Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-06 / 284. szám

Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ^öfcGY1Щ UHU EGYHÁZMEGYEI www.cger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu V. évfolyam, 12. *sám 2014. december „Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van” (Fii 4,4-5). Templomszentelés Répáshután A Teremtő méltó hajléka Kisboldogasszony tiszteletére építették a templomot Korábban csak egy kis kápolnában mutattak be szent­misét Répáshután, e négyszáz lelkes, szlovák nemzetisé­giek által is lakott bükki településen. Négyéves munka után elkészült, és november 22-én, szombaton, felszen­telte a falu Kisbol­dogasszony tisztle- tére épített templomát Ternyák Csaba egri érsek. A szentmise elején - melyet az érsek a templomot gondozó Szent Ferenc Kistestvérei szer­zetesközösség és a Miskolci Esperesi Kerület több papjával együtt mutatott be - Mátrai Antal, az egyházközség világi elnöke számolt be a munkála­tokról. Szlovák, német, osztrák, ausztrál és amerikai segítséget is kaptak, két volt szlovák ál­lamelnök magánvagyonából is adakozott, és természetesen a helybeliek is segítettek. A szentmisét Ternyák Csaba érsek szlovák nyelven kezdte el, néhány mon­datos köszöntőjére ugyancsak szlo­vákul válaszoltak a hívek. Beszé­dében az érsek arról szólt, hogy minden emberi közösség létrejötte egyúttal kapcso­latkeresés az Is­tennel. Az ember keresi az Istent, és az Isten is elindul, keresni az embert. Ez a temp­lom méltó hajléka az Istennek. Az a hely, ahol rátalálhatunk, ahogy Ő ránk, és mi egymásra. Ezért ez a templom több, mint egy imaház, szimbolizálja a kö­zösséget is. A templom felszentelése, a Mindenszentek litániája ének­lése után „felöltöztették” az ol­tárt, így folytatódott a szentmi­se, melynek végén a plébános, Pehm E. Ferenc TORG is meg­köszönte a sok segítséget, a sok munkát, többek között az érsek úrnak is, hiszen a költségek több mint felét az egyházme­gye biztosította. (Gróf) Ternyák Csaba érsek Lelkigyakorlatos ház Sarudon Ünnepi műsor. A diákok lelki és testi egészségét szolgálja a létesítmény. Ternyák Csaba egri érsek nov­ember 26-án megáldotta a mezőkövesdi Szent István Ka­tolikus Általános Iskola intéz­ményeként létrehozott sarudi Genezáret Katolikus Lelki- gyakorlatos Ház, Ifjúsági- és Sportüdülőt, melyet a templom melletti plébánia területén alakítottak ki. A beruházást az Egri Főegyházmegye diák­jainak lelki és testi egészségét szolgálja. Ahogy Nyeste István iskolaigazgató elmondta: az 50 fő elhelyezésére alkalmas létesítményben a lelkigya­korlatokon túl lehetőséget kí­vánnak teremteni a gyerekek nyári táboroztatására, erdei iskolai program szervezésére, családtalálkozók, ministráns találkozók, képviselő testületi összejövetelek, egyházmegyei sportversenyek megtartására. A tanulók jelenetet adtak elő Szent Imre életéből Tizenöt éves a miskolci Szent Imre Katolikus Általános Iskola Isten segítő irgalma tetten érhető A diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban rendezték meg 2014. november 7-én, a miskolci Szent Imre Katolikus Általános Iskola születésnapi gálaműsorát, az intézmény meg­alakulásának 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre elfo­gadta a meghívást a fenntartó Egri Főegyházmegye főpásztora, Ternyák Csaba érsek és Kriza Ákos, Miskolc polgármestere is. Dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra igazgatónő kérésére Ternyák Csaba érsek úr köszöntötte az intézmény nevelőit, a szülő­ket, a diákokat. Beszédében megemlékezett dr. Almássy József közgazdászról is, akinek kezdeményezésére döntött úgy elődje, Seregély István nyugal­mazott egri érsek, hogy meg­alapítja a város első katolikus általános iskoláját.- Mitől más egy katolikus általános iskola, mint a többi, mint az állami iskolák? - tette fel a kérdést az érsek -, hiszen azokban is a szépre, jóra neve­lik a diákokat és tanítják meg nekik a szükséges ismereteket. Helyesebb úgy mondani, hogy nem mitől, hanem kitől: az Is­tentől. Ebben, és minden katoli­kus iskolában jelen van az Isten, az ő segítő irgalma tetten érhető a nevelők munkájában, az intéz­mények mindennapjaiban. Ezt követően az igazgatónő felidézte az elmúlt 15 esztendő legfontosabb eseményeit. Kö­szönetét mondott elődjének, az ünnepségen szintén résztvevő Kmeczkó Gyuláné nyugalmazott igazgatónak, aki 13 évig vezette az iskolát. Megemlékezett azok­ról a papokról is, akik plébános­ként, iskolalelkészként segítették a pedagógusok munkáját. A gálaműsorban valamennyi osztály, illetve évfolyam szerepet kapott, ahogy a társintézmények, az iskolához csatolt két óvoda, a diósgyőri Kisboldogasszony és a Szent Anna óvodásai is. A műsor végén bemutatták azt a szép és igényes kiadványt, ami az évfor­dulóra jelent meg. Gróf Lajos Tudományos díj A