Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-29 / 24. szám
и 2015. JANUÁR 29'., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Uj pilóta vezeti majd a viilanyautot kandó Electric Már javában készül az új, különleges jármű a rotterdami világversenyre A diákok számára nemcsak szórakozás, hanem komoly tudásanyag is az elektromos autó építése. A Kandó Electric csapat idén is rajthoz áll Rotterdamban, hogy a világ legjobbjaival versenyezzen. Sebestyén Hajnalka A kecskeméti KEMU Kandó szakközépiskolájának Kandó Electric csapata új tagokkal és női sofőrrel utazik Rotterdamba, a nagy múltú Shell-Eco Marathon világversenyre. A világ egyik legizgalmasabb üzemanyag-hatékonysági és mobilitási versenyének célja, hogy a diákokból álló csapatok saját tervezésű és építésű autóikkal egy liter üzemanyaggal vagy egy kilowattórának megfelelő energiával'a lehető legnagyobb távot tegyék meg. Hazánkat eddig több főiskolai csapat, köztük a Gamfos, illetve egyedüli középiskolaként a Kan- f dó képviselte. Szép eredménnyel 1 zártak. A Kandó Electric csapat történetében eddigi legjobb eredményt érték el, járművük 433,3 kilométert lenne képes megtenni lkWh energiával, azaz közel 40 forintból. Emellett elhozták a verseny egyik külön díját, a „Design Award”-ot, melyet a jármű formai tervezéséért és kiváló minőségű kivitelezéséért érdemelték ki. A kandósok - az iskola profiljának megfelelően - idén is elektromos meghajtású autóval vágnak neki a távnak. Mészáros Károly tanár irányításával az autó építés tavaly novemberben kezdődött el. A csapat tagjai: Fricska Zsuzsanna pilóta, Kiséri Balázs csapatmanager, Varsányi Gábor mechatronikus tanuló és Ádám Patrik informatikus.- Új csapat, új pilóta, új kihívások! Röviden így jellemezhetném a Kandó Electric-et - mondta Mészáros Károly műszaki tanár. - A verseny ugyanaz, de a szabályok módosultak, így szinte az alapoktól újra kell építenünk az autót. A külső marad a tavalyi, viszont a belső teljesen megújul az új szabályok értelmében. Eddig hátsó kerék kormányzásé autónk volt, melyet most első kormányzásúvá kellett alakítanunk. Változás, hogy akkumulátorból csak egy lehet, korábban engedélyezett volt egy segéd akkumulátor. Be kell építeni egy holt ember kapcsolót, mely ha a pilóta elszédülne, akkor az autót megállítja. Emellett ha marad rá időnk, beépítünk az autóba egy olyan fékrendszert, mely vész esetén lefékezi az autót. Hatalmas munkában vagyunk, szerteágazó, aprólékos az egész. Ügyesek a fiatalok, például saját maguk tervezték meg az új műszerfalat és az új tükörfelfogatást. Sokkal egyszerűbb lenne egy teljesen új autót építeni, de az átépítés költségkímélőbb. S nekünk ez a mérvadó, hiszen nagyon kevés pénzünk van, szponzorokat pedig nehéz találni. A verseny májusban lesz Rotterdamban, egyelőre még azt sem tudjuk, hogyan jutunk ki - tette hozzá. A csapat összetétele is jelentősen megváltozott. A tavalyi csapatban több végzős, illetve most érettségi előtt álló srác volt, így rájuk személyesen már nem számíthatnak a versenyen, de a felkészülésben Pólyák Zoltán, korábbi pilóta és Szendrei István is tapasztalatával és szakmai tud- ásásval segít. Rajtuk kívül még Fazekas István tanár elektronikában és a programozás terén nyújt hasznos segítséget.- Nagyon örülök, hogy Zsuzsa személyében talpraesett, ügyes csapattagra találtunk, aki minden bizonnyal kiváló pilóta lesz. Jó érzéke van a vezetéshez. Nem elhanyagolható az sem, hogy mivel még az ötven kilót sem üti meg a testsúlya, ez a versenyzés szempontjából különösen előnyös. Mivel még csak 9. osztályos, így három évre megoldottuk a pilóta kérdést. Mint megtudtuk, a versenyen szeretnék a tavalyi eredményt hozni, az autó alkalmas rá, különösen ha megkapják az ígért motort.- A szponzorokon rengeteg múlik, hiszen jelentősen függünk tőlük - mondja Mészáros Károly. Egy évben több versenyen is szívesen elindulnának, ha lenne rá elegendő forrás. A Kandó csapatának nagy álma, hogy a rotterdami mellett részt vehessenek a francia, az angol, a finn és a spanyol versenyen. Szakmai munkájukra sok helyen felfigyeltek már a versenytársak. Legutóbb épp Kuala Lumpurba hívták őket a versenytársak szakmai találkozóra. Az elismerés természetesen jól esik a csapatnak, de anyagiak híján internetkapcsolat révén vesznek részt a tapasztalatcserében. A telefonnal ma már összemosódik a munka és a magánélet kommunikációs szokások Előfordulhat, hogy egy vállalati menedzser egész nap le sem teszi a mobilkészüléket Ecsédi Edit (jobbra) az irodában is sokszor mobilozik magánügyben, bár természetesen nála is első a munka Egyre inkább elmosódik a munka és a magánélet közötti határ a mobiltelefonok használatával. E megállapításon valószínűleg nem lepődünk meg, de a Corvinus egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából készült felmérés ezt meg is erősítette. Kovács Berta A munkahelyen a mobiltelefonos kommunikáció során nem különül el élesen a munka és a magánélet - világít rá a tavaly készült felmérés, melyben a válaszadók mindössze 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkaidőben csak munka céljából, szabadidőben pedig csak magáncélból mobilozik.- Nálam annyira egybeolvadt a munka és a magánélet, hogy meg is szüntettem a magántelefonomat - árulta el a rugalmas munkaidőben, értékesítőként dolgozó szolnoki Ecsédi Edit. - Mi egész nap fogadjuk a vevők és eladók hívásait, de beszélünk a családtagokkal és a barátokkal is. Ha apu vagy anyu hív, munkaidőben is mindig felveszem, de ők tényleg csak akkor keresnek, ha fontos; a páromnak már rugalmasabbnak kell lennie. Napközben nyilván a munka az első, nyolcvan százalékban ilyen ügyben mobilozok. Hétvégén megfordul az arány, ügyfelek ritkán hívnak, kilencven százalékban magánbeszélgetést folytatok. A kutatásból az is kiderül, hogy munkahelyen inkább használnak magáncélra mobilt az emberek, mint munkaidőn kívül munkaügyben. Amíg a válaszadók 80 százaléka különböző gyakorisággal, de használja munkaidőben magáncéllal a mobiltelefonját telefonálásra vagy sms-ezésre, addig csupán a válaszadók 59 százaléka állította azt, hogy többé-kevésbé gyakran használja készülékét munkával kapcsolatos ügyben a szabadság vagy munkaszüneti nap alatt, 70 százalék pedig azt vallotta, hogy hétköznap, munkaidőn kívül is intéz munkaügyeket.- A hagyományos foglalkoztatási formák felbomlanak, változik az életstílus, már nem válik el olyan élesen a munka és a magánélet. Nem meglepő, ha ez a kommunikációs szokásokban is megmutatkozik - fejtette ki a szolnoki dr. Szarvák Tibor szociológus. - Az androidos okostelefonok megjelenése egyébként is szélesebb teret nyitott a mo- bilozási szokásoknak, az már nem korlátozódik beszélgetésre és üzenetküldésre. De a mobil voltaképp családmenedzsment eszköznek is tekinthető: ma már megszokott, hogy apuka, anyuka munkaidőben is beszél a gyerekkel vagy egymással, ha gond van, intézkednek, a generációk bármikor tudnak egymással érintkezni. Ez nem rossz dolog. Az a lényeg:, hogy a munka el legyenek végezve időben, attól függetlenül, hogy folytatunk-e közben magánbeszélgetést vagy sem. A kutatás fényt derít arra is, hogy jelentős eltérés figyelhető meg az úgynevezett „kékgalléros” (vagyis a munkások) és a fehérgalléros munkavállalók (az irodában dolgozók) mobiltelefon-használati szokásai között. Bár hétköznapi szemmel az ellenkező eredményt várnánk, a felmérés azt mutatja, hogy munkahelyen a fehérgallérosok sokkal nagyobb mértékben használják a mobiljukat munkával kapcsolatos ügyek intézésére a kékgallérosokhoz képest. Vagyis a a munkahelyen a kékgallérosoknál mosódik össze jobban a munka és a magánélet. A szabadság vagy munkaszüneti nap alatt is némileg magasabb azon fehérgallérosok aránya (5%), akik inkább munkavégzésre használják a mobiltelefonjukat, mint a kékgallérosok körében (2%). Azonban a fehér- gallérosokra jellemzőbb az is, hogy a szabadidejükben inkább magáncélra használják a telefonjukat (53%). Összességében tehát a szabadság és a munkaszüneti napok esetében is a kékgallérosokra jellemzőbb a munka és a magánélet közötti határok elmosódása, mivel a kékgaUérosok 53 százaléknál NEM helyeződik előtérbe a magánélet a szabadidőben, amíg a fehérgallérosoknál ez az arány csak 47 százalék.- A sztereotípiáknak ellentmond az eredmény - vélekedett dr. Szarvák Tibor is bár úgy lenne pontos a kép, ha azt is tudnánk, milyen munkakörben dolgoznak a válaszadók. Azt hinnénk, az irodisták napközben is jobban meg tudják tárgyalni magán jellegű ügyeiket, de úgy látszik, racionálisan használják a telefont. Az eredmények mögött ennek ellenére nagy eltérések lehetnek a különböző munkakörök és szituációk mentén, hiszen például egy pedagógus napközben az órák alatt nem tud magánbeszélgetést folytatni, egy menedzser pedig egész nap le sem teszi a telefont. Emellett az egyéni előfizetési sajátosságoktól is függ, hogy mennyit telefonál valaki, de a korlátlan híváslehetőség sem jelenti azt, mindenáron a fülünkhöz kell tapasztani a mobilt - magyarázta a szociológus. A felmérési eredmények ellenére a kékgallérosok munkakörökben sem lehet mindenütt akármikor mobilozgatni.- Nagyon nem szeretjük, ha az üzemben telefonálnak a munkások, nem is engedjük nekik, csak nagy probléma esetén - mondta Lázár József, az egyik nagy jászsági üzem művezetője. Igaz, náluk szalag jellegű munkavégzés folyik, a kéretlen beszélgetés így igencsak fennakadásokat okozna. Ebédidőben, szünetekben persze ők is kedvükre telefonozhatnak. Én viszont művezetőként munkaidőn túl is dolgozom, üzemekkel tartom telefonon a kapcsolatot - fűzte hozzá Lázár József. Mobiltelefon használata telefonálásra és e-mailezésre (%) [ Soha Néha Gyakran Mindig 1 Szabadság alatt vagy munMagánügyben 12 28 47 13 kaszüneti napon Munkával kapcsolatban 41 41 15 3 Munkanapon, Magánügyben 10 33 48 10 de munkaidőn kívül Munkával kapcsolatban 30 47 17 5 Munkaidőben Magánügyben 20 61 15 4 Munkával kapcsolatban 23 35 30 12 FORRÁS: TÁRKI OMNIBUSZ, 2014. MÁJUS
