Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-06 / 31. szám

6 GAZDASAG 2015. FEBRUÁR 6., PÉNTEK BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. február 4.) Malmi búza 2015. márc. 55200 Malmi búza index 2015. márc. 55200 Takarmánybúza 2015. márc. 47 800 Takarmánykukorica 2015. márc. 40200 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 40200 Takarmányárpa 2015. márc. 48000 Olajnapraforgó 2015. márc. 105000 Olajnapraforgó index 2015. márc. 105000 Repce 2015. márc. 104000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. február 5.) □ €/Ft 306,60-0,71 Ft □ $/Ft 268,45-0,70 Ft CHF/Ft 290,28-0,21 Ft □ €/$ 1,1421 0,0005 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. február 5.) Veteli Eladási I Budapest Bank 299,72 318,26 CIB Bank 296,87 321,61 Citibank 294,84 320,25 Erste Bank 300,35 317,65 FHB Bank 299,94 317,86 K&H Bank 299,00 316,22 MKB Bank 298,65 317,75 OTP Bank 298,23 315,41 Raiffeisen Bank 297,93 316,35 Jövőre is lassuló gazdasági növekedést várnak UNIÓS PROGNÓZIS A korábban vártnál lassabb gazdasági nö­vekedésre számít 2015-ben és jövőre is Magyarországon az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tegnap közölt legújabb előrejelzésében az idén 2,4 szá­zalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP (brutto hazai ter­mék) -növekedést vár. Az őszi előrejelzésében még 2,5 száza­lék bővülést jelzett 2015-re, 2 százalékot 2016-ra. A központi költségvetésben az idén 2,5 százalék GDP-ará- nyos hiányt várnak. A GDP-hez arányosított bruttó államadósság 2014-ben 77,7, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon áll­hat. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalék után 2015- ben 7,4, 2016-ban 6,6 százalék körül lehet. ■ MTI Harc a devizaadósokért bankok Van már több kiváltó konstrukció, a meglévő kamatok is estek Kimaradtak, ezért a MOK a fogorvosokért emel szót A forintosítás után sok frankhiteles szembesülhet az akciós forinthiteleknél magasabb kamatokkal. A jó adósokért megindulhat a harc, de a bankoknak egy része ellenlépéseket is te­het, hogy maradásra bírja ügyfeleit. Herman Bernadett Bár az elszámoltatás még csak a jövő hónapban indul, a verseny már megindult a jobb devizahitelesekért. A bankok egy része már meg­jelent a kiváltó hitelekkel a piacon, a hitelközvetítők szerint különösen a K&H és az UniCredit ezen a téren, emellett a hitelintézetek ma­guk is védeni kezdték a kon­kurencia csábító ajánlataitól az ügyfeleiket. A bankoknak az is elemi érdekük persze, hogy saját adósaik közül a különösen jókat maradásra bírják. A jegybank adatai szerint ugyanis tavaly de­cemberben hirtelen nagyot esett a meglévő svájci frank alapú hitelek kamata. A frank alapú lakáshitelek átlagos kamata a megelőző két és fél évben körülbelül 6,3 százalékon stabilizáló­dott, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké eközben 7,6 százalék körül volt, és csak minimális mértékben ingado­zott. 2014 utolsó hónapjában a lakáshiteleknél az átlagos ráta 32, a szabad felhaszná­lású jelzálogkölcsönöknél pe­dig 19 bázispontot csökkent. Emellett tekintettel arra, hogy január 1-től, illetve ha az állammal pereskedett a bank, és emiatt nem volt ide­je átállítani a rendszereit, legkésőbb február 1-től visz- sza kell állítani a kezdeti tisztességes kamatokat, a kö­vetkező hónapokban további kamatcsökkenések várhatók. Február 1-je fontos nap volt a bankszektor életében, meg­történt a forintosítás, a fair bankokról szóló törvény is hatályba lépett, így a hitel- intézetek honlapjait ellepték a friss kondíciós listák. A pénzügyi cégek nem egy­formán kezelték a helyzetet, Svájci frank alapú hitelek kamata (százalék) Decemberben már látványosan esett a frankhitelek átlagkamata is sokan nem közölték még, a forintosítás után az ügyfeleik pontosan milyen kamatok­ra számíthatnak, több bank pedig - például az FHB vagy a Raiffeisen - csak a jogsza­bályban szereplő limiteket írta bele a hirdetményébe. A törvény szerint a jelenleg 2,1 százalékos három havi bank­közi kamatláb (bubor) fölött lakáshiteleknél 1-4,5 száza­lékos, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1-6,5 százalékos lehet a kamatfel­ár. Ha kezelési költséget is számít fel a bank, a felárat csökkenteni kell. Az OTP Bank egy har­minc oldalas hirdetményben részletezi, hogy a különböző időpontokban különféle fan­tázianevű lakás- és jelzálog- hiteleket felvevő ügyfelei mi­lyen kamatokra számíthat­Kevésbé éri meg maradni EGYRE TÖBB AZ ÉRV az ellen, hogy bárki is devizahiteles maradjon. A svájci frank ár­folyamának elszállása mellett a kamatok sem kedveznek majd a maradóknak. A ka­matfelár-plafon csak a forin- tosított hitelek esetében köti meg a bankok kezét, a deviza­hiteket ennél drágábban is nak a forintosítást követően, továbbá azt is, hogy milyen kamatok várnak rájuk, ha elutasítják a forintosítást, és devizahitelesek maradnak. Ez alapján a korábban nagy­jából egyforma kamatot fize­tő devizahitelesek kondíciói között a jövőben kisebb-na- gyobb eltérések is lehetnek. Az euró, a svájci frank és a jen alapú lakáshitelesek között is lehetnek olyanok, akiknek a minimális 1 szá­zalékos lesz a kamatfeláruk, de biztos lesz olyan ügyfél is, akinek a maximálisát szá­mítják majd fel. A legalacsonyabb kamatra az OTP-nél és a többi bank­nál is valószínűleg azok számíthatnak, akik a devi­zahitelezés hajnalán, 2004 körül vették fel a hitelüket. A minimális kamatfelárral nyújthatják. Az úgynevezett tisztességes kamatot persze vissza kell állítaniuk. De ez a kamatplafon fölött is lehet például euró alapú hitelek­nél. A jen alapúnál viszont a kezdeti kamat alacsonyabb is lehet a három hónapos bank­közi kamatláb, a bubor + 1 százalékos minimumnál. kalkulálhatnak majd a jen­hitelesek is. A legmagasabb forintosítás utáni ráta a 2007 közepe után folyósított sváj­ci frank alapú, és a későb­bi euróhiteleknél várható. A svájci jegybank 2005 vé­gétől két év alatt két száza­lékponttal 2,75 százalékosra emelte az alapkamatot, ez pe­dig a magyarországi frank­hitelek kezdeti kamatát is megnövelte, a lakáshitelek­nél 2007 második felében 6,5, 2008 folyamán pedig 7 százalék fölé emelkedtek a hitelköltségmutatók. Főleg ezekért a 6-6,5 szá­zalékos THM-ekkel szembe­sülő egykori devizahitelese­kért indulhat komoly verseny a bankok között. Sok ügyfél­ről van szó, a svájci frank ala­pú jelzáloghitelek több mint felét ugyanis ebben az idő­szakban utalták ki a bankok. A konkurens hitelintézetek­nek persze várhatóan csak azok az ügyfelek lesznek majd érdekesek, akik ponto­san törlesztenek, és a hitel/ fedezet arányuk is viszony­lag alacsony. Problémamen­tesnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái sze­rint a deviza lakáshitelesek körülbelül fele, a szabad fel­használású jelzáloghitelesek nagyjából harmada számít. TÖBBLETPÉNZ? A Magyar Orvo­si Kamara kifogásolja, hogy a körzetekben dolgozó csaknem háromezer fogorvos kimarad az alapellátásban dolgozóknak juttatott többlettámogatásból, amely praxisonként 130 ezer forintot jelent havonta. A MOK azt írta: bár a tör­vény szerint a fogorvoslás az alapellátás szerves része, a körzetekben dolgozó csaknem háromezer fogorvos „ismét rosszul járt”. Tevékenységük a háziorvosi praxisokénál rosz- szabbul finanszírozott, viszont lényegesen anyag- és eszköz- igényesebb, az alapellátó fogor­vosok mégsem részesülnek az emelésből - tették hozzá. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fogorvosi alapellátás nélkülözhetetlen az egész­ségügyi kormányprogram végrehajtásához. Kiemelték: a fogászati ellátáson túl más be­tegségek - például gyomor-bél­rendszeri megbetegedések és a daganatos betegségek - meg­előzésében és felderítésében játszik jelentős szerepet, mégis „mellőzöttként kezelik". Ezért - mint írták - érdemi rende­zést kérve levéllel fordulnak az egészségügyért felelős állam- titkársághoz. Február 2-től utalja az alap­ellátásban dolgozóknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azt a többlettámoga­tást, amely praxisonként 130 ezer forintot jelent havonta. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár hétfői buda­pesti sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy az összeg tartal­mazza a januári finanszírozási többletet is a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak, akik márciustól már havonta kapják az emelt összegű támo­gatást. ■ MTI A fogorvoslás az alapellátás része Előkészítik a dróntörvényt ADATVÉDELEM Az emberi méltóságot sérteni tilos Végleges formában az útdíj MEGYEI MATRICA A motorosokért még próbálnak lobbizni Speciális, önálló törvényi sza­bályozásra van szükség az adatrögzítésre vagy -továbbí­tásra alkalmas drónok hasz­nálatához Magyarországon- hangoztatta tegnap egy kon­ferencián a Nemzeti Adatvé­delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Péter- falvi Attila közölte, a törvény előkészítés alatt áll, november­ben már ajánlásokat is meg­fogalmaztak. A távirányítású repülőszerkezetek nem meg­felelő használata ma is minő­sülhet bűncselekménynek. A magyar szabályozás szerint drónokat reptetni csak egyedi- a légügyi hivatal által kiadott- engedélyek alapján lehet, de Drón a Hősök terénél egyre többen használják őket hobbiból. De még magáncélból sem szabad olyan felvételeket készíteni, amelyek az emberi méltóságot sérthetik. Péterfalvi szerint a drónok használata új minőséget hoz az adatkezelésben és egy sor adatvédelmi kérdéseket vet fel. „Ezek a vezető nélküli repülő eszközök az emberek leginti­mebb magánszférájába beha­tolva is képesek felvételek ké­szítésére, és alkalmasak köve­tésre, rejtett megfigyelésre is” - mondta a NAIH elnöke. Eddig 1708-féle különböző drónt re­gisztráltak a világon, és azok közül több mint 500-at Európá­ban gyártanak. ■ MTI A kormány a februártól végle­gesített formában működteti a személyautók útdíjfizetési rendszerét - közölte tegnap a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium. Az NFM azokra a sajtóhí­rekre reagált, amelyek szerint a Közlekedésfejlesztési Koordi­nációs Központ több variációt dolgozott ki tavaly áprilisra az útdíjrendszer módosítására, de a kormány a javaslatok több­ségét, például a teljes hálózati kiterjesztést elvetette. Az NFM szerint az átalakítás eredmé­nyessége megalapozottan egy teljes év üzemelési tapasztala­tai alapján mérhető fel. Korábban a Magyar Autó­klub jogi képviselője, Kovács Egy év múlva áttekintik a rendszert Kázmér azt kérte, az elkerülő és a bevezető útvonalakat díj­mentesítsék. A szervezet állás- foglalása szerint a motorosokat indokolatlanul sorolták egy kategóriával feljebb a megyei matricák tekintetében, így az autósokra kirótt díjat kell ne­kik is megfizetniük, holott ők főként idény jelleggel és alter­natív közlekedési eszközként használják a motort. A Nemzeti Útdíjfizetési Szol­gáltató adatai szerint január­ban összesen 1,44 millió matri­cát értékesítettek, ebből az éves 220 ezer, havi 92 ezer, tíznapos 510 ezer volt, a többit a megyei matricák tették ki 3 milliárd fo­rint értékben. ■ MTI-MW

Next

/
Thumbnails
Contents