Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-23 / 120. szám

14 DALLAMOS ESTÉK 2015. MÁJUS 23., SZOMBAT Munkatársainktól ujneplap@ujneplap.hu KORÁN érkezünk. Bár az operet­test csak egy óra múlva kezdő­dik, addig még sok a dolgunk: át kell beszélni a forgatóköny­vet, a tombolasorsolást, ki, ki­nek adja át a mikrofont. A ze­nekar tagjai farmerben-póló- ban hangolnak a színpadon, a művészek öltözőjükben készü­lődnek.- Jól áll? - néz ránk kérdőn Bot Gábor, közben csokornyak­kendőjére mutat. Tökéletes. Öl­tözködés közben sok minden­ről beszélgetünk, például ar­ról, hogy ehhez a műfajhoz a csokornyakkendő és a frakk dukál. Meg hogy ugyanannyira szereti Gábor a musicalt, mint az operetteket, de érdemes is több lábon állni, manapság már nem lehet csak egy műfaj­ból megélni. Kérdésünkre, van-e manap­ság létjogosultsága az operett­nek, bőszen bólogat.- De még mennyire! Régen lejárt lemez, hogy e műfaj a hatvanas években volt csak di­vatos. Ma is sokan kedvelik az operett slágereket és nem csak az idősebb korosztály! Az egyik legjobb nézőcsapat egy dunán­túli színházban például egy gimnazistabérletes csoport volt, élmény volt nekik énekel­ni operetteket! Az egyik műsorvezető, Har- na Péter (aki egyébként a Szig­ligeti Színház tagja) is megerő­síti Gábor szavait, az operett si­kere töretlen, nem véletlenül ál­lítják jövőre színpadra például itt, Szolnokon a Denevért. Pé­ter egyébként az ügyeletes mó­kamester, mellette senki nem unatkozhat. A színészek állan­dóan húzzák egymást - és di­csérik magukat. Persze, mind­ezt kellő humorral teszik. Teremi Trixi is előkerül, fod­ros fellépőruhájában.- Áh, ez csak egy a körülbe­lül hatvan közül! Szinte mind­egyik szerephez külön ruha van - legyint. A kétgyermekes édesanya 25 éve énekel a világ különböző színpadain, járt Kí­nában, Japánban is, „állandó” kollégájával, Bozsó Józseffel.- Amikor először voltunk Ja­pánban, mint a marslakókra, úgy néztek ránk - nevet Trixi. - Ma már nem számítunk cso­dának, a Víg özvegy legnépsze­rűbb slágereit már a kínaiak is fújják! Kolléganője, a szolnoki Lő- ricz Judit is előkerül, édesany­ja figyelő tekintete mellett. Ki­derül, most először kísérte el lá­nyát a fellépésére mint „öltözte­tő”.- Kihívás pár perc alatt fel­venni egy másik ruhát, a lá­nyok be se tudnák egyedül cip­Az Új Néplap Dallamos esték című rendezvénysorozatának közönsége ezúttal remekbeszabott operettslágereknek örülhetett zárazni, jól jön ilyenkor a segít­ség - súgja meg az édesanya, aki nem is gondolta az egyko­ri kassais-tiszapartis gyerme­kéről, hogy az éneklés lesz a szakmája, sőt hivatása. Persze, reménykedett benne... A műsor elkezdődik, a szín­falak mögött ugyanúgy éneklik a művészek a slágereket, mint akik a színpadon állnak. Az el­ső szám után kisiet a hegedűs, elszakad a hangszer húrja, ez bizony benne van a pakliban... A következő számnál már a he­lyén ül. Rutinos zenészek ők. A közönség vastapssal jutal­maz minden műsorszámot, Tri­xi és József virtuóz táncánál pe­dig szinte tombol. A finálé után minden ope­rett-előadó gratulál a másik­nak, megállapítják, remekül sikerült az est. És tényleg így van, a nézők visszatapsolják vendégeinket, akik egy utolsó refrénre, egy utolsó táncra még elvarázsolják a közönséget. Akik közül többen is meg­állítanak az est után bennün­ket, hogy elárulják: felejthetet­len volt e két óra. Egykori mun­katársaink is odajönnek hoz­zánk. Nagy Zsolt, régi fotósunk és kedvese, Marika elmondja, amellett, hogy egy színvonalas műsornak lehettek szem- és fül­tanúi, annak is örülnek, hogy megismerkedhettek végre a je­lenlévő fiatal generációs újság­író kollégákkal és beszélgethet­tek velük egy kicsit. A régi kol­légák viszontlátása pedig külö­nösen kedves volt számukra... Egy baleset sem tartotta vissza Különös szóbeszéd kelt szárny­ra a Dallamos esték operettgá­láján. Állítólag a sorok között ült egy házaspár, akik annak elle­nére is meg akarták nézni a mű­sort, hogy pár perccel korábban egy balesetet szenvedett autóbu­szon ültek, és a pár hölgy tagja meg is sérült.- Éppen az operettestre tar­tottunk. amikor a helyi jára­tos busz hirtelen fékezett, ami­nek köszönhetően én eles­tem és megütöttem a kezem. a hátam - emlékezett vissza az eseményre Katika. - Nem­rég még a mentősök ápoltak, mint látják, a kezemet is bekö­tötték, mert megsérült. De a férjemmel úgy voltunk, ez sem tarthat vissza bennünket, meg­nézzük a Dallamos estéket! És most itt vagyunk, és nagyon jól szórakozunk, feledteti velünk azt a sok kellemetlenséget - mondta egy szolid mosoly kísé­retében, miközben bekötött ke­zét visszahelyezte ölébe. Kiadónk kedveskedni szeretett volna a szerencsétlenül járt há­zaspárnak, ezért egy egészség­csomagot ajándékoztunk hű­séges olvasóinknak, amelyet a gála nyereménysorso­lását követően adtunk át számukra jó egész- тЩ séget kívánva nekik, és természetesen szere­tettel várjuk őket a Dal­lamos esték program- sorozat következő állomásán! Ezúttal is remek hangulatban telt az Új Néplap saját szervezésű estje Lenyűgöztek olvasóinkat az operettek Felejthetetlen emlékekkel tá­voztak azok a vendégek, akik szerdán este részt vettek a Dallamos esték rendezvé­nyünkön. Ez alkalommal ope­rettslágerek csendültek fel az Operett Színház vendég- művészeinek előadásában és a Szolnoki Szimfonikus zene­kar kíséretében.

Next

/
Thumbnails
Contents