Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-02 / 51. szám
2015. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ GAZDASAG 7 A legszegényebb rászorulóknak firija a legkevesebbre ÚJ SEGÉLYEZÉS Igen szűkös a mozgástér: rendeletalkotási véghajrában az önkormányzatok - lyukacsos szociális védőháló Március elsejétől él az új szociális segélyezési rendszer. Működtetéséhez napokon belül az összes önkormányzatnak el kell fogadnia a települési támogatások szabályairól szóló rendeletét. Az új szisztéma szerint a rászorulók a járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatásokat igényelhetnek. Az utóbbiakban azonban igencsak nagyok lehetnek az eltérések. Ezt elismerte Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár is, aki az In- foRádiónak azt mondta: bár 3,3 milliárd forinttal, 35 milliárdra növelték erre az évre a szociális ellátórendszer keretösszegét, 760 önkormányzat rosszabbul járhat. A szociális támogatások forrását nagyrészt továbbra is az állam állja. Kivéve azon a 261 településen, amely „jelentős mértékű”, vagyis 32 ezer forinl/fő fölötti iparűzési adóbevétellel rendelkezik, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A szociális törvény nem ad túl nagy mozgásteret. Kiköti, hogy a havi rendszerességgel nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez idén is Gémesi: visszafogott támogatások 28 500 forint). Továbbá, a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, a létfenntartással küzdők részére köteles rendkívüli települési támogatást nyújtani. Ezen felül, elvileg, lehetőség van arra, hogy a helyiek szociális helyzetét figyelembe vevő támogatási rendszert dolgozzanak ki, célzottan segítségve a rászorulókat. Az ország egyik legszegényebb településének számító Tiszabőn azonban csak a legszükségesebbekre futja. Székely Ágnes jegyző elmondta, a képviselőtestületi ülés elé terjesztendő javaslat szerint lakhatási támogatást és rendkívüli települési támogatást - temetési, krízis, esetit, illetve köztemetést - kérhetnek majd a helyiek, akiknek a 90 százaléka rászoruló. Az alapszintű védőháló is évi több mint 33 milliójába kerül a településnek. Bevétele nincs, így majd pályáznia kell forrásért. Hasonló a helyzet Tisza- burán, ahol az 1500 aktív korú lakosból 900 számít rászorulónak. Nagy Imre polgármester nem is kívánt nyilatkozni, hogyan fogják megoldani a segélyezést. Gödöllő sokkal jobb helyzetben van, például csak 4,5 százalékos a munkanélküliség, ám még itt is valamelyest vissza kellett fogni az eddigi komplex szociális támogatási rendszert - tudtuk meg a polgármestertől, a Magyar Ön- kormányzati Szövetség elnökétől. Gémesi György rossz iránynak tartja, hogy a kormány arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy hipa-bevételeikből fedezzék szociális kiadásaikat. „Ezt az adót a helyben működő cégek fizetik be, akik joggal várják el, hogy befizetéseik fejében megfelelő infrastruktúra, szolgáltatások álljanak a rendelkezésükre” - fogalmazott. ■ Haiman Éva Aktív a katasztrófavédelem ELLENŐRZÉSEK Tavaly sokkal több helyszínen vizsgálódtak Jellemző, feltárt hibák ■ HIBÁS VESZÉLYES ANYAG DOKUMENTÁCIÓ ■ UTASSZÁLLÍTÓ BUSZON MARÓ ANYAG ■ ELTORLASZOLT VÉSZKIJÁRAT ■ VÉDŐRUHA HIÁNYA ■ ÉGHETŐ ANYAG TILTOTT HELYEN ■ TÚL KESKENY MENEKÜLŐ-ÚTVONAL ■ TÚLZSÚFOLT RENDEZVÉNYEK ■ ROSSZUL RÖGZÍTETT VESZÉLYES ÁRU ■ SZABÁLYTALAN GÁZVEZETÉK-SZIGETELÉS FORRÁS: OKF II.II |ЦР1|111Р pll1r 144—I ■ Veszélyes anyagot szállító tehervagonok. Számos a hibaforrás, de a katasztrófavédelem nem a bírságra utazik Ráerősített tavaly a katasztrófa- védelem terepmunkára: az ellenőrei piaci közlések szerint gyakran többször szállnak ki egy-egy céghez, mint az összes többi hatóság együtt. A hivatal nem is cáfol, hiszen nagyobb a jogköre, több a feladata. Ám már megvan a munkája eredménye is. Nem a bírságra utazik. Jelentősen megszaporodtak az Országos Katasztrófavédelem (OKF) ellenőrzései. Az OKF egymaga sokszor többször kopogtat a vasútvállalatoknál, mint az ösz- szes többi hatóság együtt. Értesülésünket a Hungrail Magyar Vasúti Egyesületnél megerősítették: a szervezet tagvállalatainál tavaly kétszer annyi OKF-ellenőrzés volt, mint 2012-ben. Havi 10-12 alkalomnál többször érkeztek, igaz, egyre kevesebb eljárást indítanak. A MÁV hálózatán tavaly több mint 240 ezer, veszélyes árus kocsi futott, ebből 6365- öt érintett az 516 ellenőrzés. A GYSEV sínjeit közel 2500, a R1D (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozás) hatálya alá tartozó vonat használta. A legnagyobb hazai vasúti árufuvarozó, a Rail Cargo Hungária Zrt. több mint 130 ezer kocsit indított útnak, és 35- nél történt olyan, rendkívüli esemény, amelynek elhárításában a MÁV, vagy az RCH vegyvédelme vett részt, a katasztrófavédelem jelenlétében. Ezen esetek száma is csökken. Magyarországon évek óta nem volt súlyos környezeti kárt okozó vasúti baleset. A Világgazdaság érdeklődésére az OKF-nél megerősítették, hogy egyre több ellenőrzést indítanak, de cáfolták, hogy leggyakrabban a vasútvállalatokhoz járnának. Ez utóbbiak veszélyesáru-szállí- tását tavaly nagyjából annyiszor tesztelték, mint 2013-ban. Országosan viszont 2014-ben 40 százalékkal több ellenőrzést tartott az OKF, mert bővült a hatósági és szakhatósági jogköre, és mert jobban törekedett a veszély- helyzetek megelőzésére, az önkéntes jogkövetés segítésére és a biztonságkultúra fejlesztésére. Nem eredménytelenül: határozott előrelépést ért el a tűzmegelőzésben, kevesebb a szén-mon- oxid-mérgezés, kisebb az ár- és belvízkár, erősebb a veszélyes- áru-szállítás hatósági felügyelete. Esetenként jogszabály írja elő az ellenőrzések számát, és vannak szúrópróbaszerű, eseményfüggő és idényjellegű ellenőrzések is. Az OKF 2013-ban 47,4 ezer, 2014-ben 80,3 ezer ellenőrzést tartott. A fókusz mindig az előírásoktól való eltérések és a ve- szélyesáru-szállítás hiányosságainak feltárásán van. Nincs különbség: egy eltorlaszolt vészkijárat ugyanolyan veszélyes lehet, mint egy mérgező gázzal teli, szivárgó tartály. Az OKF ellenőrzi a kitelepítéseknél használt befogadó helyek készenlétben tartását, a vízelvezető árkok és felszíni vízelvezetők állapotát, a telepített lakossági szirénarendszer működőképességét, a meglévő és a tervezett épületek tűzvédelmi előírásnak való megfelelését, a kéményseprő és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, a bevásárlóközpontok, vásárok, fesztiválok tűzvédelmét, az építési termékek, építőanyagok tűzvédelmi megfelelőségét. Kivizsgálja a szén-monoxid-mérgezéseket és hatósági kontroll alatt tartja a veszélyes ipari üzemeket. „Nem a szabálytalanságokat keressük és nem a bírságolásra összpontosítunk” - szögezték le -, „hanem az emberek biztonságát célzó előírások betartását ellenőrizzük”. Az OKF bírságolhat, ha az üzemeltető vagy tulajdonos az utasítására sem szünteti meg a jogsértő állapotot, de néha a köteles is bírságolni: egy lezárt, vagy eltorlaszolt vészkijárat büntetése 200-300 ezer forint. A bírságok néhány ezertől több millió forintig terjedhetnek, a pénz a központi költségvetésé. ■ B. Horváth Lilla Miért van zárva a vészkijárat? - jellemző hibák több lépcsőházban hiányzik a 110 centiméter széles menekülő-útvonal, a szórakozóhelyeken gyakran zárva van rendezvény idején a vészkijárat, vagy több a résztvevő az engedélyezettnél. A közúti szállításban sokszor nem jól rögzítik a veszélyes árut, a telephelyeken az éghető anyagok tiltott helyen tárolják, vagy nincs védőruha. Szállított már busz a csomagterében nagy mennyiségű veszélyes, maró anyagot, és gyakori, hogy a veszélyes áru szállító dokumentumokat nem a valóságnak megfelelően töltik ki. A balesetkor kiérkező tűzoltók így nem tudják, milyen módszerrel oltsák a tüzet. HIRDETÉS FELHÍVÁS villamos hálózatok környezetének növényzet tisztítási munkálataira Áramszünetet, veszélyhelyzetet okozhatnak a villamos vezetékekhez érő, vagy szeles időben annak csapódó, azt leszakító növények. A megelőzés érdekében felhívjuk az ingatlantulajdonosok figyelmét a növényzet tisztítási munkálatok elvégzésére. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (székhelye: 4024 Debrecen, Kossuth L. u. 41.) FELHÍVJA az ellátási területén lévő Ingatlantulajdonosokat (Használókat, Kezelőket, Bérlőket) - ideértve a természet- és növényvédelmi területek kezelőit, az erdészeteket, önkormányzatokat - a villamos hálózatok nyomvonalát és a biztonsági övezetet érintő, akár élő, akár elszáradt, gondozott vagy gondozatlan fák, bokrok, egyéb növényzet (a továbbiakban együtt: növényzet) levágására, eltávolítására. A biztonsági övezet tisztántartására élet- és vagyonbiztonsági okokból, a veszélyes helyzetek kialakulásának elkerülése és az áramszünetek megelőzése érdekében van szükség. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a jelen felhívást a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 124. § (2) bekezdése, 133. § (3) bekezdése, 137. §-a, illetve a villamosművek, valamint a termelői, magán, és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (1.22.) NGM rendelet alapján teszi közzé. A növényzetre vonatkozó korlátozások alapján a biztonsági övezetben fa vagy más növény akkor telepíthető, illetve hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában: • 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 3 méternél, • 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél, • 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintnél 1 méternél jobban, annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt. A biztonsági övezetben TILOS • olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert, • olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza. A biztonsági övezetben lévő növényzetet az Ingatlantulajdonosnak - mint egyben a növényzet tulajdonosának - kell rendszeresen gondoznia. A gallyazás célja, hogy a növényzet a villamos hálózat biztonsági övezetének határát ne érje el, veszélyes közelség ne alakuljon ki. Kérjük, hogy villamos hálózatot veszélyesen megközelítő növényzet levágása, eltávolítása előtt az élet-, baleset- és vagyonbiztonság érdekében - egyeztessék az elvégzendő feladatokat és azok végrehajtási feltételeit az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. területileg Illetékes szervezeti egységével. Az élet-, baleset- és vagyonbiztonság érdekében kiemelten fontos a feszültségmentesítés elvégzése és a szakfelügyelet, melyet az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. elvégez, illetve térítésmentesen biztosít. Felhívjuk az Ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy a szükséges feszültségmentesítés elmaradása miatt bekövetkezett balesetekért, károkért felelősséget az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. nem vállal. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. régió-központjainak címe, elérhetősége: Név Cím Debreceni régióközpont 4030 Debrecen, Híd u. 10-12. Nyíregyházi régiópözpont 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 53 Szolnoki régióközpont 5000 Szolnok, Verseghy u. 3. Az eltávolított növényzettel az Ingatlantulajdonos rendelkezik. Kérjük az Ingatlantulajdonosok együttműködését. Közös érdekünk a villamosenergia-ellátás zavartalansága, a villamoshálózathoz érő, vagy szeles időben annak csapódó ágak, növények által előidézett áramszünetek megelőzése. Amennyiben az Ingatlantulajdonosok a villamos hálózat biztonsági övezetében nem végzik el a munkálatokat, akkor a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény felhatalmazása alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. végezteti el a biztonsági övezet tisztántartásával kapcsolatos feladatokat. Ebben az esetben a gallyazási munkálatok elvégzésére mindenekelőtt a biztonsági övezet nagyságát meghatározó rendelet előírásainak megfelelve kerül sor, hogy az élet-, vagyon- és szolgáltatásbiztonságot a növényzet ne veszélyeztesse. A kivitelezők csak ezt követően vehetnek figyelembe kertészeti, növényvédelmi és esztétikai szempontokat. A villamoshálózat alatt és közelében kizárólag alacsony növésű fafajták telepítését és megtartását javasoljuk. Együttműködésüket köszönjük. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Telefon 52/ 512 201 42/ 523131 56/506131 e •on Hálózat
