Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-03 / 281. szám
KOZELET 2014. DECEMBER 3.. SZERDA SifTKXI GábOf februári kihallgatásakor ideiglenesen zárolták bécsi bankszámláját, közölte az ügyészség. Ehhez jogsegélykérelem kellett. A bíróság szeptember 10-én rendelte el a végteges zár alá vételt, a határozat november 17-én a másodfokú döntéssel lett jogerős. Több f ideszes politikus firtatta, az MSZP volt elnökhelyettese hogy fizetett 128 milliós adóhátralékot - talán nem zárolták a számláját? Az önkormányzatokra zúdul a segélyezés parlament A TÖOSZ szerint nem maradhatnak a települések magukra a szociális feszültségek kezelésében Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára szerint igazságosabb és átláthatóbb rendszer alakul ki Jövőre már a települések feladata lesz a szociális támogatások biztosítása, azok a települések kaphatnak állami segítséget ebben, amelyeknek nincs elegendő saját bevétele. Éber Sándor „Az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociábs támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz” - hangoztatta tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitva. Tállai András elmondta, azok az önkormányzatok, amelyeknek nem megfelelő az „adóerő-képességük”, központi költségvetési forráshoz jutnak. A kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik. Tállai a rászorulók támogatási rendszerének megújítását igazságosabbnak, át- láthatóbbnak nevezte, amely „elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek”. Az Emmi illetékes államtitkára azt mondta, 34 milliárd forint fog a települések rendelkezésére állni a segélyezések kapcsán, és bevételeik alapján differenciáltan kapják meg a forrásokat. Czibere Károly államtitkár szerint 261 település, zömmel város nem részesül ebből a támogatásból adóerő-képessége miatt (32 ezer forint/fő/ év iparűzési adóbevétel felett). A jövedelemkompenzáló támogatásokat járási szintre emelik, az önkormányzatoknál pedig a kiadáskompenzáló támogatások maradnak, és alakulnak át települési támogatássá. „Semmiképpen nem támogatható, hogy a szociális feszültségek és problémák kezelésében Plusz 15 milliárd kiadás az országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság javaslataik az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal nőhet. A többletekhez szükséges forrást az országvédelmi alap előirányzatának 47,7 milliárdos csökkentésével teremtik meg, az alap így fennmaradó 52 milliárdos összege is képes biztosítani a 2,9 százalékos uniós módszer szerinti hiánycél teljesülését. A pluszkiadások közül az állam ellenérték nélkül átvállalja a MÁV által még 2011-ben kibocsátott 35 milliárdos tőkeösszegű kötvénytartozását és járulékait. Megemelték az Eximbank tőkéjét 20 milliárddal, 10 milliárdot különítettek el az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zri. állami megvásárlására. az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nélkül maradjanak” - nyilatkozta lapunknak az érdekvédő TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint ez a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel. De azokon a helyeken, ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményezné, ha az állam látványosan kivonulna egyes szociábs támogatások mögül. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem kezdeményezett szakmai egyeztetéseket. „A segélyezési rendszer döntő részét eddig is az önkormányzatok működtették, így megnézhették eddig is, hogy ki az, aki valóban rászorult” - mondta a T. Házban Gőgös Zoltán. Az MSZP-s honatya szerint a módosabb önkormányzatoknak ki kell gazdálkodniuk a segélyekre fordított összegeket, míg „a nem elég adóerővel” rendelkező településeknek pályázniuk kell, így egy újabb mutyinak ágyaznak meg. A jobbikos Hegedűs Lórántné szerint a rendszer átalakítása 600 ezer embert érint. Párttársa, Vágó Sebestyén szerint egyes emberek, akik valóban szociális ellátásra szorulnak a mindennapi létfenntartáshoz, elesnek bizonyos juttatásoktól. Úgy vélte, hogy például Borsod vagy Szabolcs megyében lázadások lesznek egyes településeken. HÍRSÁV Colleen Bradley Bell lehet a magyar nagykövet az amerikai szenátus megszavazta Colleen Bradley Beb tévés producer budapesti nagykövetté történő kinevezését, amelyre a magyar külügy már tavaly megadta a fogadó nyilatkozatot. John McCain republikánus szenátor „alkalmatlannak” nevezve a jelöltet, hogy Magyarországon legyen nagykövet, amely egy „nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek”. ■ A franciák a palesztin állam elismerése mellett NAGY többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés azt a határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel a kormányt. A határozat nem bír törvényerővel, és nem kötelezi a kormányt, de erős szimbolikus jelleggel bír. ■ „Portik keze mindenhová elér” poruk tamás keze mindenhová elért, boldog lennék, ha csak olajozott volna - mondta tanúvallomásában Portik élettársának édesanyja, négy gyermekének nagymamája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt folyó büntetőperben. Több tanú is elmondta, hogy a robbantás napjaiban azt tanácsolták, ne menjen a belvárosba, a vád egyik tanúja pedig lefizetett ügyészről és rendőrtisztekről beszélt. ■ HIRDETÉS штат , ш ШтШ11 mm mám s ■ Г *****vw'l v\ v. N* ííSVV az oltó* ,BtótOIV*Ól?fpv'.TŐl j Tí^ttonóc*okJ Még több tartalom OI.I)\I.O\ MÉG TÖBB TIPP trnnTf.,J *™ny*h,r + S2TAr Keresse minden hétfőn « újságárusoknál! HffiR 9 Hatvanmilliárdos alultervezés a Küknél főösszeg Idén nem várható újabb átcsoportosítás, így a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ (Mik) kiadási főösszege várhatóan 557,6 milliárd forint, de ez a szám az év végi elszámoláskor rögzül - közölte Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. A kormányzatot a liberábs Fodor Gábor kérdezte: „Meddig pumpálják még a pénzt a legnagyobb állami pénznyelőbe, a Kükbe?” Kiadásaira az idén 496,2 milliárdot terveztek. Az intézmény állandó likviditási gondokkal küzdött, milliárdos tartozásokat gördített maga előtt. Már tavaly jelezte Szabó Balázs miniszteri biztos, hogy a Kük hiánya akár 50 milliárdos nagyságú is lehet az alultervezett büdzsé miatt. Legutóbb 20 milliárdot csoportosítottak át a Küknek a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési támogatásaiból. Rétvári is kijelentette, a központi költségvetési forrás nem a szükséges mértékben biztosítja az iskolai rendszer működését, működtetését. Ennek szerinte ez az oka, hogy a még 2011. évi önkormányzati beszámolók nem jelentettek biztos alapot a tervezéshez és sok adósságot örököltek meg a településektől. mÉ. S. Nem lesz uniós zászló a Parlament üléstermében eu A parlament európai ügyek bizottsága elutasította az európai zászló-lobogó használatáról szóló, két szocialista képviselő által jegyzett törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke szerint a Tóbiás József és Tóth Bertalan által beterjesztett javaslat elfogadása nem indokolt, mert az európai zászló és lobogó használatát egy még 2004-ben, az akkori kormány által beterjesztett, majd elfogadott és ma is hatályos törvény megfelelően szabályozza. Eszerint az Országgyűlés épülete olyan kivételt képez a középületek között, amelyre nem kötelező az európai zászló kihelyezése. Hörcsik szerint az európai zászló kihelyezésével kapcsolatban az európai példák igen változatosak. A 28 tagállam 41 kamarája közül 15-ben egyáltalán nincs kitéve az uniós zászló, így Svédországban, Hollandiában és Dániában. Ez a kérdés Magyarországon a házelnök feladatköre, ezen a kormány sem kíván változtatni. Hörcsik úgy vélte, az Ország- gyűlés ülésezése a magyar államiság közvetett megnyilvánulásának legfontosabb formája, amellyel nem fér össze a magyar államiság jelképeitől eltérő szimbólumok kötelező jellegű alkalmazása. «MTI
