Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-06 / 4. szám
2015. JANUÁR 6., KEDD HÍREK Marad a nádházikó a füredi piacon A tavaly decemberben Mikulásgyár néven működő kis nádház 2015-ben Gondoskodó szeretet néven megmarad Tiszafüreden, a vásárcsarnok előtti parkolóban. A házikó több adományozásnak és adománygyűjtésnek lesz helyszíne idén. ■ SZ. ZS. Gyémántlakodalmat tartottak Tiszaszőlősön KÁLMÁN BALÁZS és Muliter Ida 1954 végén kötöttek házasságot Tiszaszőlősön. A településen teremtettek családi fészket. Becsületesen, szorgalmasan, és igen keményen dolgoztak azért, hogy igazi otthont hozzanak létre. Igazi családi öröm volt, amikor házasságkötésük gyümölcseként megszületett gyermekük, Ida. Később a család egy vővel és három unokával bővült. ■ В. B. Sportgálát rendeztek Törökszentmiklóson ÉVBÚCSÚZTATÓ SPORTGÁLÁT rendeztek nemrégiben Törökszentmiklóson. Régebben hagyomány volt e rendezvény, melyet pár év kihagyás után élesztettek most fel a különböző sportegyesületek vezetői. A szervezéshez a városvezetéstől is megkapták a támogatást. A kezdeményezés célja az, hogy a sportágak képviselői ne riválisként tekintsenek egymásra, hanem érezzék, hogy egy közösséget alkotnak, mindannyian egy város sportolói. ■ I. ZS. Elkészült a fejlesztési tanulmány AZ S3 stratégiáról szerveztek tegnap tájékoztatót és kerekasztal-beszélgetést Debrecenben. Az észak-alföldi régió megyéinek rendezett konferencián térségünket dr. Tűróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora képviselte. Mint elmondta, az intelligens szakosodási stratégia kutatásai és helyzetelemzése elkészült. A tanulmány szerint megyénket az ipari termelési zónák közé sorolták be. Ez a státusz lehetőséget biztosít többek között a termeléshez kapcsolódó alkalmazott kutatások fejlesztésére. ■ SZ. ZS. Megújulnak a gyerekjátékok. Márciusban nyílik Rákóczifalván a felújított tájház épülete. A megszépülő kis múzeumban a használati tárgyak mellett gyermekjátékok, valamint egy országos hírű szódásüveg- és vasalógyűjtemény is helyet kap majd. Képünkön Balázs Antal helyi restaurátor látható, aki a több mint százéves gyermekjátékokat renoválja a tájház részére. Egy év kincsei a tárlóban régészet Páratlanul gazdag leletanyag a feltárásokon Arany és ezüst derengő fénye tölti be a vitrint, ami előtt dr. Tárnoki Judittal, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetőjével állunk. Ettől függetlenül nem a nemesfém tárgyaknak, egy néhai avar előkelő ékességeinek van a legnagyobb becsülete a kiállított értékek között, erre a dicsőségre egy vöröses színű, nagyon szép domborművekkel díszített agyagedény tarthat igényt. Szathmáry István- A múzeum jelenlegi, bár még zárva tartó időszaki kiállításán az elmúlt év régészeti feltárásainak legszebb darabjait is bemutatjuk a közönségnek, ezeket láthatjuk ebben a tárlóban - mutatja a régész. Tény, hogy a kívülálló szemét elsősorban a gyönyörű ötvösmunkák ragadják meg. Valamennyi egyetlen gazdag sírból származik, egy, a Krisztus születése után a hetedik században élt avar katonai vezető vagy törzsfő túlvilági útravalójához tartoztak, amíg Polgár Zoltán régész ásója napvilágra nem hozta őket.- A leletek alapján ugyan nem ő volt az avarok ura, de igen magas rangú harcos volt. Ilyen gyönyörű, aranyozott ezüst övveretek nem jártak akárkinek, hiszen a lovas nomád népeknél az öv gazdagsága jelezte viselője rangját - tájékoztat a szakember. Tény, hogy a szerencsére teljes épségben megmaradt, és a tisztítás után régi szépségét mutató ékességek értéke a maga korában is hatalmas lehetett. Ugyanígy nem fukarkodtak vele eltemetett lova ékességeivel sem, kisebb diónyi ezüst félgömbök sora őrzi az idő során elporladt lószerszám emlékét.- Bármilyen szép, azért nem egyedi lelet - töri meg az áhítatos csendet Tárnoki Judit. Miután a Kárpát-medencét jó ideig az avarok uralták hasonló gazdagságú sírt nem egyet hagytak ránk. Bár csak a szakember számára feltűnő, de sokkal nagyobb ritkaság ez az edény - mutatja a vitrin másik felén szerényen meghúzódó vörös kerámiát, egy úgynevezett terra sigillatát, magyarra fordítva pecsételt földet. Ez valóban szenzációnak számít, mert ilyen, teljesen épségben maradt, szép domborműves darab még nem került elő a megyében. Mint megtudtuk, ennek a díszes edénynek sem lehetett akárki a gazdája, mai fogalmaink szerint a felső középosztályhoz kellett tartoznia.- Nem mérhető össze ugyan a Seuso-kincs egyetlen darabjával sem, hiszen annak birtokosa a római társadalom vezető rétegéhez, az arisztokráciához tartozott, de helyi szinten olyan gazdag ember, egy egykori szarmata előkelő volt a gazdája, aki megengedhette magának a távoli Rajna-vidékről származó importáru birtoklását - foglalja össze röviden az edény jelentőségét a régész, aki az elsők között láthatta a míves darabot, mert az ő ásatásán került elő egy második századi sír feltárásakor. Az is kiderült közben, hogy az edény története még nem ér véget a tisztítással és a mostani kiállítással, mert hamarosan római koros szakember folytatja a vizsgálatát, ami alapján azt is elárulhatja majd, hogy melyik Rajna-vidé- ki műhelyből kerül a magyar Alföldre. A rómaiak általában teljes asztali készletként használták ezeket a kerámiákat, ide már egyetlen darab jutott belőle, s népszerűségét jelzi, hogy a szarmaták csekély sikerrel másolni is próbálták őket. Sem a díszítést, sem az anyagát nem tudtak tökéletesen utánozni. Egyedül az edényeik színe sikeredett hasonlóra. Kilométeres szakaszokon dolgoztak az M4-ES autópálya Tiszapüspö- kinél haladó nyomvonalának feltárása hatalmas feladatot rótt a múzeum szakembereire, hiszen kilométeres szakaszokon kellett dolgozniuk, de a leletek páratlan bőségével is megajándékozta őket. Volt olyan terület, a törökszentmiklósi elkerülő szakasz bővítése, ahol a középső sávot még 1999-ben kutatták, s most a bővítésnél az itt dolgozó dr. Kertész Róbert régész gyakorlatilag az egész alföldi őskort feltárhatta a neolitikumtól a vaskorig. Ugyan 2015-re egyelőre nincs kilátásban más munkájuk, minta tavalyról megmaradt kevés feltárás befejezése, de az elmúlt év leletanyagának teljes feldolgozása, tisztítása, restaurálása, publikálása így is legalább háromesztendei elfoglaltságot biztosít számukra. 3 Magyar kártya a szabadságért múlt héten ünnepeltük a magyar kártya napját. Miután a bölcselet azt tartja, hogy a köszöntés nyolc napon belül még nem elkésett, így - épp beleférve az illendőségbe - e sorokkal süvegelem meg az ördög „magyar nyelvű” bibliáját. igaz ugyan, a magyar kártya kicsit svájci, kicsit német, de végtére is a miénk! Egy pesti kártyafestő mester, Schneider József 1835-ben adta ki első, ma is ismert pakliját - „svájciul”! Mivel a magyar nyelv csak rá egy évvel később, 1836-tól lett hivatalos nyelv Magyarországon, és csupán 1844 óta