszert, a jelenlegi hárommilliárdos forrást pedig egy-két milliárd forinttal meg is emelhetik. Jelenleg foly­nak az egyeztetések annak érde­sekkor a falu továbbra is saját erő­ből oldja meg a nyári étkeztetést. A kunmadarasi képviselő-tes­tület döntése értelmében a tele­pülés idén is pályázik, tavaly 960 gyermek kapott nyári étkezést. Mint a polgármesteri hivatalban, Rabattin Roland pénzügyi ügy­intézőtől megtudtuk, most 845 fő részére pályáznak június 16. és augusztus 14. között, negy­vennégy napra meleg étkezésre, melyet a központi konyha bizto­sít majd a 4-18 év közöttieknek. Kőtelken 206 gyermek része­sül gyermekvédelmi támogatás­ban, így nekik nyáron gyermek- étkeztetésben kellene részesülnie - árulta el Lovász Tibor, Kőtelek polgármestere. - Viszont az állam a gyermekétkeztetésnek csak az ötvenöt százalékát finanszíroz­kében, hogy a csaknem 500 ezer kedvezményezett gyermek nyári étkeztetése biztosított legyen. Ehhez gyakorlatilag minden fel­tétel adott, a kapacitás, a jog­szabályi környezet és a forrás is, a következő hónapokban azt kell megvizsgálni, hogy a ren­delkezésre álló hárommilliárd forint elegendő lenne-e. za, a többit nekünk, az önkor­mányzatnak kellene hozzátenni. Sajnos a településnek nincs több millió forintja, hogy kiegészítse a támogatást. Egyébként nem ért­jük, miért nem kaptuk meg a 100 százalékot, amikor van egy-két jobb anyagi helyzetben levő tele­pülés, mely megkapta - szögezte le Lovász Tibor. Újszászon 70-80 gyermek nyári étkeztetését oldanák meg a pályázat révén. Molnár Péter polgármester elmondta, valójá­ban kétszáznál is több gyermek ellátását lenne jó biztosítani, de erre nincs lehetőség. Sajnos önerővel sem tudnak hozzájá­rulni a pályázati összeghez. Az elmúlt nyárhoz hasonlóan az ét­keztetést rotációs jelleggel old­ják meg: csak az ellátási időszak egyharmadában biztosítanak az összes gyermeknek étkezést, a fennmaradó időszakban cse­rélődni fognak az ellátottak. латштж ■ Kinek kellene támogatni a gyerekek étkeztetését? Szavazzon hírportálunkon ,,:£gpr" ma 16 óráig: j SZ0U0N.hu ^ A szavazás eredményéta holnapi számunkban közöljük. Jövőre már kötelező lesz az ingyenes étkeztetés Megszüntetné-e a trafikok fóliázását? megkérdeztük Válaszadóink mindegyike szerint felesleges az üvegek eltakarása Szolnokon még nem tépik a fóliát a dohanyboltosok faragó anikó, Szolnok: - Meg­szüntetném mindenképp a trafi­kok fóliázását. Mostanában egy­re többször hallani, hogy betör­nek, kirabolják a trafikokat. Elég veszélyessé váltak ezek a helyek. Nem értek egyet azzal sem, hogy azért lettek lefóliázva ezek az üz­letek, hogy a gyerekek ne lássák a dohánytermékeket. Az utcán, a családban úgyis látják. Nem ettől fog valaki dohányossá válni. papp László, Karcag: - Én tel­jes mértékben egyetértek azzal, hogy az eladók biztonsága ér­dekében leszedjék a trafikok ablakairól a sötétítőfóliát. Bár ahogy hallottam, ez a fajta sö­tétítés eddig sem volt előírás. Azt mindenesetre sajnálatos­nak tartom, hogy egy ember­nek meg kellett halnia ahhoz, hogy ezt a lépést meg merjék tenni a trafikosök. MÓRINÉ NAGY GIZELLA, JÁSZBE­RÉNY: - Azt gondolom, nem kell, hogy takarva legyenek a dohányboltok ablakai. Nagyon sok rosszat hallani, a dolgozók pedig szerintem nagyobb bizton­ságban éreznék magukat. Nem is értettem, hogy miért kell el­takarni ezeket a boltokat, hi­szen mindenki tudja, hogy mit árulnak, ezzel csak a bűnözők kerültek könnyebb helyzetbe. BENEFI GYÖRGY, TISZAPÜSPÖKI:- Szerintem el kellene távolítani a fóliát. Eleve nem is kellett vol­na ennyire eltakarni az üzlete­ket, így még levegő is alig jut be a helyiségbe. Valamivel veszélye­sebb is így az eladók helyzete, de a kockázatot főleg az jelenti, hogy nagyobb pénzmennyiség gyűlik össze a dohányboltokban, mint egy egyszerű kis üzletben, és ezt tudják a bűnözők is. trafik A nemzeti dohányboltok bevezetése óta számos eset bi­zonyítja, hogy a kirakat üvegé­re helyezett fóliák, melyek azt hivatottak megakadályozni, hogy az utcáról belássanak a boltba, egyúttal a bűnelköve­tők számára vonzó célponttá is teszik az üzletet. A múlt havi halálos kaposvári trafikrablást követően egyre többen emeltek szót a fóliák használata ellen. Szolnokon, illetve a megyében még nem tapasztalni, hogy neki- kezdtek volna a fólialeszedésnek.- Nem, egyelőre nem áll szán­dékunkban leszedni a fóliát - fejtette ki Somos Anikó, az egyik szolnoki belvárosi dohánybolt tulajdonosa. - Most több hely­ről is azt hallani, hogy valójában nem is volt kötelező. De akkor miért kaptak felszólítást többen is annak idején, hogy pótolják? Az biztos, hogy amíg nem lesz hivatalos állásfoglalás, nem nyú­lunk hozzá. Plusz költségekkel is járna, újra kellene csináltatni azokat a matricákat is, amiknek kötelező kint lenniük. Egy kevésbé forgalmas helyen fekvő szolnoki trafik tulajdono­sában már felmerült, hogy le­szedi a fóliát, de végül nem nyúlt hozzá. Támadás még soha nem történt, így viszont kívülről nem látni azt sem, amikor a bevételt számolgatják. Mint mondja, nap­közben majd nyitva tartják az aj­tót, úgyis itt a jó idő... ■ К. B.

Next

/
Thumbnails
Contents