Új Néplap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-12 / 9. szám

2015. JANUAR 12., HÉTFŐ MEZŐTÚR ES KORNYÉKÉ 5 Ötszázaléknyi esélyt adtak gyógyulás Agydaganat után is tanít az egykori debreceni kézilabdás Lakatos Tibor egykor NB l-es kézilabdázó volt. Talán küldeni tudásának köszönheti gyógyulását. Összehangolnák a tervezett térfigyelőket Kétpón ELKÉPZELÉSEK Fejlesztésektől remélik a közbiztonság továb­bi növelését Kétpón. Amint Keresztes Péter polgármes­tertől megtudtuk, a napokban derült ki, hogy a térfigyelő kamerák telepítésére benyúj­tott pályázatukat kedvezően bírálták el. Ennek köszönhe­tően néhány hónapon belül a településre bevezető utak mentén és a község központ­jában fogják kihelyezni a korszerű, rendszámfelismerő kamerákat. Mivel a most épülő piacnak saját kamerái lesznek, azt tervezik, hogy a két rendszert összehangolják, hogy még hatékonyabb le- ' gyen a működésük.- Mindezek mellett arra törekszünk, hogy a már fo­lyamatban lévő beruházá­sainkat mielőbb le tudjuk zárni - tette hozzá a Mezőtúr melletti kistelepülés polgár- mestere. - így a piac mellett várhatóan a tavasz folyamán elkészül a szoborparkunk, illetve néhány héten belül befejeződik az ivóvízminő­ség-javító programhoz kap­csolódó fejlesztésünk. Javában zajlik a művelődési ház tetőcseréje is, a korábbi palatető helyett cserép ke­rül az épületre. A közfoglal­koztatás keretében tovább neveljük héthektáros homok­tövis-ültetvényünket, amely néhány éven belül fordul majd termőre, s akkor továb­bi fejlesztések alapja lehet. A későbbiekben pedig folya­matosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, hogy minden alkalmat megragadjunk a te­lepülést érintő beruházások folytatására. ■ Keresztes Péter Orvosai szerint minimá­lis esélye volt annak, hogy Lakatos Tibor agyműtéte si­kerül. Az egykori kézilabdás mégis leküzdötte a halálos kórt. Szilvási Zsuzsa Nem esik nehezünkre meg­találni Lakatos Tibort Mezőtú­ron. Jó eséllyel az egykori főis­kolai tornacsarnokban találjuk, hiszen reggeltől estig testneve­lésórákat, edzéseket tart. Egy­kori kézilabdásként, testnevelő tanárként ez teljesen termé­szetesnek tűnik. Csakhogy ő az utóbbi években többször is megküzdött a halálos kórral.- Jó tíz esztendővel ezelőtt kezdődött minden, egy októ­beri napon - meséli Tibor, aki 35 éven át versenyszerűen kézilabdázott, a Debreceni Dó­zsa csapatával magyar bajnoki bronzérmet is szerzett egy­kor. - Ugyanúgy tanítottam, j edzésre mentem, mint máskor. Éjszaka azonban a feleségem arra ébredt, hogy ott hörgők mellette, nem kapok levegőt. Tisztán emlékszem, hogy any- nyit mondtam neki: „én most meghalok”, másra azonban semmire. Utóbb kiderült, át­meneti időszakra éber kómába kerültem. Persze azonnal hívta a mentőket, kórházba kerül­tem, az első éjszakán azonban semmi sem történt, mert azt hitték, egyszerűen részeg va­gyok. Csak amikor sehogy sem akartam „kijózanodni”, akkor I kezdtek el vizsgálódni, mi tör­ténhetett. A CT-erdeményeket látva derült ki, hogy nagyon nagy a baj, hiszen a jobb olda­lon óriási fehér folt világított a koponyámban. Közben persze kezeltek a neurológián, vala- I mivel jobban lettem, ám nem I sok jóval biztattak. Azt mond­ták, nagyon kicsi az esély rá, hogy sikerül probléma nélkül eltávolítani ezt a daganatot a fejemből és felépülök. Gyakor­latilag öt százalék esélyt adtak rá, hogy sikerül a műtét, ezért I aztán az egészségbiztosító sem finanszírozta. Szerencsémre azonban a feleségem alig né­hány hónappal korábban kötött egy biztosítást, végül ebből áll­tuk a költségeket. Hétszer hét centiméteres részen távolítot­ták el a koponyámat, hogy fel tudják tárni a daganatot, ösz- szesen kilenc órán keresztül tartott a műtét. Talán annak köszönhetően sikerült, hogy nagyon meg akartam gyógyul­ni. December 17-én műtötték Debrecenben, és én 24-én már itthon voltam Mezőtúron. Igaz, édesanyám temetésén... Bár Tibor abban reményke­dett, hogy a sikeres műtéttel egy életre megszabadult a da­ganattól, alig néhány hónappal bár a legelső műtétet köve­tően automatikusan leszázalé­kolták Lakatos Tibort százszá­zalékos rokkantnyugdíjasként, az elmúlt évek során esedékes felülvizsgálatkor már úgy ítél­ték meg, hogy az agydaganat, annak áttétei, az epilepsziás rohamok és az időközben kiala­kult cukorbaj nem jelent elég súlyos egészségkárosodást.- a korábbi leleteimmel ellen­tétben a legutóbbi felülvizsgálat később újabb áttétet találtak nála, így újabb műtét követke­zett. Ráadásul máig elkísérik a szövődmények.- Epilepsziás rohamok tör­tek rám a legváratlanabb pil­lanatokban - tudjuk meg tőle. - Eleinte gyakrabban, aztán egyre ritkábban fordultak elő, de máig elkísérnek. Mostanra azonban megtanultam, hogyan kontrollálhatom ezeket a rosz- szulléteket. A másik rendkívül zavaró szövődmény, hogy a idejére a rosszindulatú dagana­tom jóindulatúvá „változott” - mondja némi értetlenséggel a hangjában. - Hiába érdeklőd­tem a hirtelen változás okáról, érdemi választ sehol sem kap­tam. így belenyugodtam, hogy az állam szerint nem vagyok elég beteg. Dolgozom tehát to­vább testnevelőként, a sport töl­ti ki a mindennapjaimat. És re­mélem, hogy egyhamar nem kell újra orvoshoz mennem. legelső műtétem óta nem for­dult elő, hogy egy óránál többet aludtam volna. Húszpercek- re-fél órára talán sikerül el­szunnyadnom, de minden apró neszre felriadok. Az idők során ezt is megtanultam kezelni, ki tudom kapcsolni úgy az agya­mat, hogy néhány percnyi pihe­nés felér szinte egész éjszakai alvással. Egy évvel ezelőtt újabb baj érte utol Tibort, eleinte azon­ban csak egyhe térdfájdalom­mal járt. Először szalaggyulla­dásnak tűnt, ami nem meglepő egy kézilabdázó esetében, s ennek megfelelően is kezelték, ám sehogy sem akart javulni. Végül egy vérkképből derült ki, hogy ismét a rákkal kell szembenéznie. Ezúttal a síp­csontjában találtak egy borsó nagyságú daganatot, így újabb műtét következett.- Ezen is túlestem, most ismét dolgozom - mondja. - Nem aka­rom feladni, folyamatos küzdel­met folytatok a gyógyulásért. Talán ennek köszönhető, hogy egyáltalán még itt vagyok... Civil szervezetek vezetői találkoztak A helyi értékek ápolását több civil klub, csoport is szol­gálja Mezőtúron. Ezeknek a közösségeknek a munkáját köszönte meg egy találkozó keretében a város polgár- mestere, Herczeg Zsolt, Batta Attila Viktor alpolgármester és Bordács László, a Mező­túri Közművelődési és Sport KN Kft. ügyvezetője. Újra kiadják a Pusztai vadóc történetét MESTERSZÁLLÁS HŰEN Őrzi szülötte, Mária Avita nővér emlékét. A szegény iskolanő­vér egy volt a kommunizmus által a nép ellenségének ki­kiáltott több száz ellehetetle­nített apáca közül, egy volt a Kistarcsára deportált ezrek között. Történetét a Pusztai vadóc című kötet eleveníti fel, amelyet most újra kiad a település önkormányzata. Korszerűbb ellátás Kuncsorbán lezárultak az egészségügyi szolgálatot érintő fejlesztések Kuncsorbán. Miután befeje­ződött az orvosi rendelőhöz tartozó szolgálati lakás felújí­tása, maga a rendelő, illetve a védőnői szolgálat is megújult. Befejezés előtt a kézműves ház építése jól halad az új kézműves­ház építése Mezőtúron. A Pe­tőfi út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében fel­építendő közösségi épület számos rendezvénynek, fog­lalkozásnak ad majd otthont a kézművességéről híres városban. Javában épül az új közösségi tér Nem találták elég betegnek a felülvizsgálatokon Katalógusba rendezték a Kun Zsigmond-gyűjteményt kultúra Párját ritkító hagyatékot rejt a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium egykori szolgálati lakása Párját ritkító gyűjteményt rejt a mezőtúri Teleki Blanka Gim­názium udvarán álló egykori szolgálati lakás. Kun Zsigmond mezőtúri származású néprajzi gyűjtő hagyatéka különleges kordokumentumok széles tár­házát tárja elénk. Kun Zsigmond sok mindennel foglalkozott élete 107 éve alatt, de leginkább azt mondhatjuk róla, hogy értelmiségi, gondol­kodó ember volt. A mezőtúri re­formátus gimnáziumba járt, de 14 évesen már otthagyta az is­kolát, és postás lett, végül pedig magánúton tette le az érettségi vizsgáit. Budapestre kerülve be­járatos lett a legismertebb mű­vészkörökbe, s a New York kávé­házban részt vett az írók, költők heti összejövetelein. 1935-ben tanulmányt írt a világgazdasági válságról, 1938-39-ben pedig a Magyar Fórum című antifasisz­ta lapot szerkesztette. Polihisz­tor volt, aki írt, művészkörökben forgott, és szenvedélyes néprajzi gyűjtővé vált. írott és szóbeli visszaemlékezéseiben olyan emberek ismeretségéről mesél, mint Jászi Oszkár, József Attila, no és Móricz Zsigmond. A nagy író az ő elbeszélése nyomán ír­ta meg a Mezőtúron játszódó Úri muri című regényét. A gyűjtés szinte észrevétle­nül vált nagyon erős szenvedé­lyévé. Még feleségével együtt, a II. világháború előtt kezdte. Ezernyi értékes tárgy látható a Kun Zsigmond-gyűjteményben Hosszú időn keresztül volt a Pénzügyi Tisztviselők Orszá­gos Egyesületének titkára, s ebbéli tisztségében gyakran kérték fel vidéki előadásokra. Kérte meghívóit, hogy ha lehet, piaci napra tegyék az előadását, hogy ott is szét tudjon nézni. Mint mondta, gyakorta meg­esett, hogy csak fillérek marad­tak meg a frissen kapott tisz­teletdíjából. Gyűjtött mindent: bútort, használati eszközöket, dísztárgyakat, művészeti alko­tásokat. A gyűjteményből végül Óbudán, egy nagy klasszicista épület emeletén lett lakásmúze­um, a kilencvenes évek elején. Néhány éve azonban az óbu­dai önkormányzat úgy döntött, hogy felszámolja a múzeumot, s bizonytalanná vált a régi tár­gyak sorsa. Ekkor lépett fel Me­zőtúr annak érdekében, hogy a több mint ezer értékes tárgy a városba kerüljön. így ma már újra látogatható az értékes Kun-gyűjtemény. A kiállított tárgyak a Kárpát-medence leg­különbözőbb vidékeiről valók, s öt-hat százalékuk mezőtúri. Az utóbbi hónapok során a Túri Fazekasmúzeum munka­társai pontos leltárba vették a gyűjtemény összes darabját. A látogatók mind teljesebb tá­jékoztatása érdekében felcím­kézték a kiállított tárgyakat, melyekről így már részletesebb információt kaphatunk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents