Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-12 / 9. szám
2015. JANUÁR 12., HÉTFŐ KÖZÉLET - GAZDASÁG 7 шшшшшштmmmmm Kinyílhat a szelence Görögország A Sziriza sikere lökést adhat a populista pártoknak Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője egy egyházi eseményen. Nem tartja céljának az eurózónából való kilépést, de egyéb kockázatokat jelent az EU-nak A települések ítélik majd meg a méltányossági közgyógyellátást önkormányzatok A segélyezési rendszer átalakításával a méltányossági közgyógyellátásra vonatkozó szabályozás kikerül a szociális törvényből - közölte az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bence az MSZP-s Korózs Lajos írásbeli kérdésére leírta, hogy az önkormányzatok a jövőben a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. Ehhez azonban a településeknek elsősorban saját bevételből kell hozzájárulniuk, ami miatt több önkormányzati szövetség is tiltakozott. Rétvári szerint a központi költségvetés a nem megfelelő anyagi erőforrással nem rendelkező önkormányzatoknak segítséget ad, erre a központi büdzsében egy 30,1 milliárd forintos keret van. A segélyezési rendszert március elsejétől alakul át, az az állam és az önkormányzat feladatai élesen elválasztásra kerülnek. Az állami felelősségi körben nyújtott ellátások egységesen a járási hivatal hatáskörébe kerülnek 100 százalékos központi finanszírozással. A közgyógyellátás a szociálisan rászorultaknak az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás, mely alanyi és méltányossági jogcímen adható. Az alanyi és normatív közgyógyellátási ügyekben 2013 óta a járási hivatalok járnak el, az ellátások változatlanok maradnak, 100 százalékos központi finanszírozással. Márciustól a méltányos- sági megítélés már az önkormányzatok feladata lesz, ha lesz rá pénzük. A közgyógyellátásra 2013- ban az állam 19 milliárdot fordított. Az önkormányzatok mintegy 904 millióot fordítottak erre a célra, 2010-ben még 1,7 milliárdot, 2012-ben 1,2 milliárdot. Az átlagos keretösszeg 2010-ben 5631 forint, 2013-ban 5375 forint volt. 2010-ben közel 235 ezren részesültek alanyi közgyógyellátásban, 68 ezren normatívban, ugyanennyien méltányosságiban. 2013-ban az alanyi jogon támogatást kapók száma 179 ezer volt, normatív alapon közel 67 ezren, méltányossági közgyógyellátást 35 ezer 657-en kaptak. bÉ.S. A görög választásokon az uniós mentőhitel feltételeit elutasító Sziriza esetleges győzelme az azonnali gazdasági következmények helyett inkább a populista pártok EU-szerte várható megerősödése miatt okozhat komolyabb fejfájást Brüsszel számára. Az eurózóna gazdasága ugyanis a korábbi évekhez képest ellenállóbb lett a görög adósságválság esetleges átterjedésével szemben. Tar Gábor A két hét múlva tartandó görög választásokhoz közeledve valamelyest csökkent az ellenzéki radikális baloldali Sziriza párt előnye a kormányzó jobbközép Új Demokrácia (ND) párttal szemben - derült ki a legfrissebb közvélemény-kutatás adataiból. A To Pontiki című görög lapban megjelent, az Alco közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint a Sziriza a megkérdezettek 33,8 százalékának támogatottságát élvezi, míg az Új Demokrácia 30,5 százalékos népszerűségnek örvend. Az Alco korábbi, bő egy héttel ezelőtti felmérése szerint a két párt között még 3,6 százalékpont volt a különbség. Egy másik cég, a GPO felmérésében pedig 3,2 százalékpontra csökkent a Sziriza előnye a három héttel ezelőtti 4,9 százalékponthoz képest. Szakértők azonban továbbra is azt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Sziriza nyeri meg a január 25-én tartandó választásokat, amely a Görögországnak nyújtott nemzetközi hitelprogram feltételeinek megváltoztatását, a korábbi évek megszorítási politikájának leállítását, valamint a GDP 175 százalékát kitevő görög állam- adósság egy részének elengedését követeli. Elemzők szerint a párt győzelemének az EU politikai térképére gyakorolt hatása jelentősebb lenne, mint