Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-14 / 87. szám

5 2015. ÁPRILIS 14., KEDD GAZDASÁG - KÖZÉLET Nem vitte el a GDP-t a belvíz agrárium Felpörögtek a tavaszi munkák, de jégesőtől tartanak a gazdák Belvízzel elöntött terület alakulása Magyarországon Ezen a héten már megkezdődhet a kukorica és a napraforgó vetése is BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. április 10.) Dátum Újelst. árlFtl Malmi búza 2015. május 52900 Malmi búza index 2015. május 52900 Takarmánybúza 2015. május 49500 Takarmánykukorica 2015. május 40650 Takarmánykukorica 2015. július 41300 Takarmánykukorica 2015. november 43000 Takarmánykukorica Index 2015. május 40650 Takarmánykukorica index 2015. július 41300 Takarmánykukorica index 2015. november 43000 Takarmányárpa 2015. augusztus 43430 Olajnapraforgó 2015. május 110500 Olajnapraforgó index 2015. május 110500 Repce 2015. augusztus 102000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. április 13.) □ €/Ft 296,42 0,14 Ft □ $/Ft 280,17 1,22 Ft □ CHF/Ft 286,36 1,46 Ft □ €/$ 1,0583-0,0034 ÜSD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. április 13.) Vételi Eladási Budapest Bank 287,94 305,76 CIB Bank 285,11 308,87 Citibank 284,81 309,66 Erste Bank 288,40 305,02 FHB Bank 288,63 305,87 K&H Bank 288,59 305,21 1ИКВ Bank 287,11 305,49 OTP Bank 288,72 305,36 Raiffeisen Bank 293,96 299,90 Százötven katona mehet Irakba TERRORFENYEGETETTSÉG „Az Iszlám Állam (IÁ) révén olyan barbár terrorizmussal szembe­sült a világ, amely erkölcsileg megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon” - mondta tegnap Németh Zsolt a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság együttes zárt ülése után, amelyen az IÁ elleni nem­zetközi fellépésben való magyar szerepvállalással kapcsolatos nemzetbiztonsági kérdéseket vi­tatták meg. A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint olyan parlamenti határozat fekszik a törvényhozás előtt, amely 2017. december 31-éig küldene ki 150 katonát területi korlátozás­sal meghatározott helyszínre, Észak-Irakba. Az LMP ellenzi a részvételi. ■ MTI Sokat javult a belvízhelyzet az elmúlt hetekben, ezzel az eddig késlekedő tavaszi munkák is megindultak, így az agrár-GDP szempontjából fontos növények vetése sem késik. Egyes területeken már a csapadékhiány okozhat gondokat, és készülőben van a jégkár is. Az elmúlt évek tapasztalatai nyomán több lépcsőben újul meg az agrár­kárenyhítési rendszer. VG-összeállítás A néhány hónappal ezelőttihez képest jelentősen javult a bel­vízhelyzet, jelenleg mintegy 21 ezer hektárnyi elöntött terület és hozzávetőleg 150 ezer hek­tár teljesen átázott termőföld van az országban - mondta el a Világgazdaságnak Petőhá- zi Tamás. A Gabonatermesz­tők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese sze­rint a legutóbbi összesítések reményre adhatnak okot. Aki­nek továbbra is elöntött földje van, azt ezek a számok nem vigasztalják, de úgy tűnik, or­szágosan a belvízhelyzet ren­deződött. Sőt, egyes helyeken már összességében inkább csapadékhiányról beszélhe­tünk, ha ez nem változik, ak­kor ebből akár aszály is lehet - figyelmeztetett Petőházi. Az elnökhelyettes hozzátette: köz­vetlen kiszáradástól a követke­ző hetekben egyelőre nem kell tartani, megfelelő nedvesség­tartalék van a földekben. A helyzetet a jobbára nap­sütéses tavasz és a hagyomá­nyos böjti szelek mentették meg. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság (OVF) február kö­zepén közölt összesítése még lényegesen rosszabb állapoto­kat tükrözött. Akkor 107 ezer hektárnyi területet öntött el a belvíz, és szakmai szerveze­tek becslése szerint közel egy­millió hektárnyi terület volt már teljesen átnedvesedett. Ez utóbbiak könnyen belvizessé, tehát használhatatlanná vál­hattak volna, ha a tavaszi idő­szak csapadékos. (Ez történt például 2010-ben, akkor és a rákövetkező évben is nagyon komoly károkat okozott a bel­víz a mezőgazdaságnak.) Az átnedvesedett területek so­káig gátolták a tavaszi mun­kák elvégzését, a lemaradást lóhalálában próbálják behozni a termelők. Gőzerővel dolgozunk a föl­deken, a tavaszi munkák elő­rehaladtával lehetővé vált, hogy utolérjük magunkat - mondta el Petőházi Tamás. Az elnökhelyettes szerint ezen a héten megindulhat az ország­ban a kései vetésű növények, A világgazdaság értesülései szerint szó van a kárenyhíté­si rendszeren belül egy új elem, az úgynevezett jövede­lemstabilizációs eszköz be­vezetéséről is. A szaktárca által a 2015-2020 közötti ma­gyar Vidékfejlesztési Progra­mot koordináló Miniszter- elnökségnek javasolt új koc­kázatkezelési intézkedés lé­nyege egy kockázatközösség, ahol a befizető tagok a gyen­ge árbevételű években kár­enyhítésben részesülhetné­nek. Az elképzelések szerint a jövedelemstabilizáló esz­köz által nyújtott kompenzá­cióban akkor részesülhetne így például a nemzetgazdasá­gi szinten is jelentős tételnek számító kukorica és naprafor­gó vetése. Ennek jelentőségét az adja, hogy ez a két növény adja a hazai mezőgazdasági kibocsátás több mint 26 szá­zalékát - az ősszel elvetett repcével együtt és egyben a hazai termelők legfőbb be­vételi forrása is. Ha a kukorica és a napraforgó április köze­pén valóban a földbe kerülhet, egy termelő, ha a tárgyévi jövedelme több mint 30 szá­zalékkal kevesebb, minta referenciajövedelme. Az új rendszerben a referenciajöve­delmet kétféle módszerrel lehet meghatározni: vagy az előző három év jövedelmé­nek átlaga lenne az irányadó referencia bevétel, vagy az előző öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett három év jövedelmének átlaga. Úgy tudjuk, a jövedelemstabilizá­ciós eszközről szóló egyezte­tések jelenleg is zajlanak a tárca és a szakmai szerveze­tek között. akkor az eddigi késedelem be­hozható lesz. Vannak azonban más veszé­lyek is. Petőházi Tamás figyel­meztetett: a tapasztalatok sze­rint ha hosszú ideig elmarad az áztató eső, mint most is, az ugyan képes csökkenteni a belvízveszélyt, de a legtöbb esetben tavaszi jégkárhoz ve­zet. A termelők szerint várha­tó, hogy a következő hetekben az ország több pontján komoly jégesők alakulhatnak ki. Részben a meteorológiai adottságok, részben a klíma- változás hatására ma már szinte minden évben van va­lamilyen káresemény, amely a termelők kisebb-nagyobb hányadát érinti. Mivel Ma­gyarországon - részben a mezőgazdasági szereplők egy részének nem kielégítő ad­minisztrációja miatt - nem terjedt el kellő mértékben a piaci alapú biztosítás az ag- ráriumban, 2012 óta több lépcsőben újul meg az ágazat kárenyhítési rendszere. A kár­enyhítési alapba a termelők ültetvény esetében és szántó­földi zöldségnél 3000 forintot fizetnek be hektáronként, az egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 forintot, amit az állam legalább ekkora összeggel ki­egészít. A kárenyhítő juttatás a termelői bevételcsökkenés legfeljebb 80 százaléka lehet. Jelenleg 78 ezer termelő mint­egy 4 millió hektárral vesz részt a rendszerben. Az idei kárenyhítési évtől már az üvegházi és fóliás ter­mesztéssel foglalkozó mező- gazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megrefor­mált agrárkár-enyhítési rend­szernek - közölte a szaktárca a napokban. Más lényeges ele­meiben is módosul a mezőgaz­dasági kockázatkezelés első pillérét alkotó rendszer. Ezek közül az egyik leglényege­sebb a kockázatkezelés elekt­ronizálása: ez évtől a károk bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyúj­tására