Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-13 / 37. szám
A TARTALOMBÓL: Hírek a város életéről Spanyol nagyköveti vizit Biztonságos szórakozóhely Él a megmérgezett Tisza Szolnoki sikerek Szegedről A Kálvin utcai szanatórium Hirdetések, cégtár Kolláth Béla-emléktorna H5. FEBRUÁR 13., PÉNTEK XIX. évfolyam, 3. szám IDŐJÁRÁS PÉNTEK u: Derült idő várható, csapadék nem lesz. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, s csak időnként élénkülhet meg a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és -7 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között valószínű. ^ZOM&AT Jellemzően derült, csapadékmentes idő várható. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, ám helyenként megélénkülhet a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -7, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 10 fok között valószínű. Vasárnap Általában derült, csapadékmentes idő várható. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok között valószínű. HÉTFŐ Gyengén felhős, napos, száraz idő valószínű. A délkeleti szél időnként megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 10 fok között valószínű. KEDD Gyengén felhős, napos időre számíthatunk, csapadék nem lesz. A délkeleti szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 9 fok között valószínű. Arany János-balladákkal „ünnepeltek" a szolnoki középiskolás Ádámok és Évák A hatodik Ádámok és Évák ünnepe alkalmából sajtótájékoztatót tartott szerdán délután a szolnoki Szigligeti Színházban Balázs Péter színházigazgató, Kiss József művészeti vezető, és a rendezvény zsűrije. Utóbbi tagjai: Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára, Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója és Rubold Ödön színművész. A Szolnoki Szigligeti Színházban immáron hatodik alkalommal rendezik meg február 10-én és 11-én az Ádámok és Évák ünnepét. A színházszerető szolnoki középiskolások hada, több száz diák ezúttal Arany-balladák adaptációival készült a nagy fellépésre. A kezdeményezés egyik ötletadója, Kiss József, a színház művészeti vezetője erről így nyilatkozott:- Nagyon hittünk és hiszünk benne, hogy az Ádámok és Évák ünnepének komoly pedagógiai és drámapedagógiai jelentősége, szerepe van. A gyerekek együtt dolgoznak a közös feladat érdekében. Egész életre szóló élmény számukra az erőfeszítés és persze a megérdemelt siker. Ázon túl pedig, hogy a kívánt pedagógiai célt elérjük, az egész kezdeményezés mögött jól felfogott szakmai érdek is rejlik. Az a fiatal ugyanis, aki egy-egy településen, régióban színházzal, színészettel kíván foglalkozni, az mind megjelenik itt, mind részese az Ádámok és Évák ünnepének - vélekedik. A kezdeményezés sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy más színházak is átvették az ötletet, és megrendezték a maguk Ádámok és Évák ünnepét.- Nagy örömmel számoltunk be a Magyar Teátrumi Társaságnak arról, hogy itt, Szolnokon elindult valami, és igen nagy eredménynek, semmi máshoz nem mérhető sikernek tartjuk a gyerekekkel való együttműködést. Az első Ádámok és Évák ünnepe túlszárnyalta elképzeléseinket. Elkészítettem a módszertani háttéranyagot, melyben leírtam, hogyan lehet egy ilyen rendezvényt megszervezni, és jó szívvel ajánlottuk a kollégáknak, hogy ha értelmét látják, vegyék át az ötletünket.- Debrecen, Békéscsaba, Veszprém, Sopron,- IHLETETT pillanat volt - emlékezik vissza a kezdetekre Kiss József. - Balázs Péter igazgatóval beszélgettünk éppen. Azt már eldöntöttük, hogy a „tragédiát” mindenképpen színpadra visszük, de a részletek még nem kristályosodtak ki. Akkor támadt az a briliáns ötlete Péternek, hogу ne mi adjuk elő, hanem gyerekek, diákok játsszák el a szerepeket. Ehhez tettem hozzá a magam részéről, hogy miképp lehetne Zalaegerszeg, Dunaújváros, Keszthely, a Nemzeti Színház és a József Attila Színház már belevágott. A közeljövőben vélhetőleg újabb állomáshoz érkezünk, hiszen a Teátrumi Társaság révén országossá szeretnénk fejleszteni a kezdeményezést, mi több, nemcsak a Teátrumi Társaság tagszínházaiban, hanem a többi színátfogó programot létrehozni az ötletből kiindulva. Formáltuk, gyűrtük az elképzeléseket, míg eljutottunk az Ádámok és Évák ünnepének koncepciójához. Az lebegett a szemünk előtt, hogy egy megújuló seregszemlét indítsunk útjára, melyen közép- iskolások játszanak a színpadon, egyéni értelmezésben, saját elképzelések alapján dramatizálva „Az ember tragédiáját”, vagy épp más műveket. A szolnoki Szigligeti Színház házban is. A Teátrumi Társasággal karöltve szervezünk egy konferenciát Szolnokon tavasszal, ahol feldolgozzuk, ki miként látja, értékeli az eltelt évek eredményeit. Szeretnénk, hogy egy kiadvány is készülne ebből az alkalomból, módszertani tudnivalókkal, egyéni megoldásokkal. adja a színpadot, a hátteret, és minden szükséges szakmai támogatást. Kezdetben maga a darab adta meg a kereteket, hiszen a „tragédia” tizenöt képből áll. Arra gondoltunk, kisorsoljuk a kezdeményezés mellé álló középiskolák között a képeket, és egyet-egyet, vagy kettőt-kettőt eljátszik majd minden csapat. Kezdetektől fontos célkitűzésünk volt, hogy ha nem is minden évben, de néhányévente visszatérjünk- Az az álmom, hogy a magyar táncházmozgalomhoz hasonlóan, amely az UNESCO által védett hagyományok, értékek közé emeltetett, egy napon talán az Ádámok és Évák ünnepe is hasonló megtiszteltetésben részesülhet. Nagyon sokat fogunk dolgozni azért, hogy így legyen... - teszi hozzá Kiss József. „Az ember tragédiájához”, ahogy például tavalyelőtt is tettük. Ekkor már nem sorsoltuk ki a képeket, mindenki kötetlenül nyúlhatott Madách müvéhez. Annyit kértünk csupán, hogy az előadásokban egy-egy eredeti Madách-mondat szerepeljen. A második évben a Biblia volt a fő téma, aztán jöttek a magyar regék és mondák, a népmesék, és most Arany János csodálatos balladáit állítják színpadra a gyerekek. AZ Д0АМ0К £5 EVAK ÜNNEPÉNEK TÖRTÉNETE Minőségi díj a szandai intézménynek Nemzeti Minőségi Díjjal ismerték el - a közoktatási intézmények közül az országban elsőként - a szolnoki Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészet- oktatási Intézményt. Az elismerést a fővárosban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) palotában Glattfelder Béla, gazdaságszabályozásért felelős államtitkár adta át Hegyiné Mladoniczki Évának, az intézményvezetőjének. Ezzel az elismeréssel az intézmény immár 6 hazai, illetve nemzetközi minőségdíjjal rendelkezik, mely kiemelkedő teljesítmény a magyar oktatási rendszerben. Huse Károlyra emlékeztek Hüse Károly posztumusz őrnagy (Hajdúszoboszló, 1940. február 5. - Szolnok, 1978. május 26.) 75. születésnapjáról emlékeztek meg a napokban a MH 86. Szolnok Helikopter Bázison. Az 1978. május 26-án, tragikus ejtőernyős balesetben elhunyt katonasportoló szobránál koszorút helyeztek el az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezetének tagjai, az egykori bajtársak, a MH 86.Szolnok Helikopter Bázis, a MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj és a MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj katonái. A megemlékezésen Szabó Ferenc nyugállományú ezredes elevenítette fel a sajátos életutat és sportkarriert. A nap zárásaként honismereti előadás keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők a több mint 6000 ejtőernyős ugrást magáénak tudó kiváló válogatott sportoló életével és a magyar ejtőernyőzés történetében betöltött jelentős szerepével. Mint ismeretes, Hüse Károly 1953-tól kezdődően foglalkozott az ejtőernyőzéssel, legelőször 1954. március 29-én ugrott. 1958-ban első helyezést ért el a megyei ejtőernyős bajnokságon, 1960-ban célbaugró magyar bajnok, illetve a válogatott keret tagja lett. 1960. november 14-én hívták be katonának, amit élethivatásának választott. Először továbbszolgálóként, majd hivatásosként szolgált szakaszvezetői rendfokozatban. 1964-ben országos és egyúttal világcsúcsot állított fel Gödöllőn, 1000 méteres késleltetett célbaug- rásban. Felesége, Jobbágy Emília szintén ejtőernyős volt, ekkoriban Szolnokon laktak. Tiszti vizsgát tett, 1966-ban már alhadnagy volt. Sportolóként szinte az egész világot bejárta, 1976-ban az olasz- országi világbajnokságon 5. helyezést ért el. Magyar sportoló addig nem ért el ilyen eredményt. 500. ejtőernyős ugrását 1962-ben hajtotta végre, ezt követte 1965- ben az 1000., 1968-ban a 2000., 1971-ben a 3000., 1974-ben a 4000., 1976-ban az 5000., végül 1977-ben a 6000., melyet Kubában hajtott végre. A világon ötödikként érte el ezt a számot. Hüse Károly 1978. május 26-án hunyt el Szolnokon: gyakorlaton volt, amikor 6262. (más források szerint 6263.) ugrása alkalmával életét vesztette. A Magyar Néphadsereg hősi halottjának tekintette, és posztumusz őrnaggyá léptették elő. Hajdúszoboszlón helyezték örök nyugalomra 1978. június 3-án, katonai tiszteletadás mellett. Két fiúgyermeke maradt árván. Könyvbemutató Szolnokon. Dr. Nemes András (jobbra) Százéves emlékeim című kötetét mutatták be a városháza dísztermében. A szerzőt Szalay Ferenc polgármester köszöntötte, majd dr. Anisitz Ferenc, a város első díszpolgára ajánlotta az érdeklődőknek a könyvet.