amelyet az országnak az eurózóA súlyosan eladósodott Görögország 2010-ben, illetve 2012-ben összesen 240 milliárd euró értékű hitelt kapott azEU-tól, illetve az IMF-től a csőd elkerülése érdekében. A mentőövért cserébe súlyos megszorításokat kellett bevezetnie, amit igencsak megsíny- lett az amúgy is megtépázott gazdaság: a munkanélküliség mértéke 25 százalék fölé emelkedett, a bérek átlagosan nenából történő esetleges kilépése, az úgynevezett Grexit okozna, amelyet amúgy nem is tart céljának a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz. A görög adósságválság 2010-es kitörése óta ugyanis az eurózóna számos intézkedést vezetett be, amely biztosíthatja, hogy a Grexit ne váltson ki jelentős mértékű fertőző hatást az eurózóna pénzpiacain. Szakértők úgy látják, hogy Ciprasz pártjának győzelme amiatt jelentene komolyabb kockázatokat Brüsszel számára, mert a Sziriza sikere lökést adhatna más európai populista, illetve radikális pártoknak, amelyek Brüsszel szerintük túlzott hatalma, illetve a válság leküzdése érdekében Németország vezetésével alkalmazott gyedével csökkentek 2010-hez képest, a GDP pedig több mint 20 százalékkal esett vissza a válság kitörése óta. A Sziriza növelné az állami kiadásokat, a közszféra béreit és a nyugdíjakat. A párt szerint ugyanis a gazdasági gondokat a kereslethiánya okozza, míg a hitelező trojka (EKB, IMF, Európai Bizottság) a gazdaság kínálati oldalát erősítené strukturális reformokkal. megszorításokon alapuló gazdaságpolitika ellen küzdenek. A Sziriza győzelme egyben akár bátorítást adhatna a francia és olasz kormánynak is, amelyek a túlzott költségvetési fegyelem lazítását sürgetik. Egyszóval - vélik elemzők - kinyílhat Pandora szelencéje. Különösen a Podemos, a spanyol radikális baloldali párt profitálhatna a Sziriza győzelméből, amely a novemberi parlamenti választásokhoz közeledve vezeti a közvélemény-kutatásokat. Kérdés persze, hogy hatalomra kerülve, illetve a nemzetközi hitelezőkkel tárgyalva mennyit tud majd megvalósítani meghirdetett céljaiból a Sziriza. Egyedül ugyanis várhatóan nem tud majd kormányt alakítani, a koalíciós kormányzás pedig a választási ígéretek felpuhulását eredményezheti. Elképzelhető az a forgató- könyv is, hogy Brüsszel közbenjárása mellett egyfajta egységkormány jön létre a Szirizával szemben, kivéve persze az ortodox kommunista pártot, illetve a szélsőjobboldali Arany Hajnalt. Hasonlóra már volt példa: 2011 novemberében brüsszeli támogatás mellett technokrata kormány állt fel az uniós hitelprogram folytatására, amelyet kívülről támogatott az Új Demokrácia és a PASZOK. Megütközést keltett sokakban a napelemre kivetett termékdíj napkollektor Minden napelem után 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni kilogrammonként 2015. január elsejét követően, mely mintegy 2000-2500 Ft-os modul áremelést jelent - közölte nemrég a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. Az intézkedés komoly megütközést és felháborodást keltett az környezetvédelmi szervezetekben és az ellenzéki pártokban is. A napelemeket ugyanis a III. kategóriába, a „jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolták, míg például az akkumulátorokat csak a II. kategóriát a „szennyező termék és anyagáramok”-ba sorolták, utóbbira csak 57 Ft/kg a termékdíj. A megrökönyödést többek között az okozta, hogy a napelemek átlagélettartama 35-40 év és teljes egészében újrahasznosíthatok, mivel szilíciumból, a Föld ötödik leggyakoribb eleméből és alumíniumból van a kerete. A napelemek a szén-dioxid kibocsátást csökkentik, mivel megújuló energiából, a nap energiájából állítják elő a villamosenergiát, kiváltva ezzel a hagyományos fosszilis és atomáramot, így semmiképpen sem nevezhetők környezetszennyezőnek. A napkollektor szövetség szerint jó befektetés a napelem, mivel Magyarországon is évi 10 százalék a napelemes rendszerek hozama, annak ellenére, hogy az EU legmagasabb áfakulcsa terheli mind a napelemeket, mind a villamosenergiát, és mégis a legalacsonyabb a villamosenergia tarifája. Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte: elfogadhatatlan számukra, hogy az Orbán-kor- mány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket, törvénymódosító-javaslatot nyújtanak be a jogszabály megváltoztatásáért. Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa arra szólította fel Áder János államfőt, hogy az általa létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság akadályozza meg a napelemek termékdíjjal sújtását, ostobaságnak nevezte az „új sarc kivetését”. Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. ■ É. S. Ciprasz a keresletet élénkítené Koriát nélkül igénybe vehető a megszerzett jogosultság korkedvezményes nyugdíj Még mintegy 70 ezren dolgoznak egészségileg ártalomnak kitett munkahelyen A már megszerzett korkedvezményes jogosultságot (korhatár előtti ellátásként) továbbra is időbeli korlát nélkül igénybe vehetik mindazok, akik 2014 . december 31-ig korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak - közölte a parlament honlapján a gazdasági tárca parlamenti államtitkára. Tállai András hangsúlyozta, hogy megmarad a bányászok kedvezménye, és továbbra is létezik a balettművészeti életjáradék. A kormányzatot az MSZP-s Harangozó Gábor kérdezte arról, hogy „mi lesz az év végével megszűnő korkedvezményes nyugdíjak kapcsán a korábban befizetett nyugdíjjárulékokkal?” Tállai leírta: január 1-jétől megszűnt a korkedvezmény jogszerzés lehetősége. A korábbi korkedvezményes rendszer részét nemcsak az ellátások képezték, hanem az ellátás forrásának biztosítása érdekében 2007-től bevezetett korkedvezmény-biztosítási járulék is. Ennek mértéke az érintett munkakörökben foglalkoztatottak bére után fizetett 13 százalék, amely munkáltatói járulékfizetési kötelezettség 2014. december 31-ig állt fenn. Az államtitkár szerint a korhatár előtti ellátások kifizetése járulékfizetéssel 2007-től is csak részben volt megalapozott, a kiadások meghaladták a bevételeket, így a szükséges fedezetet Egészségkárosító a kohászat a költségvetés biztosította. Úgy vélte, hogy a többi járulékhoz hasonlóan a korkedvezmény - biztosítási járulék sem munkáltatónként, sem munkavállalónként nem került elkülönítésre, illetve felhasználásra, hanem a nyugdíjkassza részét képezte. A korhatár előtti ellátások kiadásait a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap tartalmazza. Az ellátások folyósításához szükséges forrást a korkedvezmény-biztosítási járulék befizetések megszűnése ellenére a büdzsé a továbbiakban is biztosítja. A Vasas Szakszervezeti Szövetség országos elnöksége nemrég az érdekegyeztetés fontosságára hívta fel a kormányfő figyelmét a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó új szabályok megalkotásának évek óta tartó elodázása kapcsán. Balogh Béla, a szakszervezet elnöke szerint a kohászat-öntészet területén olyan egészségkárosító és a szervezetet fokozottan igénybe vevő munkák vannak, amelyek az áüagosnál lényegesen gyorsabban elhasználják az emberi szervezetet. Ezért tiltakoztak a korkedvezményes nyugdíj rendszerének megszüntetése ellen, azt is belátva, hogy a régi szabályozás felülvizsgálatra szorul. A érdekvédők semmitmondónak és a valódi megoldás keresését elodázónak tartják a versenyszféra és a kormány állandó decemberi megállapodásában szereplő gazdasági miniszter kijelentést, hogy a különösen nagymértékű fizikai, pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozók helyzetének javításáról, figyelembe véve a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetését is jogszabályi garanciát kell adni. Balog azt kérdezte: ez mikor következik? Az idei büdzsében ugyanis már nem szerepel a kor- kedvezmény biztosítási járulék fizetési kötelezettsége, a korkedvezményre jogosító szolgálati idő szerzése december 31-ével megszűnt, 70 ezer ember azóta is ártalomnak kitett munkahelyeken dolgozik. ■ É. S.
