Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-29 / 24. szám

и 2015. JANUÁR 29'., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Uj pilóta vezeti majd a viilanyautot kandó Electric Már javában készül az új, különleges jármű a rotterdami világversenyre A diákok számára nemcsak szórakozás, hanem komoly tudásanyag is az elektromos autó építése. A Kandó Electric csapat idén is rajthoz áll Rotterdamban, hogy a világ legjobbjaival versenyezzen. Sebestyén Hajnalka A kecskeméti KEMU Kandó szakközépiskolájának Kandó Electric csapata új tagokkal és női sofőrrel utazik Rotterdamba, a nagy múltú Shell-Eco Marathon világversenyre. A világ egyik legizgalmasabb üzemanyag-ha­tékonysági és mobilitási verse­nyének célja, hogy a diákokból álló csapatok saját tervezésű és építésű autóikkal egy liter üzem­anyaggal vagy egy kilowattórá­nak megfelelő energiával'a lehe­tő legnagyobb távot tegyék meg. Hazánkat eddig több főiskolai csapat, köztük a Gamfos, illetve egyedüli középiskolaként a Kan- f dó képviselte. Szép eredménnyel 1 zártak. A Kandó Electric csapat történetében eddigi legjobb ered­ményt érték el, járművük 433,3 kilométert lenne képes megten­ni lkWh energiával, azaz közel 40 forintból. Emellett elhozták a verseny egyik külön díját, a „Design Award”-ot, melyet a jár­mű formai tervezéséért és kiváló minőségű kivitelezéséért érde­melték ki. A kandósok - az iskola pro­filjának megfelelően - idén is elektromos meghajtású autóval vágnak neki a távnak. Mészá­ros Károly tanár irányításával az autó építés tavaly november­ben kezdődött el. A csapat tagjai: Fricska Zsuzsanna pilóta, Kiséri Balázs csapatmanager, Varsányi Gábor mechatronikus tanuló és Ádám Patrik informatikus.- Új csapat, új pilóta, új kihívá­sok! Röviden így jellemezhetném a Kandó Electric-et - mondta Mészáros Károly műszaki ta­nár. - A verseny ugyanaz, de a szabályok módosultak, így szin­te az alapoktól újra kell építe­nünk az autót. A külső marad a tavalyi, viszont a belső teljesen megújul az új szabályok értel­mében. Eddig hátsó kerék kor­mányzásé autónk volt, melyet most első kormányzásúvá kel­lett alakítanunk. Változás, hogy akkumulátorból csak egy lehet, korábban engedélyezett volt egy segéd akkumulátor. Be kell épí­teni egy holt ember kapcsolót, mely ha a pilóta elszédülne, ak­kor az autót megállítja. Emellett ha marad rá időnk, beépítünk az autóba egy olyan fékrend­szert, mely vész esetén lefékezi az autót. Hatalmas munkában vagyunk, szerteágazó, aprólé­kos az egész. Ügyesek a fiatalok, például saját maguk tervezték meg az új műszerfalat és az új tükörfelfogatást. Sokkal egysze­rűbb lenne egy teljesen új autót építeni, de az átépítés költségkí­mélőbb. S nekünk ez a mérvadó, hiszen nagyon kevés pénzünk van, szponzorokat pedig nehéz találni. A verseny májusban lesz Rotterdamban, egyelőre még azt sem tudjuk, hogyan jutunk ki - tette hozzá. A csapat összetétele is jelentő­sen megváltozott. A tavalyi csa­patban több végzős, illetve most érettségi előtt álló srác volt, így rájuk személyesen már nem szá­míthatnak a versenyen, de a fel­készülésben Pólyák Zoltán, ko­rábbi pilóta és Szendrei István is tapasztalatával és szakmai tud- ásásval segít. Rajtuk kívül még Fazekas István tanár elektroniká­ban és a programozás terén nyújt hasznos segítséget.- Nagyon örülök, hogy Zsuzsa személyében talpraesett, ügyes csapattagra találtunk, aki min­den bizonnyal kiváló pilóta lesz. Jó érzéke van a vezetéshez. Nem elhanyagolható az sem, hogy mi­vel még az ötven kilót sem üti meg a testsúlya, ez a versenyzés szempontjából különösen elő­nyös. Mivel még csak 9. osztályos, így három évre megoldottuk a pi­lóta kérdést. Mint megtudtuk, a versenyen szeretnék a tavalyi eredményt hozni, az autó alkalmas rá, kü­lönösen ha megkapják az ígért motort.- A szponzorokon rengeteg múlik, hiszen jelentősen függünk tőlük - mondja Mészáros Károly. Egy évben több versenyen is szívesen elindulnának, ha lenne rá elegendő forrás. A Kandó csa­patának nagy álma, hogy a rot­terdami mellett részt vehessenek a francia, az angol, a finn és a spa­nyol versenyen. Szakmai munká­jukra sok helyen felfigyeltek már a versenytársak. Legutóbb épp Kuala Lumpurba hívták őket a versenytársak szakmai találko­zóra. Az elismerés természetesen jól esik a csapatnak, de anyagiak hí­ján internetkapcsolat révén vesz­nek részt a tapasztalatcserében. A telefonnal ma már összemosódik a munka és a magánélet kommunikációs szokások Előfordulhat, hogy egy vállalati menedzser egész nap le sem teszi a mobilkészüléket Ecsédi Edit (jobbra) az irodában is sokszor mobilozik magánügyben, bár természetesen nála is első a munka Egyre inkább elmosódik a munka és a magánélet kö­zötti határ a mobiltelefonok használatával. E megállapí­táson valószínűleg nem le­pődünk meg, de a Corvinus egyetem Szociológia és Tár­sadalompolitika Intézetének megbízásából készült felmé­rés ezt meg is erősítette. Kovács Berta A munkahelyen a mobiltelefo­nos kommunikáció során nem különül el élesen a munka és a magánélet - világít rá a tavaly készült felmérés, melyben a válaszadók mindössze 15 szá­zaléka nyilatkozott úgy, hogy munkaidőben csak munka cél­jából, szabadidőben pedig csak magáncélból mobilozik.- Nálam annyira egybeolvadt a munka és a magánélet, hogy meg is szüntettem a magántele­fonomat - árulta el a rugalmas munkaidőben, értékesítőként dolgozó szolnoki Ecsédi Edit. - Mi egész nap fogadjuk a vevők és eladók hívásait, de beszélünk a családtagokkal és a barátokkal is. Ha apu vagy anyu hív, mun­kaidőben is mindig felveszem, de ők tényleg csak akkor keres­nek, ha fontos; a páromnak már rugalmasabbnak kell lennie. Napközben nyilván a munka az első, nyolcvan százalékban ilyen ügyben mobilozok. Hétvégén megfordul az arány, ügyfelek ritkán hívnak, kilencven száza­lékban magánbeszélgetést foly­tatok. A kutatásból az is kiderül, hogy munkahelyen inkább használnak magáncélra mobilt az emberek, mint munkaidőn kívül munkaügyben. Amíg a válaszadók 80 százaléka külön­böző gyakorisággal, de használ­ja munkaidőben magáncéllal a mobiltelefonját telefonálásra vagy sms-ezésre, addig csupán a válaszadók 59 százaléka ál­lította azt, hogy többé-kevésbé gyakran használja készülékét munkával kapcsolatos ügyben a szabadság vagy munkaszüneti nap alatt, 70 százalék pedig azt vallotta, hogy hétköznap, mun­kaidőn kívül is intéz munka­ügyeket.- A hagyományos foglalkozta­tási formák felbomlanak, válto­zik az életstílus, már nem válik el olyan élesen a munka és a magánélet. Nem meglepő, ha ez a kommunikációs szokásokban is megmutatkozik - fejtette ki a szolnoki dr. Szarvák Tibor szo­ciológus. - Az androidos okoste­lefonok megjelenése egyébként is szélesebb teret nyitott a mo- bilozási szokásoknak, az már nem korlátozódik beszélgetésre és üzenetküldésre. De a mobil voltaképp családmenedzsment eszköznek is tekinthető: ma már megszokott, hogy apuka, anyu­ka munkaidőben is beszél a gye­rekkel vagy egymással, ha gond van, intézkednek, a generációk bármikor tudnak egymással érintkezni. Ez nem rossz dolog. Az a lényeg:, hogy a munka el legyenek végezve időben, attól függetlenül, hogy folytatunk-e közben magánbeszélgetést vagy sem. A kutatás fényt derít arra is, hogy jelentős eltérés figyelhető meg az úgynevezett „kékgallé­ros” (vagyis a munkások) és a fehérgalléros munkavállalók (az irodában dolgozók) mobiltele­fon-használati szokásai között. Bár hétköznapi szemmel az el­lenkező eredményt várnánk, a felmérés azt mutatja, hogy mun­kahelyen a fehérgallérosok sok­kal nagyobb mértékben hasz­nálják a mobiljukat munkával kapcsolatos ügyek intézésére a kékgallérosokhoz képest. Vagyis a a munkahelyen a kékgalléro­soknál mosódik össze jobban a munka és a magánélet. A szabadság vagy munka­szüneti nap alatt is némileg magasabb azon fehérgallérosok aránya (5%), akik inkább mun­kavégzésre használják a mobilte­lefonjukat, mint a kékgallérosok körében (2%). Azonban a fehér- gallérosokra jellemzőbb az is, hogy a szabadidejükben inkább magáncélra használják a telefon­jukat (53%). Összességében tehát a szabadság és a munkaszüneti napok esetében is a kékgalléro­sokra jellemzőbb a munka és a magánélet közötti határok elmo­sódása, mivel a kékgaUérosok 53 százaléknál NEM helyeződik előtérbe a magánélet a szabad­időben, amíg a fehérgallérosok­nál ez az arány csak 47 százalék.- A sztereotípiáknak ellent­mond az eredmény - vélekedett dr. Szarvák Tibor is bár úgy lenne pontos a kép, ha azt is tud­nánk, milyen munkakörben dol­goznak a válaszadók. Azt hinnénk, az irodisták nap­közben is jobban meg tudják tárgyalni magán jellegű ügyei­ket, de úgy látszik, racionálisan használják a telefont. Az ered­mények mögött ennek ellenére nagy eltérések lehetnek a külön­böző munkakörök és szituációk mentén, hiszen például egy pe­dagógus napközben az órák alatt nem tud magánbeszélgetést foly­tatni, egy menedzser pedig egész nap le sem teszi a telefont. Emel­lett az egyéni előfizetési sajátos­ságoktól is függ, hogy mennyit telefonál valaki, de a korlátlan híváslehetőség sem jelenti azt, mindenáron a fülünkhöz kell ta­pasztani a mobilt - magyarázta a szociológus. A felmérési eredmények el­lenére a kékgallérosok munka­körökben sem lehet mindenütt akármikor mobilozgatni.- Nagyon nem szeretjük, ha az üzemben telefonálnak a munkások, nem is engedjük nekik, csak nagy probléma esetén - mondta Lázár József, az egyik nagy jászsági üzem művezetője. Igaz, náluk szalag jellegű munkavégzés folyik, a kéretlen beszélgetés így igen­csak fennakadásokat okoz­na. Ebédidőben, szünetekben persze ők is kedvükre tele­fonozhatnak. Én viszont mű­vezetőként munkaidőn túl is dolgozom, üzemekkel tartom telefonon a kapcsolatot - fűzte hozzá Lázár József. Mobiltelefon használata telefonálásra és e-mailezésre (%) [ Soha Néha Gyakran Mindig 1 Szabadság alatt vagy mun­Magánügyben 12 28 47 13 kaszüneti napon Munkával kapcsolatban 41 41 15 3 Munkanapon, Magánügyben 10 33 48 10 de munkaidőn kívül Munkával kapcsolatban 30 47 17 5 Munkaidőben Magánügyben 20 61 15 4 Munkával kapcsolatban 23 35 30 12 FORRÁS: TÁRKI OMNIBUSZ, 2014. MÁJUS

Next

/
Thumbnails
Contents