Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-07 / 56. szám
www.eger.egyhaimegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁRCIUS ÜZENETE: „Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére!” (Zsolt 90,12). Ötéves az Egyházmegyei Hírek „Úgy tekintünk rátok, mint lelki tőkére, mint ajándékra - ahogy azt Ferenc pápa a püspökök figyelmébe ajánlotta" A megszentelt élet napja Egerben Öt évvel ezelőtt, 2010 márciusában jelent meg először az Egri Főegyházmegye havilapja az Egyházmegyei Hírek a Heves Megyei Hírlapban. A lapot önálló kiadványként is kinyomtattuk és eljuttattuk az Egri Főegyházmegye templomaiba. Az induláskor arra vállalkoztunk, hogy minden hónap első szombatján betekintést adunk egyházmegyénk életébe. Ahogy Ternyák Csaba egri érsek a lap alapításakor megfogalmazta: „Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy azok a katolikus hívők és családok is jobban megismerhessék egyházuk életét, akiknek a hétköznapokban csak laza kapcsolatuk van a helyi egyházközséggel, viszont kultúrájukban és hagyományaikban kötődnek a katolikus egyházhoz. Természetesen az itt olvasható írások minden nyitott és érdeklődő emberhez is szólnak, akik szeretnének tájékozottak lenni a helyi katolikus egyház életéről és köznapjairól. Vallásukat gyakorló híveink pedig hónapról hónapra meg fogják találni a lapot a főegyházmegye templomaiban.” Azóta az Egyházmegyei Hírek megjelenik a - Heves Megyei Hírlap mellett - a Jász„Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban” - e mottó jegyében hív egész hétvégés nyílt napra az egri Érseki Papnevelő Intézet. Középiskolás korú vagy annál idősebb fiúkat várNagykun-Szolnok megyei Új Néplapban, és a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Kulcs című magazinban is. Példányszáma megközelíti a háromszázezret. A nyomtatott formán túl, a főegyházmegye internetes honlapján is elérhető (www.eger. egyhazmegye.hu). Cikkeinkben beszámoltunk a legfontosabb egyházmegyei összejövetelekről, többek között az egyházmegyei képviselőtestületi találkozóról, az Egerszalóki Ifjúsági Találkozóról. Bemutattunk számos jeles egyházi személyt. Szóltunk a plébániák ünnepeiről, az egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben, továbbá az egri Redemptoris Máter Szemináriumban, valamint a főegyházmegye 40 nevelési-oktatási intézményében folyó munkáról. E mellett jegyzetíróink igyekeztek lelki útravalóval is szolgálni. A lap szerkesztőbizottságának tagjai bíznak benne, hogy az elkövetkező időben is képesek lesznek megvalósítani az alapításkor megfogalmazott célokat. Kérjük Olvasóinkat, az Egyházmegyei Híreket fogadják továbbra is érdeklődéssel! Нота János felelős szerkesztő nak, az alsó korhatár tizennégy év. A program március 27-én, pénteken 18 órakor kezdődik a Szemináriumban és március 29-én, vasárnap ebéddel fejeződik be. Jelentkezni a helyi plébánián lehet. Gyertyaszentelő Boldog- asszony ünnepén a Megszentelt Élet Napját ünnepli az egyház, amikor szerzetesi hivatásokért kö- nyörgünk. E napon, február 2-án az Egri Főegyházmegye területén élő szerzetesek részvételével mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek, az Egri Bazilikában. Az érsek szentbeszédében felidézte Ferenc pápa gondolatait, melyben a Szentatya a szerzetesi hivatásokról kifejti: a szerzetesi élet az egyháznak adott ajándék, éppen ezért az Egyház szívében van a helye. Szent II. János Pál pápa 1997-ben február 2-át, Urunk bemutatásának ünnepét jelölte ki a Megszentelt Élet Napjává. Az egri érsek elmondta: „Több szempont is lebegett a Szentatya szeme előtt. Az első az, hogy dicsérjük az Urat és adjunk hálát neki ezért a nagyszerű adományért, Isten népében pedig tudatosítsuk ennek a hivatásnak fontosságát és erre ráirányítsuk a figyelmüket. Másrészt pedig, hogy az egész közösség segítse a megszentelt személyeket, hogy egyre inkább tudatában legyenek hivatásuk szépségének és az Egyházban, valamint a világban betöltött küldetésüknek, amely semmi mással nem helyettesíthető.” Azért éppen ezt a napot választotta a pápa, mert a templomban való bemutatás nagyon jól alkalmazható a szerzetesekre. Ez az ünnep, amely a Fiú állandó és teljes Atyára való ráhagyatko- zását és önajándékozását jelzi, tökéletesen megfelel a szerzetesi magatartásformának, amelyben állandó önfeláldozással Krisztus vonásait öltik magukra, és feltétlen ráhagyatkoznak az Atya akaratára. A szerzetesek mindent elhagynak, hogy Krisztust kövessék, ily módon ők azok, akik láthatóvá teszik a világ előtt az Egyház szeretetét - mondta Ternyák Csaba. Arról is szólt, a világban és az egyházmegyénkben is újra és újra megünnepeljük ezt a napot, mely a szerzetesek önmaguk odaajándékozásának szimbóluma. Külön kihangsúlyozta, hogy az Egri Főegyházmegye templomaiban minden egyes szentmise után közösen imádkozunk a papi és szerzetesi hivatásokért. A férfi szerzetesek felszentelt tagjainak a plébániákon és az iskolákban végzett lelkipásztori szolgálatának fontossága mellett a szerzetes nővéreknek a fiatalok, a szegények és a kisebbségben élő romák között végzett szolgálatát is kiemelte. Az egri érsek így zárta beszédét: „Kedves Szerzetes testvérek és Szerzetesnők, akik az Egri Főegyházmegyében Istennek szentelt életet éltek. Hálásan köszönöm szenvedélyes elkötelezettségeteket. Úgy tekintünk rátok, mint lelki tőkére, mint ajándékra - ahogy azt Ferenc pápa a püspökök figyelmébe ajánlotta. Jó látni, hogy jelenlétetekkel, minden nehézség ellenére, a szerzetesi élet megújulása megkezdődött egyházmegyénkben, hogy vannak férfiak és nők, akik Isten és az Egyház szolgálatára szentelik életüket. Isten áldjon meg benneteket érte! Az Úr újítson meg minden nap benneteket! Váljatok ti magatok is égő gyertyákká, hogy mindig és mindenütt sugározzátok Krisztus szeretetét és világosságát! Gyertyaszentelő Boldogasszony, ez az Istennek szentelt Asszony segítsen benneteket, hogy egyre teljesebben és boldogabban tudjátok élni sajátos hivatásotokat az Egyházban a világ üdvösségéért.” Balogh Ferenc A szentmisén az egyházmegye szerzetesei és papjai együtt imádkoztak Nyílt napok a Szemináriumban Szervita nővérek lelkigyakorlata Egerben Isten oltalmában bízva A Szervita nővérek a Megszentelt Élet Évében, a szervita családdal közösen, Egerben február 12-14 között tartott lelkigyakorlattal ünnepelték a szervita rend alapítóit, az alapítónő Szent Annáról nevezett Signorini Julianna születésének kétszázadik évfordulóját. A közösség hivatása: a gyermek- és ifjúságpasztoráció, az idősekkel való foglalkozás, az egyházi szolgálat. A lelkigyakorlat mottója: Magnificat-os találkozások a találkozásokban. A lelkigyakorlat vezetője: Hajlák Attila István, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia káplánja és az erdélyi Mária Iskola vezetője volt. A lelkigyakorlat során a rendtársai, barátai, ismerősei körében, szentmise keretében adott hálát Moraga Gatica Edita nővér, a szervita delegáció elöljárója szerzetesei hivatásának 50. évfordulójáért. A szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Prédikációjában Seregély István nyugalmazott érsek az elköteleződés fontosságára hívta fel a figyelmet. Méltatta Edita nővért, akinek élete Isten népének szolgálatában telt el. A nyugalmazott érsek rámutatott: merjük rábízni magunkat Isten oltalmára, akár a házasságot, akár a szerzetesi életet vállalva. Merjük letenni életünket Isten kezébe. Aki nem meri rábízni magát Istenre, az később elvesztett életre emlékezhet vissza. Ternyák érsek köszönetét mondott a Szervita nővéreknek, felidézte a 25 évvel ezelőtti időszakot, amikor elődje hívására a Szervita nővérek Magyarországra érkeztek. Köszönetét mondott nekik a mezőkeresztesi gyermekotthon működtetéséért, a jubiláns nővérre pedig Isten áldását kérte. H. J. A nagyböjt a bűnbánót ideje. /I A szent negyven nap litur- jLJLgikus színe a lila, amely a középkor óta a bűnbánatra emlékeztet bennünket. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a szentmisékben az alleluja, és a templomot ebben az időszakban nem díszíti virág. Amikor Jézus megváltó szenvedésére emlékezünk, arra is gondolunk, hogy Ő értünk, a mi bűneinkért szenvedett, éppen azért, hogy megszabadítson bűneink terhétől. Ennek ellenére egyre többen vannak olyanok, akik nem tartanak bűnbánatot és nem végzik el a húsvéti szentgyónásukat. Manapság már ritkán lehet sorban álló embereket látni a gyóntatószékek előtt. Több oka is van ennek a szomorú jelenségnek. Sokak szerint a legfőbb ok az, hogy napjainkban félelmetesen megfogyatkozott az emberekben a bűntudat és a bűnnel kapcsolatos érzékenység. Egyre többen vannak olyanok, akik semmibe veszik Isten törvényeit és szemrebbenés nélkül túlteszik magukat a legalapvetőbb erkölcsi szabályokon. Boldog VI. Pál pápa találó megfogalmazása szerint „A 20. század legnagyobb bűne, hogy nincs bűntudata”. Sajnos a társadalmi környezet, a közgondolkodás ránk, vallásos emberekre is hatással van. Komolyjelei vannak annak, hogy a vallásos emberekben is meggyengült a bűntudat és a bűnbánatra való hajlandóság. Könnyen, meggondolatlanul kijelentjük, hogy templomba járok, imádkozni szoktam, igyekszem Isten törvényei szerint élni, tulajdonképpen nincs is bűnöm. Azután megnyugtatjuk magunkat azzal gondolattal, hogy mi azért mégiscsak jobbak vagyunk mint mások, mint a kevésbé hívő, vagy vallástalan embertársaink. Nehezen látjuk be, hogy ha különböző mértékben is, de mindnyájan bűnösök vagyunk. Tanulságos lehet ezzel kapcsolatban számunkra Pascalnak, a nagy matematikusnak és filozófusnak az egyik szellemes gondolata:„Isten ismerete bűneink ismerete nélkül kevélységet szül. Nyomorúságunk ismerete Isten nélkül, hit nélkül pedig kétségbeesést idézhet elő bennünk” (Gondolatok, 527). Nyilvánvaló, bennünket az első veszély fenyeget: nem vagyunk eléggé alázatosak, ezért nehezen látjuk be, hogy bűnösök vagyunk; jobbnak, tökéletesebbnek tartjuk magunkat másoknál. A vallástalan embereket pedig a második: lelki betegek lesznek, pszichológushoz mennek, mert az irgalmas Istenbe vetett hit nélkül sehogy sem tudnak megszabadulni lelkiismeretük terhétől. A pap a szentgyónás elején egy kis, rövid imádságot szokott elmondani a gyónóért, ami így hangzik: “Isten, akinek világossága felragyogott a szívünkben, adja meg neked, hogy igazán belásd bűneidet és felismerd az ő irgalmas szeretetét”. A jó szentgyónáshoz tehát mindkettőre szükségünk van: alázatos lélekkel el kell ismernünk, hogy sokszor és sokféle módon vétkeztünk: „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással”, és hinnünk kell Isten irgalmas, bűnbocsátó szeretetében. Kis Szent Teréz szerint: „Minél inkább felismerem bűnösségemet, annál inkább el tudom fogadni Isten szeretetét és irgalmát” önnyen belátjuk ezt, ha átgondoljuk, hogy mi volt a különbség Péter apostol és Júdás bűne között. Nyilvánvaló, nemcsak az, hogy Péter apostol tagadása nem volt annyira tudatos, mint Júdás árulása; illetve nem csupán az volt a különbség, hogy Péter tagadásának nem lett olyan súlyos következménye, mint Júdás árulásának, hanem a különbség ott van, hogy Péter apostol megbánta bűnét, Júdás pedig képtelen volta bűnbánatra, mert nem hitt Isten irgalmas szeretetében. Dolhai Lajos Bűn és bűntudat