az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Addig a német volt szolgálatban. Schneider 1835-ös kártyája tulajdonképpen egyfajta lázadás volt a Habsburg-uralom ellen, Mai napig használatos, kézzel festett társasjátékának lapjain a svájci szabadságharcos, Teli Vilmos legendája a téma: a helvét íjász szembeszáll a zsarnok Gesslerrel, s bátorsága végül az alpesi állam függetlenségéhez vezet. E történettel Schneider arra emlékeztetett, hogy Magyar- ország is idegen elnyomás alatt áll. A pesti kártyafestő persze nem magyar szabadságharcosok történeteit jelenítette meg a lapokon; velük forgalomba sem hozhatta volna játékát. sebaj, ma már Stüszi vadásszal és Kuoni pásztorral szeretjük játszani az ulti mókát. Nagyobb baj, hogy nemzedékek nőnek fel számítógépes játékokon úgy, hogy nem ismerik fel Fürst Waltert a zöld alsón. Ám még nagyobb tragédia, hogy a magyar nemzetiségűek által is lakott szomszédos államokban valami teljesen mást jelent a „magyar kártya” kifejezés. Néhány tök filkó ugyanis azt kijátszva igyekszik jogsértéseket elkövetni ott élő honfitársaink ellen. Javultak a vadgazdálkodás feltételei áttekintés A szervezetek pénzügyileg jó vagy közepes évet zártak a megyében ► Folytatás az 1. oldalról Az előző esztendő 43 600 kilőtt példányával szemben 2014-ben mintegy 50 ezer darabot ejtettek el a vadászok. Az apróvad-szaporulatról szólva rámutatott: míg a fácánlétszám ez év januárja óta egyértelműen növekedett a megyében, addig a mezei nyulak populációja néhány területen tovább fogyatkozott. Ennek egyik oka, hogy ez utóbbi vadfaj jobban megsínyli a csapadékos időt, ráadásul a pocokinvázió miatt terjedőben lévő tularémia betegség őket is veszélyezteti. A nyulak átlagosnál gyakoribb elhullása emellett egy, a mezei pockok gyérítésére átmenetileg engedélyezett szer használatának számlájára írható, amelynek alkalmazása a legnagyobb elővigyázatosság mellett is veszteségeket okoz e vadfaj állományában - húzta alá Ka- suba András. A nagyvadakból azonban a korábbi évnél több bevételük adódott a társaságoknak. A kilőtt őzbakok trófeái is az átlagnál jobbak voltak. Kasuba András szerint az előző tél enyhe időjárása és az idei év csapadékossága összességében ugyanakkor kedvezett a vadgazdálkodásnak a megyében. A vontatott betakarítás és az őszi esőzések után maradt belvízfoltokban learatatlanul álló napraforgó-, illetve kukoricatáblák a tél folyamán bőséges táplálékot nyújtanak az állatoknak. Az elmúlt télen kemény fagyok és vastag hótakaró hiányában a vadászatra jogosultaknak mintegy 30 százalékkal kevesebb eleséget kellett kijuttatniuk a vadetetőkbe. Ezen kívül a természetes táplálékbőség, valamint a korábbiaknál alacsonyabb takarmányárak miatt jó gazdálkodással ezekben a hónapokban is az etetési költségek összességében harminc-negyven százalékkal kisebb kiadást okoztak a társaságoknak - fogalmazott az MTI érdeklődésére a fővadász. A vadállomány számára optimális idő azonban megnehezíti a vadászatot: a területek az elmúlt időszakban nehezen voltak járhatók és az állatok sem verődtek az ilyenkor megszokott módon csapatokba - tette hozzá. ■ ■ A nagyvadakból a korábbi évnél több bevételük adódott a társaságoknak. Halfa várVfi, Sokan ilyenkor, télen is hódolnak kedvtelésüknek, a horgászatnak. A Nagykörűben élő Botka Imre a hideg ellenére is szívesen tölti szabad idejét a vízparton. Ilyenkor a rossz idő sem szegi kedvét.