MAGYAR TUDOMÁNYOS akadémia Miskolci Területi Bizottsága (MAB) 2014. október 15-én úgy határo­zott, hogy dr. Lipp Mónika Mária művészettörténészt, kiemelkedő kutatómunkája elismeréseként, MAB - Eszterházy Károly Főiskola tudományos díjban részesíti. Az Érseki Vagyonkezelő Köz­pont Könyvtár, Levéltár és Múzeum munkatársa a díjat november 4-én, a Magyar Tu­domány Ünnepe alkalmából, á rendezvénysorozat miskol­ci nyitóünnepségén vette át. Cigánypasztorációs konferencia EGERBEN 12. alkalommal rendeztek Cigánypasztorációs Konferenciát november 6-8. között. A három napos programsorozat keretében az evangelizáció színtereivel és a közösségépítés lehetőségeivel ismerkedhettek meg a nagy számban érkező érdeklődők, pasztorációs munkatársak. A lourdes-i barlang megáldása Pácinban novemberién, a lateráni bazilika felszentelésének napján, ünnepi szentmise keretében került sor az újon­nan épült lourdes-i barlang megáldására Pácinban. A főcelebráns Kecskés Attila sárospataki főesperes volt, aki a szentmise után a temp­lomkertben megáldotta a lour- des-i barlangot. Matyi Péter plébános megköszönte a hívek áldozatos munkáját, adomá­nyait. Közös összefogással és társadalmi munkával készült el a barlang, melyre méltán büszkék a falu lakói. A adventi időben Egy­/I /yÖiázunk liturgiájában gyakran találkozunk Keresztelő Jánossal, az advent prófétájával. Tudjuk, hogy az ószövetség utolsó prófétája Is­tentől azt a hivatást kapta, hogy készítse fel a választott nép fiait a Megváltó eljövetelére. Megté­résre és bűnbánatra szólította fel az istenfélő zsidókat, a Messiást hittel és bűnbánattal várókat pedig megkeresztelte. Nemcsak az ő csodálatos szü­letését és vértanúhalálát, hanem prófétai működését is ismerjük a Bibliából. János evangélista sze­rint „Ő azért jött, hogy tanúságot tegyen. Tanúságot a világos­ságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról” (Jn 1,7-8). Az evangéliumokból tudjuk, hogy Zakariás és Erzsébet gyermeke ezt a sajátos üdvtörténeti hivatást és küldetést tudatosan vállalta. A Biblia szavaival élve, joggal állít­hatjuk, hogy „hűséges és igaz” ta­núnak bizonyult. Úgy tanúskodik Keresztelő János Krisztusról, mint ahogyan a bíróság előtt a tanúk elmondják, amit láttak és hallot­tak. Ez a tanúskodás, nemcsak a megtörtént események tanúsítása, hanem ennél sokkal több, kiállás és döntés Jézus mellett, hogy ő a „világosság” vagyis a Messiás, a „világ megváltója”. Nekünk is, akik a hit és a ke- resztség által Jézus Krisztushoz kapcsoltuk az életünket, hozzá hasonlóan tanúskodnunk kell a hitünkről. A következő hetekben egészen konkrétan arról, hogy az advent még nem az ünnep, hanem csak a Karácsonyra való lelki előkészületnek az ideje. Sajnálatos módon, mostanában egyre jobban egybemosódik az ünnep és az ünnepre való előké­szület. Az ünnepi fényeket már december elején meggyújtják, és az emberek nem tartják fontos­nak az előkészületet. Keresztelő János küldetésé­nek lényegét az útépítéshez és útegyengetéshez hasonlította. Abban az időben, amikor még nem voltak mindenütt kiépített utak, ha egy király vagy uralko­dó elment valahova, akkor előtte el kellett készíteni az utat. Az út­készítés azt jelentette, hogy a kis dombokat elhordták, a gödröket feltöltöttek és az utat ledöngöl­ték. És mindenhol, ahol a király elhaladt, valaki, egy kiáltó szó hirdette előtte, hogy közeledik az úton és mindenki hódoljon előtte. Keresztelő János a maga szerepét ehhez hasonlítja. Ő a Messiás­király előtt az ’’útkészítő”: és a „kiáltó szó”: „Én a pusztában kiáltónak szava vagyok. Egyen­gessétek az Úr útját" (Jn 1,23). Az advent, nem a tétlen vára­kozás ideje, hanem az „útkészí- tésre” adott kegyelmi idő. Az Úr útját elő kell készítenünk lelkűnk­ben, ha azt akarjuk, hogy a ka­rácsonyunk lelkiekben és kegyel­mekben is gazdag legyen. Sőt, gondoljunk a gyermekeinkre, há­zastársunkra, vagy barátainkra is! Az ő lelkűket is igyekezzünk alkalmassá tenni a megváltó Jézus, vagy legalább a karácso­nyi lelki örömök befogadására. Bármennyire is szeretnék, de a hitet nem tudjuk úgy átadni gyermekeinknek, mintahogyan Karácsonykor átadjuk ajándé­kainkat. Csak arra vagyunk képesek, hogy a vallásos nevelés segítségével lelkűket alkalmassá tesszük Isten kegyelmének és a hitnek a befogadására. K eresztelő János érdeme az, hogy Jézusban felismerte a Messiást és tanúságot tett róla. Maga az Isten, a mi mennyei Atyánk is segítette őt ebben, hiszen az Isten szava nyi­latkoztatta ki számára: „akire látod a Lelket leszállói és meg­nyugodni rajta, ő az, aki Szent- lélekkel keresztel” (Jn 1,33). Az adventi és karácsonyi időben nekünk is sokszor és sokféle mó­don megadatik az a lehetőség, hogy megerősödjünk hitünkben és tanúságot tegyünk róla. Dolhai Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents