Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-05 / 3. szám
6 INTERJÚ - KÜLFÖLD A vidéki gyerekek esélyei iskolások Amikor indulnak, még egyformán tehetségesek - A család dolga is ledolgozni a hátrányokat Miközben heves antiszeg- regációs viták folynak, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, ha valaki vidéken születik, ab start kevesebb az esélye, hogy a pályakezdéshez olyan képesítést szerezzen, mint a fővárosiak. Ez a különbség sokkal nagyobb tömegeket érint, és szintén igazságtalan. Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint pedig még további elmaradás okozója is lehet. Nonn V. György- Ön egy korábbi kutatásában kimutatta, a diákok képzettségi szintje nemcsak hogy jelentősen eltér a vidékiek rovására, de ez a különbség nemzetközi viszonylatban - Csehországhoz és Ausztriához hasonlítva - riasztó. Ennyivel gyengébbek lennének nálunk a vidéki iskolák?- Szó sincs róla. Magyarországon a szegénység jellemzően a falvakba szorul. Tehát nem a nyugat-európai minta érvényesül, ahol a nagyvárosokban jönnek létre a slumok, nyomon negyedek. Ugyanakkor egész kistérségekben is kialakulhat hátrányos helyzet, és itt üt visz- sza a magyar oktatási rendszer szelektivitása. A szegregáció kifejezést, a származás alapján történő elkülönítésre használjuk az oktatásban, míg a területi különbség inkább szelekció eredménye. Ezt mi már 2004- ben az Oktatáspolitikai Elemzések Központjában vizsgáltuk a tanulók teljesítményén keresztül. Amikor megnéztük, hogy az iskola mennyit tesz hozzá a tanulók fejlődéséhez, az derült ki, hogy településtípus szerint nincsenek nagy különbségek. Tehát a kistelepüléseken nem más az oktatási színvonal, a különbség nem ebből adódik, hanem a szociális háttérből. És minél kisebb településre megyünk, annál hátrányosabb a szociális háttér.- Miben jelenik ez meg?- A szociális státusz mutatója sok mindenből áll össze. Milyen a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, családi státuszuk - elvált, össze se háRadó Péter úgy látja, hogy a mai iskolában annak a tanulónak az előmenetele biztosított, akit otthonról is támogatnak zasodott, külön él -, milyen kulturális javakat őriznek otthon, van-e könyvtáruk, internetük, milyen körülmények között élnek, hogyan közlekednek, hol töltik szabadidejüket, mit tehetnek meg, merre utaznak.- Akkor el kell fogadnunk, hogy ezek határozzák meg a gyermekek jövőjét is?- Pont hogy nem. Az oktatás feladata, hogy ezeket a hátrányokat ellensúlyozza, és ezt sok országban meg is teszi. Tehát az alapvető probléma nem az, hogy a kisfalvakban rosz- szabbak lennének az iskolák, hanem az, hogy pont olyanok, mint másutt: hogy nem képesek hátrányos helyzetű, szegény gyerekekből kihozni azt a teljesítményt, mint a magas státuszú gyerekekből. A mai iskolában annak a tanulónak az előmenetele biztosított, akit otthonról is támogatnak. Egyrészt ez a tanárok elvárása is, másrészt pedig a tananyag úgy van összeállítva, hogy már bizonyos, otthonról hozott ismereteket feltételez. És ezek az ismeretek a felső középosztály műveltségi kódjához kötődnek, tehát az ennél lejjebbről érkezett gyerek már eleve tudásdeficittel indul.- Gondolja, hogy ezek a különbségek gátolják a tanulók előrejutását?- Tény, hogy az osztálytermen belüli különbségek nehézséget okoznak, de az is, hogy felhúzó erejük van. Kutatások igazolták, hogy ez utóbbi erősebben érvényesül, mint az előbbi. Tehát az az osztály, amelyben vannak hátrábbról és előrébbről indulók, összeségében jobban fog teljesíteni, mint egy homogén osztály, mert a gyengébbek kevésbé húzzák vissza az átlagot, mint ahogy az erősebbek által mutatott minta emeli. Az, hogy a magyar oktatási rendszer Európban a legszelektívebb, homogén osztályok létrehozását eredményezi. Tehát itt nem csak egy politikai elvről van szó, hanem arról, hogy a heterogén osztályok jobban teljesítenek, s ezekben alacsonyabb a lemorzsolódás is. A cél, hogy minden egyes gyereknek, hátterétől függetlenül, meglegyen a módja, hogy saját képességeit fejlessze.- Az északi országokban milyen példáját, feltételeit látjuk ennek?- A legalapvetőbb az, hogy az iskola demokratikus. Sajnos nálunk az iskola egészen elképesztően elitista. Például az úgynevezett általános műveltség, amelyet igyekeznek számon kérni, nem annyira „általános”, sokkal inkább az értelmiségi NÉVJEGY radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemzéssel, oktatási rendszerek elemzésével és értékelésével foglalkozik. az expanzió Humán Tanácsadó vezető tanácsadója. az ELTE-N a kisebbségi oktatás- politika tantárgyat oktatja. SZAKÉRTŐKÉNT DOLGOZIK több nemzetközi szervezetnek és fejlesztési ügynökségnek. középosztály ismeretanyaga. Túl azon, hogy kirekesztő, kevésbé hatékony. Mert ettől teljesen eltérő - tehát helyenként több, másutt kevesebb - tudás is vihet előbbre, alapozhat meg nagyon értékes karriert. A nálunk sikeresebb országokban alapvető kompetenciákat, ha úgy tetszik, minimumkövetelményeket rögzítenek. De ezek nem lexikális tudásra, hanem készségekre vonatkoznak. Mert ezek megszerzésben minden gyerek ugyanolyan tehetséges, szociális háttértől függetlenül. Amikor az iskolába belépnek, intelligenciájuk nem tér el egymástól. Tehát a János vitézt nem azért kell olvasni, mert azt minden magyarnak kötelessége tudni, hogy miről szól, hanem azért, hogy a gyerekek gyakorolják vele az olvasást és szövegértést, amit másutt is hasznosíthatnak.- Igen, de ezt minden gyerek különbözőképpen sajátítja el.- Ezzel akartam folytatni. A finn oktatási rendszer sikeré2015. JANUÁR 5., HÉTFŐ nek oka például, hogy a tanulók majd’ negyven százaléka személyre szóló segítséget kap. S nemcsak azért, mert valamivel nem tud megbirkózni, hanem azért is, mert kiderült, valamiben igencsak tehetséges. Persze ehhez ennek ki kell derülnie, a gyereket meg kell ismerni. Úgy is mondhatnám, nem osztályokat, hanem gyerekeket kell tanítani.- Amihez sokkal több pedagógus, sokkal több munkaóra kellene.- Valóban, bár nem minden mozzanathoz szükséges pedagógus, például a játszótéri gyerekfelügyelethez vagy a kiránduláshoz sem. De tény, hogy a pedagógusok mai munkaterhelésébe nem fér bele, hogy még három gyerekkel délután kü- lönfoglalkozást tartsanak. Az egyéni támogatás rendszerének bevezetéséhez hatalmas forrásokat kellene bevonni, nem pedig kivonni. *- Vagyunk ilyen gazdagok? Van elképzelése arra. hogy a pénzt honnan lehetne előteremteni?- Azt szokták mondani, az oktatásra költött pénz nem gazdagság, hanem prioritás kérdése. Ha egy társadalom úgy ítéli meg, hogy ez a jövőbe fektetett beruházás, akkor kevesebbet költ presztízs létesítményekre, az elit sport támogatására, vagy nagyvállalatok államosítására, és ide csoportosítja át a forrásokat. Magyarország a GDP 4 százalékát fordítja oktatásra az Európában jellemző 5,5 helyett.- Ugyanakkor egyes szakmákban nincsen tanuló, és a munkaerőpiacon évek óta hiány van egyes jól képzett szakmunkásokból.- A jelenlegi oktatáspolitika által teremtett rendszer funkciójában ugyanolyan, mint amilyen negyven éve volt, amikor a munkaerőpiac rengeteg képzetlen, kétkezi munkást tudott felszívni. Ma már teljesen mások az igények, és a korábbi módon képzett, vagy éppen az oktatásban lemorzsolódottak - sokan nem tudják még az általános iskolát sem elvégezni - munka- nélküliek lesznek. S ez senkinek sem jó. Várandósán is sokat dolgozott Katalin hercegnő UDVAR A trónörökös Károly tavaly 533 hivatalos programon vett részt - Vilmos sikeres útja New Yorkba Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család, és a munkából alaposan kivette a részét Katalin hercegnő, Vilmos herceg várandós hitvese is. Tim O’Do- novan, a királyi család aktivitását minden évben részletesen összegző műkedvelő statisztikus tavaly is összeállította kimutatását az udvar hivatalos közlönye, a Court Circular adatai alapján. A legnagyobb példányszámú brit bulvárlap, a The Sun által új lista szerint az idén 89 esztendős II. Erzsébet királynő és 94 éves férje, Fü- löp edinburghi herceg egyaránt rendületlen, sőt, növekvő munkabírásról tett tanúbizonyságot az elmúlt évben. A királynő, aki februárban uralkodásának 64. évébe lép, 2014-ben 393 hivatalos eseményen jelent meg, így az év minden napjára átlagosan egynél több program jutott. Egy évvel korábban az uralkodó 344 rendezvényen vett részt. Fülöp herceg 2014-ben 273 programon volt jelen, vagyis orvosainak utasítását és saját ígéretét megszegve még jelentősen fokozta is munkatempóját. Egy évvel korábban ugyanis 186 alkalommal vett részt különböző hivatalos eseményeken. Fülöp a 90. születésnapja alkalmából vele és róla készült BBC-portréműsor- ban annak idején még azt ígérte, hogy a jövőben kevesebb felada- Vilmos herceg és Katalin hercegnő sem maradt ki a „munkából” tot vállal, mivel ebben a korban az ember már lefelé tart fizikailag, szellemileg, és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt.§ A második gyermekét áprilisra váró Katalin cambridge-i hercegnő - akit már értek olyan bírálatok, hogy a királyi család többi tagjánál jóval kevesebb nyilvános feladatot vállal - tavaly több mint a kétszeresére növelte munkatempóját: 91 hivatalos eseményen jelent meg a királyi ház képviseletében az egy évvel korábbi 44 közéleti szereplés után. A tavalyi feladatok közül 51-et külföldi látogatások idején teljesített: férje, a trónutódlási sorban a második helyet elfoglaló Vilmos herceg és első gyermekük, a másfél éves György herceg társaságában Ausztráliában és Új-Zélandon is járt, és Vilmossal a múlt hónapban nagy sikerű látogatást tett New Yorkban. Katalin hercegnő hivatalos tavalyi megjelenéseinek száma még magasabb is lehetett volna, ha a terhesség korai szakaszában jelentkező heveny rosszullétei miatt nem keüett volna néhány programot lemondania. Tavaly Károly trónörökös (66) volt a legszorgalmasabb, 533 hivatalos megjelenéssel. Őt húga, Anna hercegnő, a királyi pár egyetlen leánygyermeke követte 528 nyilvános szerepléssel. ■ MTI
