Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-05 / 30. szám
2015. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG - KÜLFÖLD Harmincszoros drágulás árindex Az egészségügyben is érezhetően kezd mérséklődni az infláció A kórházak és a rendelők bevételeik egyre kisebb hányadát tudják dologi kiadásokra fordítani BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. február 3.) Dátum t(e!sz.ár(Ft) Malmi búza 2015. márc. 55200 Malmi búza index 2015. márc. 55200 Takarmánybúza 2015. márc. 47 800 Takarmánykukorica 2015. márc. 40010 Takarmánykukorica-index 2015. márc. 40010 Takarmányárpa 2015. márc. 48000 Olajnapraforgó 2015. márc. 105000 Olajnapraforgó index 2015. márc. 105 000 Repce 2015. mára 104000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. február 4.) €/Ft 307,31-1,42 Ft $/Ft 269,15 0,17 Ft CHF/Ft 290,49-1,18 Ft €/$ 1,1416-0,0056 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. február 4.) Vételi Eladási Budapest Bank 299,57 318,09 CIB Bank 296,66 321,38 Citibank 295,96 321,56 Erste Bank 300,24 317,54 FHBBank 300,62 318,58 K&H Bank 300,38 317,68 MKB Bank 298,94 318,06 OTP Bank 298,90 316,13 Raiffeisen Bank 300,13 318,69 Londonban megy tőzsdére a Wizz Air részvények A Wizz Air légi- társaság bejelentette, hogy kezdeti nyilvános kibocsátásra készül Londonban. A Wizz Air 150 millió euró bevételre számít a részvénykibocsátásból. A tőzsdei bevezetés várhatóan 2015 első negyedévében történik meg. Váradi József vezér- igazgató szerint alacsony áraik sok közép- és'kelet-európai fogyasztónak nyújtanak lehetőséget olcsó légiutazáshoz. ■ Váradi József optimista Jelentősen meghaladta az átlagot az egészségügyben a kumulált infláció az elmúlt majdnem három évtizedben. 2013-ban viszont, hosszú ideje először, alig emelkedtek, sőt, bizonyos területeken még csökkentek is az egészségügy dologi kiadásai. Haiman Éva Az 1987-es évet alapul véve több mint harmincszorosára emelkedett az egészségügyi intézmények által beszerzett áruk és szolgáltatások átlagos árszintje. A kilencvenes évek elején előfordult, hogy a 40- 50 százalékot is meghaladta az éves egészségügyi infláció, igaz, 1991-ben a lakossági árindex is 135 százalékos volt - derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) árinformációs tájékoztatójából. Az árrobbanás jelentősen meghaladta az átlagos drágulást, hiszen 1987-hez viszonyítva a lakosság az akkori árak átlag több mint húszszorosáért tudja ma ugyanazokat az árukat beszerezni, illetve szolgáltatásokat megvásárolni. Az egészségügy fogyasztói kosarán belüli arányok persze eltérnek a lakosságitól. Míg az előbbiben a szolgáltatások, valamint a gyógyszerek és az orvosi eszközök, az utóbbiban az élelmiszerek és a szolgáltatások képviselik a legnagyobb arányt. Az átlagos éves infláció mind a lakosság, mind pedig az egészségügy területén az ezredfordulót követően esett csak 10 százalék alá, és 2013 volt az első év, amikor már az egészségügyben is csak minimális drágulásról beszélhetünk. A lakossági árindex 2013-ban 101,7 százalék volt, az egészségügyi 101,3 százalék (a termékbeszerzések árindexe 101,8, a szolgáltatásoké 100,7 százalék volt). A termékeken belül a legnagyobb részarányt a gyógyszerek és a szakmai anyagok képviselték: a gyógyszerek 41,7, a szakmai anyagok csak amiatt, hogy a költség- vetés a múlt év végén nem rendezte az állami kórházak adósságát, havonta összességében további több százmillió forinttal növeli tartozásukat. A beszállítói szerződések alapján ugyanis minimum a 2,1 százalékos jegybanki alapkamattal, de általában 34.4 százalékot. 2013-ban a gyógyszerek árindexe 103,1, a szakmai anyagoké mindössze 100.4 százalék volt. A szolgáltatásokon belül az üzemeltetési, karbantartási szolgáltatások és a vásárolt egészségügyi szolgáltatások részaránya volt a legnagyobb. Ez utóbbiakért 1,7 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a karbantartási-javítási költségek 14,7 százalékkal emelkedtek. A gáz- és a villamos energia, a távhő- és a melegvíz-szolgáltatás árindexe egész évben 100 százalék alatt volt az egészségügyben. A kommunikációs szolgáltatások árindexe ehhez képest magas, 2013-ban 103,3 százalék volt, de a részaránya nagyon alacsony az intézmények dologi kiadásaiban, csak 1,79 százalék. további 5-6 százalék késedelmi kamattal ketyeg a tavaly év végi 72,8 milliárd forintos kórházi összadósság. Ez azt jelenti, hogy amíg a kórházak adósságát nem szanálják, havi legalább több mint 150 millió, de akár félmilliárd forinttal is nőhet az az összeg, amit követelhetnek rajtuk. Az egészségügyön belül a kórházakban 101,3, a szakrendelőkben 100,8, míg az Országos Mentőszolgálatnál mindössze 99,8 százalékra jött ki az árindex. Az egészségügyi infláció kedvező alakulásában szerepe van annak, hogy az államosított kórházak számára a komoly kiadási tételt jelentő energia-, valamint gyógyszerbeszerzést részben már központosított közbeszerzésekkel bonyolítják, illetve hogy a kórházi gyógyszerek egyre nagyobb hányadát közvetlenül maga a finanszírozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vásárolja meg és biztosítja az intézmények számára. A közbeszerzéseken megfogott pénz azonban a kórházak éves dologi kiadásainak fél százalékát, a tízmilliárd forintot sem éri el, és a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az egészségügyi intézmények az utóbbi évek alacsonyabb árindexei mellett sem tudták megőrizni egyensúlyukat. Ennek pedig az az egyik oka, hogy - a kötelező béremelések miatt - a kórházak és rendelők bevételeik egyre kisebb hányadát tudják dologi kiadásaikra fordítani. Míg 2011-ben ez átlagosan elérte a 40 százalékot, addig 2012-ben és 2013-ban már csak 31 százalékra rúgott. HÍRSÁV Egyszerűsített bevallás: még kérhető A MAGÁNSZEMÉLYEK legkésőbb február 16-ig választhatják az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallást. Az adatlapot postán vagy az ügyfélkapun át lehet elküldeni. ■ MTI MNB-ingatlanok: közpénzből közvagyon A magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásai közpénzből teremtenek közvagyont, ezért a jegybank visszautasítja az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban megfogalmazott, „alaptalan, politikai vádakat” - közölte az MNB szerdán. ■ MTI Feltöltik a Barátság I. vezetéket jövő héten megkezdi a felújított Barátság I. vezeték feltöltését kőolajjal a Mol. A 128 kilométer hosszú vezetéken évi 6 millió tonna kőolajat szállíthatnak. ■ MTI Dróntámadás Szomáliái radikális vezér ellen amerikai drón támadást intézett az al-Shabaab Szomáliái szélsőséges szervezet külföldi műveleteinek parancsnoka, Juszuf Dhík ellen, akinek halálát még nem erősítették meg. ■ MTI India: fotózkodjon a kormányfővel! tíz nap alatt 70 ezren készítettek Új-Delhiben szelfit (önfotót) Narendra Modi miniszterelnökkel. Egy élelmes cég az indiai főváros 1500 pontján állított fel automatákat. ■ MW Fotogén a miniszterelnök Havi több százmillióval nő az adósság Többet fizetünk a benzinért és a gázolajért Ciprasz Brüsszelt nyugtatta békejobb Athén nem akarja szétzúzni az EU kereteit Egyiptomi vallásj vezető kirohanása az IA ellen átlagár Emeli bruttó 7 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mól - értesült piaci forrásokból az MTI szerdán. Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 334-335 forintra, a gázolajé 352-353 forintra nő. A Mól legutóbb szerdán változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát egyaránt bruttó 2 forinttal emelte. A benzin literenkénti átlagára szeptember elején még 420 forint volt, az utóbbi öt hónapban mintegy 100 forinttal csökkent. A benzinár több éve nem mozgott 320 forint körül. ■ Görögország nem szétzúzni, hanem helyrehozni szeretné az Európai Unió kereteit, mert úgy véli, azokon belül meg lehet találni a válaszokat a nyitott kérdésekre - jelentette ki szerdán Brüsszelben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. A baloldali radikális Sziriza vezetője külön-külön tárgyált Jean-Claude Junckerrel, Donald Tuskkal és Martin Schulz-cal, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökével. A megbeszélések után azt mondta, bízik abban, hogy kormánya jó úton, jó irányba halad, és sikerül a véleménykülönbségekre életképes megoldást találni. ■ Ciprasz és Tusk. A görög kormányfőnek jutott ideje az újságírói kérdésekre szokatlanul heves kirohanásban szólított fel az Iszlám Állam harcosainak megölésére, keresztre feszítésére, illetve kezeik és lábaik levágására Egyiptom egyik legbefolyásosabb vallási vezetője azt követően, hogy a dzsihadisták élve megégettek egy foglyul ejtett jordániai vadászpilótát. A kairói al-Azhar egyetem és mecset vezető imámja vallási rendeletet (fatva) adott ki, amelyben élesen elítélte az „ördögi szervezet” által videóra rögzített „bestiális terrorcselekményt”. Ahmed et-Tajjeb szerint isten tiltja az ártatlanok megölését. A szent írások még háború esetén is elítélik a megégetést. ■ A vadászpilótára emlékeznek
