Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-12 / 9. szám
TÜKÖR 2015. JANUÁR 12., HÉTFŐ Hatvan éve akasztották fel Jancsó Piroskát! 3. múltidéző A vallomások ellentmondásai: kiderül-e végre, ki(k) volt(ak) az elkövető(k)? A tornác mögötti, első látásra inkább apró szennyvízaknának tűnő, ám egy régóta használaton kívüli, 10-12 méteres kútban tehát öt, igen rossz állapotban lévő holttestet fedeztek fel a rendőrök. Az eltűnt fiatal % lányok voltak azok. H as------------------------------------- •< Mészáros Géza I A tetemeket 1954. szeptember 3-án felfedező rendőrök a helyi tűzoltókat és azok szerszámait hívták segítségül. Köteleket, csáklyát és egyetlen embert engedtek le a mélybe. Ő így emlékezett vissza a látottakra: „Odalent, nagyjából ülő helyzetben, egy leányka holttestét lehetett látni. Teljesen meztelen volt. Feje oldalra dőlt, a vízből kiálló fél arca össze volt zúzva. A fej mellett egy talp látszott, a holttestre dobva, meg egy katonai nadrágszíj. Most jöttünk rá, hogy mi elé nézünk!” A helyszínelés közben hírek és rémhírek terjedtek a településen, mire szinte egész Tö- rökszentmiklós a ház elé gyűlt. Ráadásul Pestről is egyre-másra érkeztek a fényes fekete autók, melyekkel magas rangú magyar katonai és rendőrtisztek, minisztériumok vezetői érkeztek. Az egyik szemtanú szerint „annyi autó állt ott, mint augusztus 20- án a Parlamentnél”. A tűzoltók egész éjszaka dolgoztak, hogy kiemeljék a kútból a holttesteket, de a helyszínelők - talán az eléjük tárult látvány okozta sokk hatására - a legalapvetőbb vizsgálatokról is megfeledkeztek. Nem foglalkoztak tárgyi bűnjelekkel, például a kötél-, drót- és bőrszíjmaradványokkal, a holttesteket sem vizsgálták meg. A jegyzőkönyv szinte kizárólag a halottak személyazonosságára és a ház berendezési tárgyaira korlátozódott. A Szolnokról hozott öt cinnel bélelt faláda közül négybe egész, az ötödikbe darabokban még egy test került. Pár száz méteres körzetben érződött a bűz, de miután hamarjában klórmésszel mindent felszórtak, gyorsan frissebb lett a környék levegője. A ládákat a szolnoki kórház bonctermébe szállították, s szeptember 4-én vizsgálat alá is vették a testeket. Három szakértő végezte a boncolást, s a testek olyan állapotban voltak, hogy összevesztek azon, melyik holttest mely családhoz való. A szakértők abban sem tudtak megegyezni, hogy az áldozatok szűzen haltak-e meg, mivel a nyomozók és az orvosok is tényként fogadták el, hogy Jancsó Piroska az áldozatait a haláluk után egy seprűnyéllel is megA 20 éves Jancsó Piroska a kihallgatásain több változatban adta elő a történteket. Az egyik döbbenetesebb volt, mint a másik, de melyik - ha bármelyik is - volt az igaz? becstelenítette. A közvéleményt azonban az érdekelte, hogy Jancsó Piroska követte el a gyilkosságokat, avagy pedofil orosz katonák, amit jobban elhitt akkor az ’50-es évek átlagos magyar embere. Amikor a szülők megérkeztek a hullakamrába, ahol a gyermekeiket kellett volna beazonosítani, elszabadult a pokol, a felnőttek egymást fogták le, hogy ne tegyenek kárt magukban vagy másban. Olyan látvány tárult a szemük elé, amit élő emberment kívánhat, még az ellenségének sem! Szóval a szülők nem ismerték fel, vagy olyan lelki traumába estek, ami miatt tudat alatt nem akarták felismerni szeretett gyermekeiket azokban a felboncolt, iszapban feloldott testmaradványokban, amelyek előttük feküdtek. így a szemle után a holttesteket egyik család sem akarta hazaszállítani többé, ezért eltemetésük is rendőri feladat lett. A kút feltárását követő negyedik napon, 1954. szeptember 7-én az öt kis koporsót a szolnoki temető földje magába zárta, örökre. Isten nyugosztalja őket! Jancsó Piroska és anyja, Borbála már 3-án a szolnoki rendőrség vendégszeretetét élvezte, amikor e napon a három gyermeket, Jóskát, Pirost és Mihályt szintén Szolnokra, a megyei gyermekvédő intézetbe szállították. Őket egyenként, külön-kü- lön családokhoz örökbe adták, s talán fogadott szüleik nevén élik ma is nyugodt életüket... Nyomozói baklövések a kihallgatáskor Jancsó Ladányi Piroska addigra már többször is beismerte, hogy ő ölte meg a lányokat, sőt bűntársakat - szovjet katonákat is - megnevezett. Ellenben kijelentette, hogy anyjának nem volt tudomása a gyilkosságokról. Jancsó Borbála is tagadta, A titkokat rejtő Vörös Hadsereg útja 171. számú ház hogy tudomása lett volna róluk. A lányt azonnal Szolnokra szállították, de első kihallgatása teljes káoszba fulladt. Legát Tibor kutatása szerint a szakmai szabályokat felrúgva, a kihallgatáson szinte a teljes nyomozói állomány részt vett. A zavarodottságot jól mutatta, hogy még a gépírónő is feltett kérdéseket. Ennek megfelelően a gyanúsított teljesen zavaros történetet ismertetett. A gyilkosságokat elismerte, de hozzátette, hogy bűnsegédei is voltak: a 45 éves Raffael Józsefné, a 23 éves Fekete Sándor és egy orosz katona. Előbbi kettőt azonnal letartóztatták, de elég gyorsan kiderült, hogy semmi közük nem lehetett a gyerekek eltűnéséhez. Sem Raffaelné, aki csak futólag ismerte a lányt, sem Fekete Sándor, Piroska egyik áldozatának udvarlója nem tartózkodott az eltűnések idején Törökszent- miklóson - utóbbi épp a börtön- büntetését töltötte. Az orosz katona alibijéről nincsenek adatok, de ennek nincs is jelentősége, mert másnapi kihallgatásán Jancsó Ladányi Piroska már egy teljesen új, sokkal összeszedettebb és valószerűbb történettel állt elő. Olyannal, melynek hallatán a nyomozók ereiben meghűlt a vér. Ráadásul Jancsóék életútjának ismeretében egyáltalán nem tűnt hihetetlennek. Utálta a gyerekeket és az állatokat Jancsó Borbála vallomásaiból kitűnik, hogy lányával a kapcsolata nem volt problémamentes: „Piroskával mindég baj volt a gyerekek miatt. Ha utcán mentem vele, amelyik gyerek mellette elment, minden ok nélkül arcon vagy hátba vágta őket. Mindég azon volt, hogy másokat megüssön, másoknak fájdalmat okozzon. Ilyenkor, mikor egy-egy gyereket megütött, látszott rajta, hogy meg van elégedve magával” - mondta az anya. Piroska 1944 karácsonyán, vagyis már 10 évesen megszökött, kamaszként pedig egyre gyakrabban távozott el otthonról. 1951-ben például Nyíregyházán kapcsolták le, mert a Szovjetunióba akart átjutni, de többször keveredett lopási ügyekbe is. 1954-ig háromszor indítottak ellene eljárást, 1953-ban hat hónapi börtönbüntetésre ítélték lopásért, de egy hónap után, az általános amnesztia idején kiengedték. „Kb. 13-14 éves lehetett, amikor szovjet katonákat környékezett meg. Állandóan a nagyvásártér környékén csavar- gott)...). Anyám hívta fel figyelmemet a gyermek erkölcstelen magatartására, azonban a gyermek magaviseletét nem tudtam megváltoztatni(...). Emiatt sok keserűséget okozott nekem, és jelenleg is állandóan szovjet katonákkal tart nemi kapcsolatot” - vallotta Jancsó Borbála, hozzátéve, hogy mivel ezt ő nem nézte jó szemmel, mindennapossá vált közöttük a veszekedés, ami később tettlegessé is fajult. De Jancsó Borbála a lányáról tett vallomása más, furcsa részletekkel is szolgált, ha betévedt hozzájuk kutya vagy macska: „Érdekes, hogy a kismacskák és kiskutyák nemsokára megdög- löttek, amint hozzánk kerültek, és furcsa mód nyomtalanul el is tűntek(...). Amikor a hűtőházban dolgoztam, többször vásároltam az üzemben húst, és mikor hazavittem, Piroska képes volt nyersen is enni belőle)...). Azt mondotta, hogy neki jobban esik nyersen a hús, mint megfőzve...” Saját öccsével is fajtalankodott Az asszony egy másik rettenetről is vallott, mire a nyomozók teljes joggal gondolhatták, hogy ez a nő egyszerűen nem éri fel ésszel, miféle dolgok történtek körülötte: „Még van egy szégyenletes esete is Piroskának. Ez úgy történt, hogy Boda Ferencné húgom még 1950-ben nálunk lakott, és valahová készülődtünk elmenni vele. Piroska és Józsi nevű fiam, aki akkor 7 éves volt, otthon maradtak. Húgom valamit otthon felejtett és így visszament a lakásba. Ekkor az ágyban, meztelenül négykézláb állt Piroska és Józsi nevű fiam pedig nyalta az alsó testrészét. Piroskát igen megszidta a húgom, ezért ő az én gyógyszeremet, valami Se- venalettát egy egész üveggel bevett és majdnem meghalt tőle. Habzott a szája, de azért nem halt bele...”. Piroska erre a kihallgatásán annyit felelt: „A féltestvéremmel való fajtalankodás során igen kellemes érzést éreztem”. Elmondta, hogy az orosz katonákkal 14 éves kora óta volt viszonya, magyar férfival viszont soha nem feküdt ösz- sze. Az elmeszakértők érzéketlen ösztönlénynek állították be, de jelezték, hogy a világ dolgai iránt érdeklődő lány, a környezetében élőknél sokkal tájékozottabb és lényegesen műveltebb volt. Noha csak öt elemit végzett, falta a könyveket, állítólag verseket is írt, rajzolt, többen állították, hogy jól beszélt oroszul. „Szerettem tanulni, és mivel a tanuláshoz elégséges könyv nem állott a rendelkezésemre, más könyveiből tanultam. Miután az iskolából kimaradtam, könyveket továbbra is szereztem a könyvtárból”. A tisztázatlan szovjet katonai szál Legát Tibor annak is utánajárt, hogy Jancsó Ladányi Piroska a második kihallgatásán több orosz katonát nevezett meg - elsősorban Nyikolaj Bo- gacsovot - mint a tragédia okát. Piroska még ekkor is arról beszélt, hogy Bogacsovnak megtetszett Komáromi Mária, aki a szovjet helyőrség mellett legeltette a teheneket, és azt mondta, szeretné feleségül venni a lányt, és magával vinné a Szovjetunióba. A katona megígérte azt is, hogy elintézi, Piroska is velük tarthasson, második gyermeke apjához. Csakhogy Bogacsov a Vörös Hadsereg úti házban megerőszakolta Komáromi Máriát, míg Piroska a kocsmában volt italért. Miután hazaért, Bogacsov magukra hagyta őket, a kislány pedig azzal fenyegetőzött, hogy mindent elmond a szüleinek. „Én nagyon megijedtem, hogy bajom származhatik ebből, és gondoltam, hogy mit csinálhatnék vele. Ekkor ötlött eszembe, hogy megölöm őt és a lakásunk elején lévő kútba bedobom)...). Marika kapálózott, rugdalózott, és kb. 10-15 percig tartó fojtogatás után rángatózása megszűnt”. A vallomás szerint a második gyilkosságot is nemi erőszak előzte meg a Vörös Hadsereg úti házban. Ezt egy Andrej nevű orosz katona követte el, Jancsó Ladányi Piroska pedig ezt a kislányt is - akit a piacról csalt a lakására, hogy csirkét vegyen tőle - megfojtotta, és a kútba dobta. A lány elmondta, hogy a többi áldozat halála is hasonlóképpen történt, ezeket ismét Bogacsov erőszakoskodása előzte meg, de hozzátette, hogy az ötödik alkalommal egy másik katona, bizonyos Hammelzanov őrmester is jelen volt, a gyilkosságot pedig Bogacsov követte el nadrágszíjával. „A holttestet a földre húztam, majd a pokróccal letakartam)...). Kihúztam a kútig, nyakán hagyva a már említett szíjat, majd a kútfede- let leemelve, a holttestet a lábánál a kútba leeresztettem.” Ez a vallomás a megtalált katonai nadrágszíj miatt még ma is hihetőnek tűnik... Jancsó Ladányi Piroska hangsúlyozta: „Védelmemre mindössze annyit kívánok előadni, hogy a gyerekeket azért öltem meg, mert Bogacsov Nyikolaj nevű szovjet katona ismerősöm azzal hitegetett, hogy a Szovjetunióba fog kivinni engem)...). Én azért vágyakoztam kimenni a Szu-ba, mert a gyerekem apjával kívántam a kapcsolatot felvenni)...). Nyikolaj követelte tőlem, hogy szerezzek neki érintetlen kislányokat, és arra tekintettel, hogy korábbi ígéretét beváltsa, ennek a kérésnek eleget tettem”. Pedofil, leszbikus, gyilkos, nekrofil... Nincsen arra vonatkozó adat, miféle kommunikációt folytattak a magyar hatóságok a szovjetekkel, utánajártak-e a lány által elmondottaknak, mint ahogy az sem derült ki, hogy e vallomás megtétele után mi történt Jancsó Ladányi Piroskával. A lány mindenesetre másnap új vallomást tett, amiben pedig szó sem volt szovjet katonákról. Új vallomásában már a nőkhöz való vonzódásáról beszélt, amit elmondása szerint 15 éves kora óta érez, és ez az érzés egy pornográf tartalmú könyv illusztrációinak láttán kristályosodott ki benne: „A helyi piacon vásároltam egy különös könyvet, amelyben képek is voltak, és azokon láttam, hogy nők egymással szemben nemi igényeiket természetellenes módon elégítik ki, sőt találtam ebben a könyvben olyan képet is, amelyen egy kutya nyalta egy nő nemi szervét. Ennek a könyvnek az olvasása felkeltette bennem az ott látott irányba az érdeklődésemet)...). Kezdetben azért tettem eltérő előadásokat, mert szégyelltem cselekményem igazi okát megnevezni. Ezért mondottam azt is, hogy a kislányokat orosz katonák részére szereztem meg, majd hogy azok a velük történteket el ne árulják, megfojtottam őket. Szégyelltem bevallani azt, hogy elferdült nemi igényem kielégítése végett öltem meg a lányokat, ezt ma is nagyon szégyellem”. A jegyzőkönyvek szerint a lány azért változtatta meg vallomását, mert közölték vele: Bogacsov 1954 nyarán már nem tartózkodott Magyarországon. Hogy ezt az információt a magyar nyomozók honnan szerezték, és menynyire volt hitelesnek tekinthető, valószínűleg sohasem derült ki, mint ahogy az sem, hogy a nyomozók esetleg alkalmaztak-e más kényszerítő eszközt. Aztán az is kiderült, hogy Jancsó Ladányi Piroska áldozataival csak a gyilkosság után)!) létesített szexuális kapcsolatot...)!!!). Folytatjuk... A kiskapu mögötti tornác kútja, ahová a testeket dobták