kizárólag elektronikus úton van lehetőség. A szaktár­ca szerint ez a gazdák admi­nisztrációs terheit csökkenti. A kárenyhítési rendszerben figyelembe vehető káresemé­nyek köre az őszi fagykocká­zattal bővül. Ezzel egyidőben a hozamérték-csökkenés mér­téke 30 százalékról 15 száza­lékra esik vissza, vagyis már ekkora kiesés esetén igényel­ni lehet a kárenyhítést. Lesznek még új javaslatok Utalják a pénzt a DRB károsult önkormányzatoknak brókerbotrány Nem minden Quaestor-ügyfelet érint Rogán törvényjavaslata? - Albizottság vizsgálja a bedőléseket „Hét-tíz napon belül az önkor­mányzatok számláján lehet az a pénz” - jelentette be a nemzet- gazdasági tárca parlamenti ál­lamtitkára. Tállai András arról a pénzről beszélt, amit múlt szer­dán hagytak jóvá azon települé­seknek, amelyek a DRB Bank­csoportnál vezették számláju­kat, s ezért forrásuk ragadt benn a négy bank valamelyikénél. A kormány március 4-én 67 önkormányzatot 244,7 milliós gyorssegélyben részesített, hogy a februári segélyeket, illetmé­nyeket, közfoglalkoztatotti bére­ket határidőre ki tudják fizetni. Ezt követően egy munkacsoport azt javasolta, hogy 84 önkor­mányzat azonnali, vissza nem térítendő támogatást kapjon 1,92 milliárdos értékben. A vissza nem térítendő támo­gatásban nem részesülhetnek önkormányzati társulások, ese­tükben tovább vizsgálódnak, elképzelhető egy harmadik kor­mánydöntés is. Arra a kérdésre, mi lesz azon önkormányzatok­kal, amelyek a Quaestor miatt kerültek nehéz helyzetbe, Tállai azt válaszolta, másképp gondol­kodnak azokról a forrásokról, amelyek egy bankszámlán van­nak és a működést biztosítják, mint amelyeket befektetésként helyeznek el annak érdekében, hogy hozamot termeljen. A három brókercégnél 22 ön- kormányzat érintett több mint 10 milliárd forinttal, később dől el, hogy e források esetében vállal-e valamilyen szerepet az állam a kártalanítás során. A kö­vetkező lépésre az önkormány­zati társulások esetében kerül sor, amelyek 584 millióval érin­tettek. Ezt követően lehet rátérni arra, hogy az önkormányzatok befektetéseik kapcsán számít- hatnak-e állami segítségre. A brókerbotrányban érin­tett befektetési szolgáltatóknál, a Buda-Cashnél, a Quaestor­nál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések fel­tárására alakult albizottság a fideszes Szűcs Lajos vezetésével a költségvetési bizottság mellett. Tállai: Más dolog a befektetés Szűcs elmondta, az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így azt is, hogy miért kellett 2010 előtt fellazí­tani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen fe­lelőssége volt a Bajnai-kormány- nak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a bróker- botrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között. Az LMP, az Együtt és az MSZP szerint is szükség van egy vizsgálóbizott­ságra, de azt nem egy albizott­ságként dugnák el. Az MSZP-s Burány Sándor szerint a „Fidesz­nek „esze ágában sincs vizsgálni az elmúlt 5 év történéseit”. A hvg.hu szerint a fideszes Ro­gán Antal által pénteken benyúj­tott törvényjavaslata alapján a 30 millió forintig kiterjesztett, egy létrehozandó kártalanítási alapból finanszírozott kártérítés nem minden Quaestor-ügyfelet érint. Csak azok kaphatják a magasabb összegű kártalaní­tást, akik a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott és a Quaestor Értékpapír Zrt. által értékesített kötvényekből vásá­roltak. Akik a Quaestor Pénz­ügyi Tanácsadó Zrt.-vel vagy más Quaestor-céggel kötöttek szerződést a kötvényvásárlásról, azok nem. Továbbá csak a kötvé­nyesekre vonatkozik a javaslat, a részvényt, befektetési jegye­ket és más értékpapírt vásár­lókra nem. ■ MW

Next

/
Thumbnails
Contents