Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-10 / 58. szám

4 MEGYEI TÜKÖR 2015. MÁRCIUS 10., KEDD Kályhacsövet lopott volna a natal férfi, de elkapták összekészítette A Jászberé­nyi Rendőrkapitányság lopás­sal gyanúsít egy jászkiséri férfit. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a 19 éves fiatal felnőtt a minap egyik este Jászladányon, egy állan­dó jelleggel nem lakott ingat­lan udvarára bement, majd a melléképület és a lakóház te­tőszerkezetét is megbontotta, így az épületekbe bejutott és onnan kályhacsöveket kívánt elvinni - adott az esetről tájékoztatást a megyei rend­őr-főkapitányság. A zsákba összekészített holmit azonban elvinni már nem tudta a férfi, mert tény­kedésében megzavarták. A zsákmányt hátrahagyva a helyszínről elmenekült.Az ingatlan őrzésével megbízott biztonsági szolgálat munka­társa telefonon értesítette a rendőrséget a betörésről. A járőrök azonosították az érintettet és jászladányi tar­tózkodási helyén elfogták. Az egyenruhások a jog­sértőt előállították a Jász­ladányi Rendőrőrsre, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették. ■ B. CS. A Jászságból is részt vettek a böllérfesztiválon elismerés Jászszentandrás böllércsapata ötödször vett részt a hétvégén kilencedik al­kalommal megtartott abádsza- lóki Böllérfesztiválon. Banka Ferenc polgármester elmond­ta, hogy közel húszfős csapa­tuk hagyományos disznótoros ételeket készített, amiből ter­mészetesen nem hiányozhatott az ízletes toros leves, a hurka és a kolbász sem, s persze a jókedvű feldolgozáshoz szük­séges pálinka kóstolás is része volt a folyamatnak. A fesztivál látogatói közül rengetegen kós­tolták meg a jászsági falatokat, a végén pedig kiderült, hogy a szentandrásiaknak sikerült megszerezniük a fesztivál közönségdíját - tájékoztatott Banka Ferenc polgármester. ■ Válogatja a leleteket, Túróczy Tiborné Györgyi (képünkön), a szolnoki Damjanich János Múzeum restaurátora több száz edénytöredékből válogatja ki az összeillő darabokat. A leletanyag az M4 autópálya építését megelőző régészeti feltárás 19-es lelőhelyéről (Tiszapüspöki- Karancs-Háromág) került a restaurátorműhelybe. A Körös-kultúra maradványait dr. Kertész Róbert régész vezetésével tárták fel. Végső esetben büntetnek ebrendelet Egyes állattartók miatt alakult ki nehéz helyzet Ladányon Jászladány milliókat költ el arra évente, hogy a települé­sen kószáló kóbor kutyákat begyűjtsék. A közterülete­ken szabadon járó ebek szá­ma azonban ennek ellenére sem csökken látványosan. A kutyatartók felelőssége óriási, nélkülük aligha kép­zelhető el valódi eredményt hozó változás. Banka Csaba- Elég néhány percig járkálni a községben, és máris talál az ember kóbor kutyát - mondja egy helybéli férfi. - Nemrégi­ben hozott egy rendeletet az önkormányzat, hogy egy-egy ingatlanon belül maximum há­rom kutyát tarthat a tulajdonos, de szerintem akinek eddig sem volt oltva a kutyája és eddig sem ügyelt arra, hogy ellássák az ebet chippel, az ezután sem törődik majd ezekkel a dolgok­kal - toldja meg mondandóját.- Értem a szándékot - teszi hozzá egy másik helybéli -, de úgy vélem, aki normálisan gon­dolkodik, az csak úgy vállalja, hogy kutyát tart, ha annak fel­tételei megvannak a portáján, és tudja is etetni, meg állator­voshoz vinni.