Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-17 / 90. szám
6 тжшшттж GAZDASÁG 2015. ÁPRILIS 17., PÉNTEK BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. április 15.) Datum Új élsz. ar(Ft) Malmi búza 2015. május 52 500 Malmi búza index 2015. május 52 500 Takarmánybúza 2015. május 49500 Takarmánykukorica 2015. május 40650 Takarmánykukorica 2015. július 41300 Takarmánykukorica 2015. november 43000 Takarmánykukorica index 2015. május 40650 Takarmánykukorica index 2015. július 41300 Takarmánykukorica index 2015. november 43000 Takarmányárpa 2015. augusztus 43500 Olajnapraforgó 2015. május 111000 Olajnapraforgó index 2015. május 111000 Repce 2015. augusztus 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015 . április 16.) □ €/Ft 301,26 1,20 Ft □ $/Ft 280,95-2,04 Ft В CHF/Ft 292,76 1,65 Ft □ €/$ 1,0724 0,0122 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. április 16.) Veteli Eladási I CIS Bank 287,54 311,50 • Citibank 289,39 314,33 Erste Bank 291,31 308,09 FHBBank 290,62 307,98 K&H Bank 290,46 307,20 MKB Bank 292,62 311,34 OTP Bank 293,01 309,89 Raiffeisen Bank 298,78 304,82 Меёш a nénz az ' J '____ kórházadósságok A 90 milliárdosra duzzadt kórházi adósságok azonnali rendezését kérik az orvostechnikai beszállítókat képviselő szövetségek (mint lapunkban is megírtuk). Orbán Viktor kormányfőnek írtak. Fontolja meg - javasolják hogy részleges és önkéntes magánfinanszírozás formájában többletforráshoz juthassanak az állami kórházak. A kormányfő az Emmi és az NGM minisztereit kérte fel, hogy jövő hét elejéig dolgozzák ki az idevágó kormányhatározat. Zom- bor Gábor államtitkár ezután kezdhet el egyeztetéseket a kórházakkal és a beszállítókkal a konszolidációról. Az erre a célra tervezett 60 milliárd forint pedig a költségvetésben rendelkezésre áll, közölték. ■ MW Európa utolsó helyén transparency Nagy a korrupciós veszély a lobbizásban is I I............ A lobbizás korrupciója elleni védettség (100-as skálán) Szlovénia Európai Bizottság Litvánia Nagy-Britannia Lengyelország Csehország Szlovákia Németország 23 Európai Tanács 19 Ciprus 14 Ц Magyarország ■ 14 FORRÁS: TRANSPARENCY INTERNATIONAL Akadálytalan az átjárás a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások között Magyarországon a legkor- ruptabb a lobbizás - Ciprussal holtversenyben - azon a huszonkettes listán, amelyben a Transparency International vizsgálta a lobbizás korrupciós kockázatait. A már 2010 előtt intézményesült korrupció azóta köz- pontosítottabbá és rendszer- szerűvé vált a TI szerint. Mediaworks-összeállítás Magyarországon és Európában is rosszul kezelik a lobbizást, így az komoly korrupciós kockázatot jelent. A döntéshozók az Európai Unió számos országában és az uniós csúcsintézményekben is könnyen és ellenőrizetlenül befolyásolha- tóak - állapította meg a Transparency International (TI). Magyarország a 19 országot és három EU-intézményt vizsgáló lista utolsó helyén végzett, Ciprussal holtversenyben. Ezt két fő okkal magyarázzák: Magyarországon gyakorlatilag egyáltalán nem szabályozzák a lobbizást, a kormánynak pedig példátlan túlhatalma van. (A jelentés még akkor készült, mielőtt a Fidesz elvesztette volna a kétharmados többségét, ám a megállapítások lényegét ez nem befolyásolja.) A magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas - állítja a TI. A már 2010 előtt intézményesült korrupció az Orbán-kormány alatt közpon- tosítottabbá és rendszerszerűvé vált a szervezet szerint. Az elmúlt öt évben módszeresen meggyengítették a végrehajtó hatalmat korlátozni hivatott jogállami intézményeket, így a fékek és ellensúlyok rendszere mára jóformán megszűnt, ennek hatására a már korábban is burjánzó korrupció központosított formát öltött. Mindez intézményesíti az átláthatatlan és nem számon- kérhető lobbizás gyakorlatát. A szervezet szakértői úgy vélik, a Quaestor-ügy az átláthatatlan érdekérvényesítés újabb esete: nem tudható, hogy ki lobbizott kinél azért, hogy sok- milliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen. Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője úgy kommentálta a jelentést: a magyar kormány egyre átláthatatlanabb módon hoz a hozzá közel álló üzleti és magánérdekeket előnyben részesítő döntéseket. Eközben azonban a korrupció elleni friss kormánystratégia-tervezet a kockázatok körében szót sem ejt a lobbizásról. Magyarország utolsó helyezését azzal is magyarázzák, hogy a parlament az elmúlt években számos, visszaélésekre alkalmat adó, így a korrupciót gyakorlatilag legalizáló törvényt fogadott el. A képviselőket nem korlátozzák etikai szabályok, a közszférában dolgozók etikai kódexei pedig hatástalannak bizonyultak a korrupció letörésében - állítja a korrupcióellenes szervezet. Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország sem dolgozott ki megfelelő szabályozást a forgóajtó-jelenség kivédésére, vagyis akadálytalan az átjárás a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások közt - ezzel nem vagyunk egyedül, az egész EU-ban rossz ennek a szabályozása. Ezen kívül az üzleti élet szereplői vonakodnak élni az önszabályozás eszközeivel. A tanulmány megállapítja, hogy a lobbizás a vizsgált országok zömében vagy teljességgel szabályozatlan, vagy ha nem az, akkor a szabályozás végrehajtása elégtelen. Emiatt a lobbisták „Európa-szerte szinte akadálytalanul és átláthatat- lanul befolyásolhatják a döntéshozókat, mind a tagállamokban, mind az uniós csúcsintézményekben”. Az Európai Unió se lehet büszke magára A TRANSPARENCY INTERNATIONAL a 19 vizsgált EU-tagállam és a három uniós csúcsintézmény átlagában a közhatalmi döntéshozatal illetéktelen befolyásolással szembeni védettségét a megszerezhető 100 pontból csupán 31 pontra értékelte. Szlovéniának elég volt 55 pont az első helyhez. Ezt az országban nemrég elfogadott új lobbitörvénnyel indokolták. Az uniós intézményeknek is bőven lenne hova fejlődni. Az Európai Bizottság a lehetséges 100- ból 53 pontot ért el - jellemző, hogy az épp csak kettes osztályzatra elegendő eredménynél is csak a szlovén teljesítmény a jobb. Az Európai Parlament 36 pontot szerzett. Még ennél is rosz- szabb képet mutat az, hogy Európai Tanács korrupció elleni védettségét mindössze 19 pontosra értékelik, vagyis alig átláthatóra. HÍRSÁV Ezért kapott bírságot a UPC a téves információ közlése akkor is az uniós jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, ha az csak egyetlen egyszer történik, és egyetlen ügyfelet érint - mondta ki csütörtökön a UPC Magyarország ügyében kihirdetett ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság. A UPC indította a pert, mert megbírságolta a magyar fogyasztó- védelem, miután egy ügyfél a számlázási időszak végével a szolgáltatás megszüntetését kérte, de a cég elírásra hivatkozva közölte, csak pár nappal későbbi hatállyal tudja megszüntetni az előfizetést. ■ Mi is történt az uniós felfüggesztéssel? AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG tavaly szeptemberben 451 millió euró értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007-13 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy májusi ellenőrzés „súlyos, rendszerszintű gyengeségeket” tárt fel a projektek kiválasztásánál - tájékoztatott tegnap Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság szóvivője. „Miután a kiigazító intézkedéseket nem hajtották végre, a bizottság most áprilisban felfüggesztette a kifizetéseket” - ismertette Adamowicz, hozzátéve, büntetésről nincs szó: a felfüggesztés része az üyen szokásos eljárásnak. ■ A befektetési alapok vagyona és a brókerzur minimális mértékben csökkent a befektetési alapok vagyona márciusban a Bamosz szerint. A bróker- botrány hatása a tőkepiacon belül még alig érzékelhető. A 0,2 százalékos márciusi vagyoncsökkenés messze az átlagos havi mozgások mértékén belül maradt. 15,8 milliárd forint tőke távozott az alapokból, míg a hozamokat is figyelembe véve 10,8 milliárd forinttal csökkent a vagyon. A hónap végén a Bamosz-tagok 5591 milliárd forintot kezeltek. ■ MW Riasztóan csökken a szerződésállomány ÉPÍTŐIPAR Februárban lassult a bővülés - Az M4-es leállítása is hat az ágazatra Utdíjmentességet ajánl a logisztikai szövetség Az építőipar teljesítményén meglátszik, hogy kevesebb költség- vetési forrás jut az építkezésekre, ráadásul az ágazatra hatással lehet az M4-es kivitelezésének leállítása. Emellett a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásainak a lehívása is a végéhez közeledik, ami az év második felében tovább ronthatja az építőipar teljesítményét - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Februárban az építőipar termelése ugyan 5,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, de januárban még nyolc százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A második havi termelés az épületek építményfőcsoportban 4,8, az egyéb építményekében 5,9 százalékkal emelkedett, míg a kéthavi összesítés szerint az ágazat teljesítménye 6,4 százalékkal bővült az elmúlt év azonos időszakához képest. Az építőipar növekedésének kimutatott lassulásánál riasztóbb, hogy a februárban kötött új kivitelezési szerződések értéke 40,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg januárban még csak 28,7 százalékos volt az elmaradás. Az új szerződések hónapok óta tartó visszaesése miatt az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 26,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 6,6, az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel összefüggő egyéb építményeké 30,5 százalékkal volt kisebb. Ezért hangsúlyozta Tobiay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a tervezett állami beruházások beindításának fontosságát. Németh Dávid szerint a lassulásra utaló kilátások miatt nem véletlen a Magyar Nemzeti Bank terve, hogy a lakásépítésekre is kiterjeszti növekedési hitelprogramját, hiszen a szektorba áramló források nyomán elinduló fejlesztések megállíthatják a lefékeződést. Az elemző a jelenlegi kilátások alapján 5 százalék körüli éves bővülést vár 2015-ben az ágazatban a tavalyi 14,2 százalék után. ■ D. K. Az építőipar termelése (milliárd forint, folyó áron) Volumenindex (az előző év azonos időszaka=100) Meg kellene építeni a Budapestet délről elkerülő V0 vasúti körgyűrűt - állapította meg a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), amely szerint a közúti áruforgalom 5-10 százaléka vasútra, vízre irányítható, amivel közel évi 82 milliárd forinttal csökkenhetnének az állami útfenntartás kiadásai. Emellett - hivatkozik a szövetség a Közlekedéstudományi Intézet kutatásaira - 9,6 milbó tonna többletmegbízással nőne a vasúttársaságok forgalma. A közúthasználati díjakból származó bevételek ugyan csökkennének, de a vasúti pályahálózatot működtetők bevételei annál akár 5-20 százalékkal is nagyobbat nőhetnek. A tehervonati késések mértéke már elérte az ügyfélvesztési szintet - mutat rá az MLSZKSZ -, ráadásul a vasúttársaságok igen lassan reagálnak a fuvaroztatók ajánlatkérésére, ellentétben a közúti fuvarszervezőkkel. A magyar intermodális forgalom vasúti fuvarozási ágazaton belüli részaránya 2014-ben 14,6 százalék volt, szemben a Nyugat-Európában jellemző 20-25 százalékkal. A szövetség azt javasolja, az intermodábs logisztikai szolgáltató központok (kombiterminálok, kikötők) 70 kilométeres körzetében az azokat érintő teherjárművek kapjanak útdíjmentességet. ■ D. K.
