Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-08 / 82. szám

4 TISZAZUG 2015. ÁPRILIS 8., SZERDA Paprikás krumplival várják az önkénteseket a tiszainokaiak takarítás Szemétszedési akcióra várják az inokaiak a mikrotérség lakóit a hétvé­gén. Szendreiné Kiss Erzsé­bet polgármester elmondta, az áprilisi hulladékgyűjtés hagyományosnak számít, már nyolcadik alkalommal szervezik meg a „tavaszi nagytakarítást” az inokaiak. Idén azonban már három „szomszéd” is csatlakozik hozzájuk: Tiszakürt, Nagy­rév és Cibakháza. Szombaton mindenki a saját önkormány­zata elől indul a takarításra és teszi rendbe környezetét, majd ezek után a 442-es út mentén szedik össze az eldobált hulladékokat. Az összegyűjtött szemetet egy helyre pakolják, ezeket ké­sőbb szállítják el. A zsákokat és a kesztyűket az inokaiak biztosítják minden részt­vevőnek, csakúgy, mint a munka végeztével a bográ­csos finomságot. Hagyomány ugyanis, hogy ezen a napon e falu lakosai látják vendégül az önkéntes dolgozókat. Most százhúsz adag paprikás bur­gonyát főznek virslivel a kas­tély udvarán. ■ Akadt, aki azt sem tudta, hol van az ingatlanja rend Megalakult Csépán a közrend- és környezetvédelmi bizottság, melynek célja, hogy az üresen maradt házak ne tűnjenek el és gondozottak legyenek. Jelenleg felmérik a településen található elha­nyagolt házakat, melyek egy részéről a faanyagot lebontot­ták, így hagyva az enyészet­nek. Az is előfordult, hogy az ingatlant csak jelzálogként használták fel. A földhiva­talnál nyilvántartott tulajdo­nosok több esetben azt sem tudták, hol található tulaj­donuk, nemhogy azt rendbe tették volna. Az első félévben öt ház „gazdáját” kutatták és szólították fel, hogy gondoz­za ingatlanját. Az építésügyi eljárást ugyanakkor már a kunszentmártoni hatóság kezdeményezi. м Eddig tiem látott kincsek. Kunszentmártonban az egykori „várnagyi lak” felújított épületében kapott helyet a múzeum raktára, mely egyben látvány­raktárként is működik. A rendhagyó néprajzi és történeti kiállítás keretében a Tiszazug eddig be nem mutatott kincseit nézhetik meg az érdeklődők. Csak ősszel mernek lépni közteher Egyelőre csak tervezik, mi legyen az új települési adó Egymást figyelik a tiszazugi települések önkormányzatai, ki, milyen települési adót vet(ne) be. Egyelőre senki nem mer lépni, bár sokan j tervezik, hogy ősszel újra- i gondolják e kérdést. Joó Zsuzsa- Újabb adó?! Ugyan már, a nyug­díjamból, örülök, ha a gázszám­lát ki tudom fizetni! - legyint a kunszentmártoni Kerekes Győ- zőné, amikor arról faggatjuk, mit szólna, ha bevezetnének a városban egy új települési adót. Ismeretes, január elsejétől bővült a települési önkormány­zatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be. Utóbbi bármilyen adó lehet, ha annak működtetését tör­vény nem tiltja. Nemrégen egy országgyűlési képviselő arra kérte'az ombudsmant, vizsgálja I meg, nem sért-e emberi méltó­ságot a települési adó kivethető- I sége. A válasz „nem” volt.- Remélem, nem kívánják tovább adóztatni a lakosokat Inokán. Nincsen értelme még jobban terhelni bennünket, hi­szen a lakosok fele hatvan év feletti, és sok a gyermekkorú is. Ugyan, ki fizetne?! - kérdezi a Tiszainokán élő Ilonka néni. Szendreiné Kiss Erzsébet pol­gármester megerősítette falube­lije szavait, hozzátéve, akkor vol­na értelme a települési adók ki­rovásnak, ha jól kereső lakosság Szendreiné Kiss Erzsébet élne a faluban. De ilyen nincs, így marad a régi, már „bevált” kommunális adó, amelynek mér­téke nem változott Tiszainokán. Tiszasason nem vetették el azonnal a települési adók ötletét.- Testületi ülésen felvetődött a földadó bevezetése, de végül nem döntöttünk róla - árulja el . Gyói Gábor településvezető. Sze­rinte csínján kell bánni a tele­pülési adóztatással, lehet, hogy egy rossz döntéssel többet árta­nának, mint használnának.- Nekünk nem egy-kétmillió forintos gondjaink vannak, már­pedig egy települési adóval csak ennyit lehetne beszedni - állítja Gyói Gábor, majd hozzáfűzi, Sa­son ingatlanadó van, mely csak az üdülőtulajdonosokat terheli. Az viszont várható, hogy ősszel visszatérnek e témára. Tiszaföldváron a testület még csak nem is tárgyalt idén a tele­pülési adókról, talán azért, mert az elmúlt években mindig előter­jesztették a helyi adóemelés-ter­vezetet, de azt soha nem szavaz­ták meg. A földváriak most sem gondolkodnak új adókban, ma­rad az építmény-, a telek-, a kom­munális-, a gépjármű- valamint az idegenforgalmi adó, mely utóbbit csak azért „vállalták be”, mert változó összegben tesz hoz­zá az állam támogatást. Kunszentmártonban sem vezettek be új adót, de Wen- ner-Várkonyi Attila polgármes­ter szerint valahogy szeretnék növelni az adóbevételt. Ami biztos, a telekadót aktualizálják és elképzelhető, hogy a kommu­nális adót is bővítik, de csak ősszel. Kiderül, a tiszazugi telepü­lések önkormányzatai figyelik egymást, „bevárják”, ki, mit lép, milyen települési adót vezet be.- Mi, polgármesterek rend­szeresen találkozunk egymás­sal különböző fórumokon, hogy beszéljünk e témáról. Érdekes, hogy bár Tiszazug földrajzilag egységes, az önkormányzatok szemlélete mégis különböző - árulja el Gyói Gábor polgármes­ter, aki szerint ha egy település bevezet a jövőben egy működő­képes települési adót, a többiek is bátrabban lépnek majd. HÍREK Csépán településőrök is vigyázzák a rendet HÁROM TELEPÜLÉSŐR állt munkába március végén Csépán. Fialka György pol­gármester elmondta, az őrök közfoglalkoztatottak, akik­nek feladatuk, hogy felügyel­jenek a közrendre. Ennek megfelelően gyalogosan jár­ják az utcát és szükség ese­tén értesítik a rendőrséget. Színesebbé, zöldebbé vált a település KIVIRÁGOSODOTT TISZAFÖLD­vár. Az egynyári növények egy részét már elültették a közmunkások a közterüle­tekre, de az ültetés tovább folytatódik. Jelenleg a füve­sítés tart a nemrégen elké­szült buszpályaudvar körül, előtte termőföldet vitettek a helyszínre. Az építkezés miatt kivágott fákat is már pótolták, többszörös meny- nyiségű fa került földbe. Rendbe tették a kút környékét Kunszenten több lakos is jelezte az utóbbi hónapokban a kun­szentmártoni önkormányzat felé, hogy a város nép­szerű ártézi kútját nehéz megközelíteni, a környéke elhanyagolt. A jogos lakos­sági panaszt követően a városgondnokság pár nap alatt rendbe tette a kúthoz vezető utat, tükör kialakítá­sa után zúzott kővel szórta fel. Ennek köszönhetően megszűntek az áldatlan ál­lapotok a Petőfi utca végén. Kunszentmártonban egyéb­ként két ártézi kút működik, egyik a Csengedi-holtágnál, a másik pedig a most rend­be tett, a Petőfi utcában. Sokan járnak a kúthoz Több ezer csukaivadék kelt ki élettér A fiatal halak a Cibakházi-Holt-Tiszába kerülnek Bécsben is megismerték az „arzénes asszonyokat” A napokban keltek ki a csuka­ivadékok a Cibakházi-Holt-Ti- sza melletti önkormányzati halkeltetőben. Varga Mátyás, a holtág rehabilitációs szakrefe­rense elmondta, e nagyszabá­sú keltetést a Belügyminiszté­rium is támogatta. Az egymil­lió ikrából egyelőre csak 250 ezer kelt ki, a „legöregebbek” tíz naposak, a legfiatalabbak pedig tegnapiak. Az önkor­mányzat csukát még nem kel­tetett, ez az első próbálkozása volt, melyet a hűvös tavaszi | időjárás hátráltatott. Június § közepéig még több őshonos | halfaj szaporítását tervezi Ci- | bakháza. A csukák mindegyi- s ke a holtágba kerül. ■ Nemrég kelt ki az utolsó csukaivadék az önkormányzat keltetőjében világsiker Már Ausztriában is megismerhették a tiszazugi ar­zénes asszonyok történetét. Al­földi Róbert ugyanis nemrégen állította színpadra Háy Gyula: Tiszazug című darabját a bé­csi Volkstheaterben. Háy Gyu­la (aki egyébként abonyi szár­mazású író) 1936-ban, berlini emigrációjában írta meg drámá­ját a méregkeverő asszonyokról. A színdarabot 1945-ben mutat­ták be Budapesten a Nemzeti Színházban és lám, már kül­földre is kijutott. Pár éve az Amerikai Egyesült Államok ismert újságírója, Pat­ti McCracken látogatott el me­gyénkbe, adatgyűjtésre. A höl­gyet is a rejtélyes Tisza-menti arzénes gyilkosságok ihlették meg, egy regényt szeretett volna írni. Terve az volt, hogy a húszas években játszódó különös ese­ményeket egy szerelmi történet­be ágyazza, nagy álma pedig, hogy a megjelent alkotásából egy sikeres film is szülessen. Ismeretes, a tiszazugi mér­gezésekre 1929-ben derült fény. Az arzénnal elkövetett gyil­kosságsorozat (mely legalább 162 embert érintett) megrázta a közvéleményt, az embereket leginkább az foglalkoztatta, va­jon mi vehette rá az asszonyokat családtagjaik megmérgezésé- re. Erre az erkölcsi dilemmára nemcsak a sajtó, hanem a szép- irodalom is reflektált. ■ Hívja az Új INéplap újságíróját! JOÓ ZSUZSA elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre. ötlete, ész­revétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánk­kal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon! »»»«»**•**«*" ашишбяя ж

Next

/
Thumbnails
Contents