- Hetente jár nagyközsé­günkbe a kutyák befogásával foglalkozó vállalkozó - mondja érdeklődésünkre Drávucz Ka­talin polgármester. - Az utcán kóborló ebeket fogja be megálla­podás alapján. Nem egyszer tör­tént már olyan is, hogy az utcán járókelő helybélieket követte ugyan egy kutya, de nem vállal­ták, hogy az az övék volna, így be is fogta az érintett négylábút. A polgármester hozzáteszi, szerinte minden kutyának van gazdája a településen, de ha a jobb sorsra érdemes négylábú nem kap enni, és az adott por­ta körül nincs kerítés, az bizony OLYAN FELADATRÓL VÜTl SZÓ, amely nem csak Jászladány problémája, illetve olyan mér­tékű anyagi ráfordítást és be­ruházást igényelne, ami már meghaladja egy-egy település teherbíró képességét - véleke­dik Drávucz Katalin. A polgár­elkóborol, és ott szerez magá­nak élelmet, ahol tud. Ráadásul ezek a kutyák sem beoltva nin­csenek, és egyikükbe sem ültet­tek azonosító chipet. Drávucz Katalin rámutatott, nemrégiben meghozott rendele­tükkel szeretnék, normalizálni a helyzetet, s nem céljuk a meg­felelő körülményeket biztosító, felelős kutya tartók zaklatása. A napokban lezárul a 2013-as ebregisztráció aktualizálása, il­letve rendelkezésükre áll az ál­lategészségügytől к ikért adatsor, amely megmutatja, hogy kinek mennyi kutyája van és rendel­keznek-e a négylábúak a meg­felelő oltásokkal és azonosítóval.- Ezen az úton elindulva sze­retnénk kiszűrni azokat, akik nem biztosítanak megfelelő kö­mester szerint az állatvédők bevonásával kell kidolgozni egy olyan intézkedési tervet, amellyel megoldható volna a kutyák megfelelő elhelyezése, miközben a települések köz­egészségügyi és biztonsági helyzete is javítható volna. rülményeket kutyájuknak. Az adatok összevetésével, elem­zésével szeretnénk rátalálni azokra, akik nem fordítanak kellő figyelmet kutyájukra, az ellenőrzések alapján pedig - ha nincs más megoldás - kénytele­nek leszünk büntetni. Jászladány költségvetésében egyéb feladatokra is szűkös keret áll rendelkezésre, mégis milliókat kell költeni a kóbor ebek befogására. - Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően helyezhesse el és tartsa a ku­tyákat a begyűjtését végző vál­lalkozó, ebenként 12700 forin­tot kér - tájékoztat a polgármes­ter. - Ha azt nézzük, hogy éves szinten legalább 400 -500 kö­zötti számban gyűjti be az ebe­ket, akkor rögtön látszik, hogy több mint négymillió forintot fordítunk úgy erre a feladatra, hogy alig látszik az eredmény a település utcáin. Az ebtartás bizonyos szabályozásával, illet­ve a kóbor kutyák rendszeres begyűjtésével elindultunk egy úton, illetve folyamatosan fog­lalkozunk a problémával, de hosszú távú megoldást csak a településen élőkkel közösen le­het elérni - teszti hozzá. Az állami szerepvállalást is szükségesnek tartanák HÍRSÁV Ismét egy diák mond ünnepi beszédet jászárokszálláson évek óta hagyomány, hogy jeles nemzeti ünnepünkön, már­cius 15-én a városi ünnep­ségen a helyi középiskola egy diákja mondja el beszé­dét. A hagyományt termé­szetesen ebben az évben sem szakítják meg. A Deák Ferenc Gimnázium Köz- gazdasági és Informatikai Szakközépiskola ünnepi beszédíró pályázata győzte­sének jut az a megtisztelte­tés, hogy megoszthatja gon­dolatait a város lakóival. A városi ünnepséget egyéb­ként vasárnap délután há­romtól tartják meg. A magyarság megmaradása a cél Jászberényben a Keresz­tény Értelmiségiek Szövet­sége Jászberényi csoportja egy hét múlva hétfőn délután tartja következő összejövetelét Berényben a Szent István Házban. A közösség vendége lesz Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere, Pósa Dé­nes, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi szervezetének alelnöke és Homoly Erzsé­bet a Felvidék.ma hírportál főszerkesztője lesz, a be­szélgetés keretében a ma­gyarság határon túli meg­maradásáról váltanak szót. A világtalálkozón adják át a díjat EBBEN AZ évben is tovább folytatódik az 1995-ben Jászberényben megkezdett hagyomány, amikor is a jászok először tartottak világtalálkozót. A rende­zés jogát azóta évről évre más-más jászsági település vállalja fel. Az idei, a sor­ban immár huszonegyedik Jász világtalálkozó rende­zője július 18-19. között Jászalsószentgyörgy lesz. A díszünnepséget július 18-án tartják, ekkor adják át ismét a Jászságért Díjat az arra érdemesültnek. A világra szóló esemény társrendezője az elszárma­zott és otthon élő jászokat összekapcsoló Jászok Egye­sülete lesz - tájékoztatta szerkesztőségünket a ci­vil közösség. A tapasztalatokat, kapcsolatokat is beépítik a tevékenységbe hagyomány Kisközségek hagyományőrzőinek szakmai munkáját és programjait szeretnék összefogni Az egész megyében szeretnék szorosabbra fűzni a kistelepü­léseken működő hagyomány- őrző csoportok tevékenységét egy jászapáti szervezet koor­dinálásával. A fővárosi Hagyományok Háza kezdeményezése után, a Nemzeti Művelődési Inté­zettel együttműködve láttak hozzá a már meglévő értékek feltérképezéséhez, valamint azok továbbadására a legjobb programok kidolgozásához a jászapáti székhelyű Jásztánc Alapítvány koordinációjával. Tajti Erzsébet, az alapít­vány vezetője lapunk érdek­lődésére elmondta, hogy a mintegy másfél éve zajló munkában rengeteg tapaszta­latot merítettek az országban létező kistérségi együttmű­ködések tapasztalataiból. Tö­rekvésként fogalmazták azt meg, hogy hagyományőrzés különböző területeiről, a nép­zene, a néptánc, a tárgyalkotó népművészeti tevékenységet végző közösségek munká­ját a népi kultúra egységben őrizzék meg, hogy legyen mit továbbadni az utánunk követ­kező nemzedékek számára is. « CQ Az együttműködés egy re- 3 mek példája volt az elmúlt | nyáron, a Jász világtalálko- J zón megtartott, Jász-Nagy- I kun-Szolnok megyei nép- Gál-Dobos Beáta (balra) és Tajti Erzsébet szerint szorosabb kapcsolatot táncegyüttesek találkozója, kell kialakítani a megyei hagyományőrző csoportok között amelyre hét térségből, illetve településről érkeztek csopor­tok.- A megyében fellelhető rengeteg felbecsülhetetlen ér­ték összekapcsolásához sze­retnék segítségül hívni a jász- és kunkapitányok tanácsát - tette hozzá Tajti Erzsébet.- Hiszen a kapitányok kö­zösségének felvállalt célja a hagyományok megőrzése, to­vábbadása, ehhez pedig min­den jász és kun településen egyaránt sokrétű és szerte­ágazó kapcsolatokkal rendel­keznek - tette hozzá. Gál-Dobos Beáta közműve­lődési szakember a program közművelődési feladatairól szólva elmondta, hogy me­gyénkben a hagyományok közös kapcsolódási pontját mind a jász, mind a kun kö­zösségekben jelentheti a re- demptió nyújtotta közös örök­ség, amely az összefogás ere­jét és példáját is megmutatja mindannyiunk számára. A játszóházak, táncházak, minőségi népművészetet be­mutató kézműves-foglalkozá­sok mellett olyan programo­kat is szeretnének létrehozni, amelyből a térség iskoláiban, a helytörténeti foglalkozások keretében is ötleteket me­ríthetnének a gyermekek és a pedagógusok egyaránt. ■ Banka Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents