Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-25 / 97. szám
2015. ÁPRILIS 25., SZOMBAT KOZELET Jogerősen két es fel év börtönnel sújtotta a Szegedi ítélőtábla Hunvald Györgyöt, a főváros VII. kerületének volt szocialista polgarmesteret az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződé sek miatt. A táblabiróság hűtlen kezelés bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek Hunvaldot. de nem kell börtönbe vonulnia, mert a büntetést előzetes letartóztatásban már kitöltötte. HÍRSÁV Hét év alatt több mint 1200 milliárd jut a terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) megyei fejlesztési területekre 850 milliárd, városfejlesztésre 380 milliárd forint jut a 2014-20 közötti EU-költségvetési ciklusban - mondta Turóczy László helyettes államtitkár a 21. Urbanisztikai Konferencián. Folytatódnak az infrastrukturális beruházások. Kiemelt jelentősége lesz a gazdaság- fejlesztésnek, a Magyarország által felhasználható 21,5 milliárd euró kohéziós forrás több mint harmadát, 34,6 százalékát ilyen rogramokra (GINOP) fordítják. ■ MTI Pénzt követelt a vádlottól, elítélték Tíz Év És nyolc hónap börtönre ítéltek el egy korrupt román bírót, akit vétkesnek találtak abban, hogy a vádlottaktól pénzt követelt a nekik kedvező ítéletek fejében. Stan Mustatát volt kollégái ítélték el, elsó'fokon. ■ MTI Dohánybolti rablókra csaptak le a zsaruk DEBRECENBEN TETTEN értek a rendőrök két férfit, aki egy dohányboltot akart kirabolni. A rablás során senki nem sérült meg. Csütörtök késő este két maszkos férfi ment be a Bem tér egyik trafikjába. Egyikük az eladót egy késsel a földre kényszerítette, társa pedig a boltban lévő dohány- termékeket egy táskába pakolta. A közelben lévő nyomozók berontottak az üzletbe, és elfogták a két férfit, в MW Végzett önmagával a hurkos rém csillag Az elítéltek nincsenek 24 órás ellenőrzés alatt, így van esély az öngyilkosságra Pár hónap alatt már a második öngyilkosság történt a szegedi Csillagbörtönben, vasárnap a szentkirályszabadjai hurkos gyilkos akasztotta fel magát. Éber Sándor Felakasztotta magát a Szegedi Fegyház és Börtönben a tényleges életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt szentkirályszabadjai sorozatgyilkos, Ember Zoltán - értesült a Délmagyar- ország. A férfi vasárnap ölte meg magát a Csillagban a lap szerint egy lepedővel akasztotta fel magát. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága személyiségi jogokra hivatkozva nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt. Annyit közöltek, hogy egy jogerős szabadságvesztés büntetést töltő férfi felakasztotta magát. Az egészségügyi személyzet azonnali és szakszerű segítségnyújtása után a fogvatartottat kórházba vitték, ahol később meghalt. Tavaly októberben a humme- res gázoló is a Csillagban lett öngyilkos: az Apátfalván szándékosan egy motoros rendőrt elgázoló Thomas R. B. nyugtátokkal vetett véget állítólag az életének. Ebben egyesek kételkednek, mivel a gyógyszereket összetörve, egy pohárban feloldva kell meginniuk az őrök szeme láttára. Ember Zoltánt 2006-ban ítélték jogerősen tényleges életfogy- tiglanra. A férfi 1991 és 2004 között öt ember életét oltotta ki Szentkirályszabadján. A férfi Akármilyen őrizet alatt vannak az elítéltek, aki végezni akar magával, úgy is megteszi (képünk illusztráció) 1991. október 12-én szabadult korábbi, hároméves börtönbüntetéséből, és már aznap meggyilkolt és kirabolt egy egyedül élő 85 éves férfit. Nyolc évvel később saját bátyját fojtotta meg puszta kézzel, majd 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is megölt és kirabolt egy-egy 80 évnél idősebb embert. Áldozatait leütötte, kezüket hátrakötötte, nyakukra hóhérhurkot kötött, a kötél végét a bokájukhoz erősítette. Amikor az idős emberek magukhoz tértek, egyetlen mozdulattal saját magukat fojtották meg a csúszó hurok miatt. Az 1962-ben született Ember elmondása szerint apja sokat ivott, anyával együtt verte őket. Egy helybéli férfihoz költöztek később, aki szintén bántalmazta az anyját, ő volt első áldozata, egy villáskulccsal verte szét a Végh József kriminálpszichológus fejét. Testvéreivel megszakította a kapcsolatát. „Azóta sem tudok róluk semmit, kivéve Pistiről, őt én öltem meg” - mondta korábban. „Nem bánom, hogy gyilkoltam! Nem sajnálom őket, igaz, nem is haragudtam rájuk” - nyilatkozta tetteiről a szentkirályszabadjai rém. A börtönben korábban felvágta az ereit és egyszer nikotint ivott, de mindkétszer megmentették. „Kár, jobb lenne nekem, ha ennek az egésznek vége lenne. Nem hiszem, hogy a halál után létezik folytatás. Megeszik az embert a kukacok, aztán jól van” - hangoztatta Ember. A KRIMINÁLPSZICHOLÓGUS „Aki nagyon akar végezni magával egy börtönben, az meg tudja csinálni” - mondta lapunknak Végh József. A kriminálpszichológus elmondta, hogy az elítéltek csak egy nagyon szűk része van állandó felügyelet alatt. Ha beilleszkedően viselkedik, akkor csak bizonyos időnként, fél óránként, óránként ellenőrzik a zárkákat, kamerák nincsenek benn. Emberi jogi szempontok miatt is kell biztosítani lehetőséget intim pillanatokra. Végh József korábban 17 évet dolgozott börtönben, az öngyilkosság nagyon sok módját tapasztalta meg. Van olyan aki, ülve akasztja fel magát, még olyan hely sem kell, ahonnan el kellene rugaszkodni. A lepedőt fel lehet szabdalni, össze lehet fonni, amit akár egy kiálló radiátorcsőre is oda lehet kötni. A teljes testsúlyt rálógatva, a lábat felhúzva lehet kiakasztani a nyakcsigolyát, amihez nem sok idő kell. Á kriminálpszichológus szerint az ilyen esetekben van egy belső vizsgálat, hogy milyen egyéb óvintézkedéseket tehetnek meg, amennyiben nem sértik vele az emberi jogokat. Ezeket meg is lépik, mivel egy öngyilkosság nem vet túl jó fényt egy börtönre, ha az elítélt végezni tud magával, az egy soha nem kívánt rendkívüli esemény. Szigorúbb felügyelet MAGYARORSZÁGON JELENLEG 51 fogmtartott tölt tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetést Idén új kegyelmi eljárás lépett életbe, a tényleges életfogytiglanra ítélteknél 40 év után kötelező megvizsgálni szabadságra bocsátásuk lehetőségét. A tész-esek felét hozzátartozóik sem látogatják. Szigorúbb felügyelet alatt tartják őket, minta többi rabot. Általában nyolc év után, már önértékelési problémáik vannak, sok a depressziós, önállóságuk kisebb és bizalmatla- nabbul viszonyulnak a környezetükhöz is. Az elmúlt 14 év alatt négyen követtek el közülük sikeres öngyilkosságot. Eloszlatnák a százéves tagadás felhőjét évforduló Örményország nem felejt, Törökország ma sem említ genocídiumot „Örményország semmit nem felejt” - hangoztatta tegnap Szerzs Szargszjan az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen. Az örmény államfő reményét fejezte ki, hogy az 1915 és 1917 közötti események népirtásként való elismerésére tett legutóbbi lépések segítenek majd eloszlatni a „száz éve tartó tagadás sötét felhőjét”. A történészek 1,5 millióra teszik a törökök által az I. világháború alatt és után elpusztított örmények számát. Sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. Csütörtökön az örmény egyház szentté avatta az áldozatokat. „A tömegmészárlásokat semmi sem igazolhatja” - jelentette ki Jerevánban Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő szerint a „nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegen- gyűlölet, a vallási ellenségeskedés, az agresszív nacionalizmus borzalmait”. FRANCOIS HOLLANDÉ francia elnök azt mondta: a világ nem feledi a borzalmakat, amelyeken az örményeknek keresztül kellett menniük. Berlinben a német államfő, Joachim Gauck hangoztatta: „előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen száz éve az Oszmán Birodalomban” Szerinte az örmény nők és férfiak, gyerekek és öregek válogatás nélküli elpusztítása, a „halálme- netek, az elüldözés a sztyeppére és a sivatagba élelem és védelem nélkül, az élve elégetés, a halálba hajszolás, az áldozatok agyonüté- se, agyonlövése” kapcsán vizsgálni kell a német felelősség és bűnösség kérdését is. A deportálások megtervezésében és végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek. A tőrök média élesen bírálta Gauck beszédét, Törökországban hivatalosan ma is tagadják, hogy népirtást történt volna 1915-ben, az áldozatok számát elnagyoltnak tartják. A török elnök részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak, tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik „az első világháborús körülmények között” vesztették életüket. Az osztrák parlament, nemrég az Európai Parlament és Ferenc pápa is népirtásnak minősítette és elítélte a 100 éve elkövetett mészárlást, ami kiváltotta Ankara tiltakozását. Barack Obama amerikai elnök is kerülte az évfordulón a népirtás kifejezést, bár korábban, választási kampányában ígéretet tett arra, hogy genocídiumnak nevezi majd a történteket. ■ É. S. Megszakadt kapcsolat A MAGYAR KÜLÜGY fontos célnak tartja a magyar-örmény kapcsolatok helyreállítását. Jereván 2012-ben felfüggesztette a diplomáciai nexust, miután Budapest kiadta az azerieknek R. Safaro- vot, aki 2004-ben meggyilkolt egy örmény férfit Budapesten. A jereváni megemlékezésre nem kapott meghívást mag)'ar politikus. A kormány szerint az 1915-ös események megítélése a történészek dolga. A református egyház megemlékezett a népirtásról, az IMP követelte, a T. Ház ismerje el az örmény népirtást, amit az MSZP és a PM is annak tekint. . 1 Örmény fiatalok demonstrálnak Brüsszelben
