Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-05 / 283. szám

2014. DECEMBER 5., PÉNTEK GAZDASAG 7 Megveszi az állam a Budapest Bankot, később majd továbbadja ..GAZDASÁGI SZUVERENITÁS" A magyar ál­lam megveszi a Budapest ^ 'trH Bankot (BB), az ШШ *УяШ eddigi tulajdo­nos GE és a magyar kormány az erről szóló előszerződést csütörtökön írta alá - jelentette be Kovács Zoltán kormányszó­vivő csütörtökön. VARGA MIHÁLY (fotónk) nemzetgazdasági mi­niszter pedig a rendkívüli kor­mányszóvivői tájékoztatón azt is közölte, hogy 2015 első felének végére zárulhat a Budapest Bank megvétele, átadás-átvéte­le. A miniszter szerint a döntés a gazdasági szuverenitás vissza­szerzését is jelenti. A most meg­kötött előszerződést követően készítik el a végleges értékelést és döntenek a finanszírozásról. A vevő a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz, a fedezetet az MFB biztosítja. A Budapest Bank jövőjéről ugyan csak később dönt a kor­mány, de hosszú távon nem cél az állami tulajdon megtartása, egy-két éven belül magántulaj­donba kerülhet, akárcsak az MKB - mondta Varga Mihály. Hozzátette: a magyar bank- rendszer most kezd a helyes tulajdonosi arányra beállni. Az MTI kérdésére azt válaszolta: 2010-ben a kormány célja az volt, hogy a bankszektorban a magyar tulajdon aránya elérje az 50 százalékot, ez a két bank - MKB, BB - megvásárlásával teljesült. Varga a vételtől a ver­seny erősödését, a szolgáltatás színvonalának emelkedését várja. A miniszter korainak tar­totta annak megválaszolását, hogy összevonják-e a bankot az MKB-val. A Budapest Bank a nyolcadik legnagyobb pénzintézet. Erős a lakossági hitelezésben, hitel­kártyát is kibocsát. Az MKB-val való szinergiák mérlegelése szempont volt a vásárlás során. Varga Mihály szavai szerint ez erőteljesebb finanszírozást es jobb hitelezést jelent, a nyer­tesek a lakossági es vállalati ügyfelek lehetnek. Céljuk az is, hogy a profitot mindenképpen a magyar gazdaságban tartsák. Pontos árat a miniszter még nem tudott mondani, ehhez vég­leges átvilágítási jelentésre van j szükség. ■ MW/MTI Anyagi gondokkal küzdünk szegénység Tízből négy magyar nélkülözésben él - Nő a szakadék Szegénységi vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya (2013. százalék) — Relatív jövedelmi _ Súlyos anyagi ■ szegénység m depriváció Munka­Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés szegénység 0-17 eves 18-64 éves 65 felett _____]10,0 131,6 Összesen шшшшяшяжзи A lakosság 40 százalékának vannak tartósnak mondható anyagi problémái a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) la­punknak küldött adatai sze­rint. Ez több, mint a válság előtt volt, de kevesebb, mint 2012-ben. Az egyenlőtlenség azonban nem csökken, sőt, a szegények helyzete romlik. Hornyák József Tízből négy ember nélkülözés­ben él Magyarországon, vagy­is nem jut hozzá azokhoz az anyagi javakhoz, amelyekre szüksége lenne - derült ki a KSH lapunknak küldött ada­taiból, amelyek hiányoztak a múlt héten közölt, átfogó sze­génységről szóló elemzésből. A 40 százalékos anyagi depri- vációs ráta ugyan javulást je­lent a 2011-2012-es csúcsokhoz képest, amikor az emberek 44 százaléka számított nélkülö­zőnek, de továbbra is a válság előtti 37 százalék körüli érték felett van. Az elmúlt öt évben elsősor­ban a hiteltörlesztési késede­lem és a lakással kapcsolatos hátralékok felhalmozása, vala­mint a váratlan kiadások fede­zésének hiánya okozta a rom­lást, de sokaknak anyagi okból nincs saját autója sem. A válság előtt a lakosság 16,5 százaléká­nak volt hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralé­ka, most viszont az emberek negyede küzd fizetési problé­mákkal. Ebben fontos szerepet játszhatott a munkahelyek el­vesztése és a törlesztőrészletek emelkedése. A válság előtt a la­kosság kétharmada nem tudott egy váratlan kiadást fedezni, mostanra pedig 75 százalékra ugrott a mutató, mindez pedig jelezheti a középosztály inga­tag helyzetét. Az autóhitelek bedőlése abban játszhatott nagy szerepet, hogy mostanra a lakosság 24 százalékának anyagi okokból nincs autója, míg a 2008-ban 20,4 százalé­kos volt ez az arány. A lakosság mindössze 0,4 százalékának anyagi okból nincs színes tévéje, 0,9 száza­az számít anyagilag depri- váltnak, akit a kilenc kate­gória (hitellel vagy lakással kapcsolatos hátralék, várat­lan 66 ezerforintos kiadás fedezése, tévé, telefon, mosó­gép, autó hiánya, egyhetes üdülésnek, a lakás megfele­lő fűtésének, vagy kétnapon­ta húsétel fogyasztásának a hiánya) közül három érint. A lakosság 40 százalékát lóknak nincs mosógépe és 1,7 százaléknak nincs telefonja. Ebben a három kategóriában az elmúlt években javulást lát­hattunk. Egyre többen tudnak menni nyaralni is, ám a kéthar­madnak még mindig nincs pén­ze évente egyhetes üdülésre. A súlyos anyagi depriváció (legalább négy tétel hiányzik a kilenc jóléti elemből) a lakosság 23.9 százalékát érintette a KSH friss elemzése szerint (2014 ta­vaszi adatfelvétel alapján), ami 2.9 százalékpontos csökkenés egy év alatt, ez az érték azon­ban még mindig magasabb, mint a válság előtt. Ráadásul az unióban Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő tagállam. Az Eurostat nyáron kiadott adatai alapján Bulgáriában a lakosság 43, Romániában 28,5, legalább három érinti, 24 százalékot pedig minimum négy tétel érint, utóbbiak sú­lyosan depriváltak. MAGYARORSZÁGON szegény­ség vagy társadalmi kire­kesztés 31,1 százalékot érint, ők azok, akik súlyo­san depriváltak, nagyon ke­veset tudnak dolgozni vagy a medinájövedelem 60 szá­zaléka alatt keresnek. Magyarországon pedig 26,8 százalék volt súlyosan depri- vált (az unió hivatala még nem a legfrissebb adatokkal szá­molt akkor), vagyis a harmadik legrosszabb helyzetben lévő tagállam voltunk. Az EU-ban minden tizedik embert súlyo­san deprivált, de a szűkebb régiónkban is jobb a helyzet, mint nálunk: Lengyelország­ban 11,9, Csehországban pedig 6,2 százalékos a ráta. A jövedelmi egyenlőtlensé­geket vizsgáló Gini mutató sem fest kedvező képet Magyar- országról: a válság előtt csök­kent, azóta viszont jelentősen emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a társadalomban egyre na­gyobb a szakadék a szegények és a gazdagok között, igaz, 2013-ban nem emelkedett to­vább a mutató. A legalsó jöve­delmi ötöd - a legszegényebb 20 százalék - aránya már majdnem 10 százalékos, ami 4 százalékpontos emelkedés öt év alatt, miközben a leggazda­gabbak aránya 5 százalékról 7-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan csök­kent a középosztály. Figyel­mezető jel, hogy a relatív jöve­delmi szegénység (a médián 60 százalékánál alacsonyabb jövedelműek aránya) évről év­re 0,2-0,3 százalékponttal nö­vekszik, és tavaly elérte a 14,6 százalékot. Ki a deprivált (valamitől megfosztott)? HÍRSÁV Kompenzálják a reformátusokat az emmi szerint a jövő évi költségvetési törvényjavas­latba beépül az egyházi hit­életi támogatás kiegészítését célzó, 1,72 milliárd forintos előirányzat, amely biztosítja a Magyar Református Egyház (MRE) költségvetésében az MRE elnöke által jelzett for­ráscsökkenés kompenzációját - reagált a minisztérium ille­tékes államtitkársága tegnap az MRE lelkészi elnökének beszédére. Bölcskei Gusztáv az MRE szerdai zsinati ülésén arról beszélt, hogy jövőre 425 millió forinttal kevesebb pénz­ből gazdálkodhatnak. «MTI Bő százmilliárd friss tőke az alapoknál a befektetési alapok által kezelt vagyon októberben 1.8 százalékkal, 5518 milli­árd forintra nőtt a Bamosz szerint. A tizedik hónapban 105 milliárd forint friss tőke érkezett a tagok által kezelt alapokba. Nyertesek a pénz­piaci alapok, vagyonuk 3 százalékkal nőtt, ezen belül a likviditási alapok vagyona 3.9 százalékkal. ■ VG Demján Sándor életműdíjat kapott Lengyelország Életműdíjat kapott Demján Sándor; a TriGranit elnökét Varsóban a Eurobild magazinnak, a ré­gió legsikeresebb vállalatait, fejlesztéseit és üzletembereit díjazó gáláján tüntette ki a nemzetközi zsűri. Demján nemcsak a TriGranit fejlesz­tésein keresztül lett elismert szereplője ennek a piacnak, hanem kiterjedt jótékony- sági tevékenysége is nagy visszhangot keltett. Egyházi szervezeteken keresztül, több millió euró összeggel támogat­ta a régió hátrányos helyzetű gyerekeit. ■M'IT Jótékonykodását is díjazták Már egyes kormányhíveket is zavar a „fiúk” urízálása POLITIKUSOK VAGYONOSODÁSA „Családi összefogással” vásárolt nagy értékű ingatlanok, luxusórák, utazások és sok kérdőjel „Szeretném egyértelművé ten­ni, a miniszterelnök sem tűri el, hogy bármilyen visszaélés történjen a közpénzekkel” - hangoztatta Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője nyílt levelére reagálva. Több ve­zető kormánypárti politikus va- gyonosodási -botránya kapcsán Bencsik azt írta: nem azért men­tek ki a Békemenetre, nem azért szerveztek polgári köröket, nem azért győzködték a barátaikat, nem azért álltak ki mellettük, hogy meggazdagodjanak. Ben­csik féltette, hogy azt a hitet, mely szerint Orbán Viktor ve­zetésével Magyarország erőssé válhat, a „fiúk” magánvagyonra váltják, a nagy terv így elbukhat a mohóságukon. A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fó­rum-Civil Összefogás Közhasz­nú Alapítvány (CÖF-CÖKA) is reagált áz „elkötelezett hazafi­ként” megismert Bencsik szavai­ra, de az általánosító hangnemet és a mindenki nevében szólást azonban eltúlzottnak gondolják, és kiállnak a kormány mellett. Nemrég kiderült: 120 négyzet- méteres budai villát vásároltak Lázár János kancelláriaminisz­ter 10 éves fiának a nevére. Az ingatlan nem került be a kép­viselő vagyonnyilatkozatába, a családtagok vagyonnyilatkozata pedig nem nyilvános. Az ingat­Lázár János azt ígéri, jövőre már minden bent lesz a vagyonnyilatkozatában lan értéke 60-70 millió forint, Lázár azt mondta, hogy családi összefogással sikerült kigazdál­kodni az összeget, januárra új vagyonnyilatkozatot ígért. Lázár tavaly 20 milliósra becsült szőlő­birtokot vett a fiának Mádon. Korábban Rogán Antal és Szij- jártó Péter is családi összefogást említettek, miután kiderültek, hogy nagy értékű ingatlanokra tettek szert. A Fidesz frakcióve­zetője az év elején többször is ja­vította vagyonnyilatkozatát. Ki­derült, nem feleségével, hanem egyedül birtokolja budai (luxus) lakását, melynek mérete nem 149, hanem 185 négyzetméter. Szeptemberben derült ki, hogy a külügyminiszter egy 167 mii­hó forintos dunakeszi ház tulaj­donosa lett. Pontosítások után azt közölte, hogy saját megtaka­rítása 68 millió forint volt, szü­lei 79 millióval járultak hozzá a házvásárlásához, ebből 45 millió kölcsön volt, 34 mülió ajándék. Kosa Lajos 70 milliósra be­csült, felesége nevén lévő óbudai luxuslakásával kapcsolatban azt nyilatkozta: neje vagyonnyilat­kozata választ ad minden kérdés­re, az azonban nem nyilvános. A Fidesz ügyvezető alelnöke azzal is megütközést keltett, hogy Du­hajból ugrott ki Új-Zélandra egy Rolling Stones koncertre. Sokat cikkeztek Lázár, Rogán luxus­karóráiról is. Giró-Szász András vagyonnyilatkozatából azt derült ki, hogy értékesítette a kormány­zati tanácsadással foglalkozó Strategopolis Kft.-beli részese­dését, amiért 750 millió forintot fizetnek majd régi kollégái. A Mi­niszterelnökség kommunikációs államtitkára korábbi hírek sze­rint egy belvárosi 120 szobás ho­tel kisebbségi tulajdonosa lesz, a 3 milliárdos vállalkozás átadását 2016 elejére tervezik (bár hírek szerint bankhitelt nem kap rá). Pokomi Zoltán nyilvánosan bí­rálta párttársait. A Fidesz alelnö­ke szerint a korrupciós vádak, az amerikai kitiltási botrány miatt már nem engedheti meg magá­nak egy vezető politikus azt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban még elment. ■ É. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents