Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

6 GAZDASAG 2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Felmatricáznák a borokat tervezet A hegyközségekhez kerül a tömegborok után fizetendő ellenőrzési díj Drágább mulatság lesz a koccintás. Hologramos ellenőrzési jegyet bocsátanának ki, amelyet a magyar piacra kerülő ilyen borok palackjaira kell felhelyezni Januártól bevezetik a pálinkaadót MEGSZŰNIK a tömény szeszes italokra alkalmazott differenci­ált jövedéki adómérték - áll a kormány által a parlamentnek szerdán benyújtott adócsomag­ban, amelyben a pálinka bér- és magánfőzéssel, illetve a pálin­kára vonatkozó jövedéki adó­zással kapcsolatban több egyéb jelentős mértékű változtatást is tartalmaz. A javaslat szerint a bérfőzés jövedéki adómértéke megemelkedik, egy liter 50 szá­zalékos alkoholtartalmú pálin­kára vetítve 1670forint összegű jövedéki adót kell majd fizetni. Ötven liter felett azonban ennek a duplája az adóteher, vagyis literenként 3340forint. Magán­főzés esetén a párlat után évi 1000 forint átalányadót kell fi­zetni januártól, ráadásul az ott­honfőzhető mennyiséget 200 literről 50 literre csökkentették. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. október 31.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49800 Malmi búza index 2014. dec. 49800 Takarmánybúza 2014. dec. 42 000 Takarmánykukorica 2014. nov. 38500 Takarmánykukorica index 2014. nov. 38500 Takarmányárpa 2014. dec. 41000 Olajnapraforgó 2014. nov. 92510 Olajnapraforgó index 2014. nov. 92 510 Repce 2014. nov. 94800 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. október 31.) □ €/Ft 308,20 0,09 Ft □ $/Ft 245,93 1,88 Ft □ CHF/Ft 255,64 0,08 Ft □ €/$ 1,2527-0,0101 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. október 31.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 298,78 317,26 CIB Bank____________295,75 320,39 Citibank____________294,79 319,89 Erste Bank_____________299,39 316,63 FHB Bank 299,07 316,93 K&H Bank______________300,15 317,45 MKB Bank 298,57 317,67 OTP Bank 299,86 317,14 Raiffeisen Bank 305,23 311,39 Mól: másfél milliárd dolláros hitelszerződés TIZENÖT bankkal 1,55 milliárd dolláros rulírozó hitelszerző­dést kötött a Mól csütörtökön - jelentette be éjfélkor az olaj- társaság a Budapesti Értéktőzs­de honlapján. Az új forrással a vállalat refinanszírozza a 2014 szeptemberében lejárt 500 mil­lió euró összegű rulírozó hitel­keretet valamint a 2013 áprili­sában kötött 545 millió dollár összegű rulírozó hitelkeretet. A hitelszerződés két koordináto­ra a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank és az ING Bank NV, az ügynöki szere­pet a Bank of America Merrill Lynch látja el. a formáját tekintve hitel klub­hitelnek felel meg, melyet a Mól legfőbb partnerbankjai biztosí­tanak - közölte az olajtársaság. A hitelszerződés 5 éves futam­idejű. ■ MTI Hologramos matricával látnák el a földrajzi eredet­megjelölés nélküli borokat, amelyek literje után egy tervezet szerint 30 forint ellenőrzési díjat kellene fi­zetni. A cél a tömegborok ellenőrzése, jobb nyomon követése, és ezzel a hami­sítás, valamint az áfacsalás háttérbe szorítása. Braunmüller Lajos Literenként 30 forintos ellenőr­zési díjat vezetnek be a magyar piacot elárasztó, sokszor tisztá­zatlan eredetű, földrajzi jelzés nélküli, gyengébb minőségű tömegborokra - írta a múlt hé­ten a Népszabadság a Földmű­velésügyi Minisztérium jelenleg szakmaközi egyeztetésen lévő tervezetére hivatkozva. Az elképzelés szerint a föld­rajzi jelzés nélküli borok érté­kesítőinek kell befizetniük a díjat a piacszabályozó szerepet is ellátó Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT). A szervezet hologramos ellenőrzési jegyet bocsát ki, amelyet a magyar piacra kerülő ilyen borok pa­lackjaira kell felhelyezni, s így az áruházi polcig végig nyomon követhető a Magyarországon forgalmazott bor útja. „Indokolt volt, hogy a földrajzi eredetmegjelölés nélküli borok esetében is érvényesüljön a nyo- monkövetés, mert tudnunk kell, honnan származik a szőlő, illetve maga a bor” - nyilatkozta lapunk­nak Tornai Tamás. A Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke kifejtette: más uniós tag­államokban az ezen kategóriába tartozó boroknál nem érvényesül a szoros nyomon követhetőség. „Ebben az esetben két lehetőség közül választhatunk: vagy a hazai előállítású boroknál szüntetjük meg e kategóriában az ellenőrzést, vagy pedig kidolgozzuk a többi tagállamból származó borok ese­tében is működőképes ellenőrzési rendszerünket. Az utóbbit válasz­tottuk” - fogalmazott az elnök. Tornai Tamás elmondta: a gya­korlatban, az ellenőrzéshez, a HNT hologramos matrica bizto­sításával járul hozzá, természete­sen az ellenőrzési díj megfizetése mellett. „Mivel az egyes tételek minden kiszerelési egységének eredetét hitelesen igazolni pél­dául közjegyző segítségével nyil­vánvalóan nem járható út, ezért az egyszerűbb matricás meg­oldást tartjuk célravezetőnek. Ennek alkalmazásakor minden kiszerelési egységre, annak űr­tartalmának megfelelő értékű ellenőrző jegyet kell tenni.” A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a rend­szer bevezetéséhez kormányzati együttműködésre volt szükség. „Szakmaközi szervezetként is csak a saját tagjaira nézve hozhatunk kötelező rendelke­zéseket, a piac más szereplőire Tornai Tamás nem. Emiatt a Földművelésügyi Minisztériumtól kértük a sza­bályozásunk úgynevezett kiter­jesztését, hogy annak alapján valamennyi piaci szereplőre ér­vényes jogszabály szülessen” - tette hozzá Tornai. A jogszabály jelenleg a Földművelésügyi Mi­nisztérium tárcaközi egyezteté­sének utolsó szakaszánál tart, tehát várható, hogy néhány na­pon belül megjelenik. A jogsza­bály - amennyiben elfogadják a tervezetet - 2016. július végéig terjesztené ki az általános alkal­mazást. Az ellenőrzési díjból származó bevétel nem adó, hiszen az nem a költségvetésbe kerül, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak saját bevétele lesz. A HNT ebből finanszírozza majd az el­lenőrzési rendszer működését, támogatja a minőség fejlesztését és a kulturált borfogyasztást. Tornai Tamás szerint alap­vetően azért volt szükség az új szabályozásra, mert a borpiac az Európai Unión belül harmoni­zált piac. Ezért ha egy bor meg­jelenik a közösség bármely tag­államában, akkor az lényegében korlátozás nélkül terjeszthető más tagállamokban. Ez Tornai szerint rendjén is van, de prob­léma az, hogy számos esetben hamisítványok is bejutnak az országba. Több esetben olyan - például mustsűrítmény készí­tésekor keletkezett - anyago­kat adnak a borhoz, amelyeket lehetetlen, vagy nagyon nehéz kimutatni. Az elnök elmondása szerint akad olyan piaci szereplő, aki 23 eurócentért, tehát nagyjá­ból 70 forintért importálta a bor literjét. „Ilyen ár eléréséhez 30 forintért kellene az ültetvényen átadni a szőlő kilogrammját, ami gyakorlatilag lehetetlen” - mond­ta el Tornai Tamás. A bevezetett intézkedés nél­kül, az Idei szüreten a szőlő egy jelentős része nem lett volna ér­tékesíthető. Ezen felül az elnök rámutatott: a hazai borpiacot is elérte az áfacsalás. Egy olyan ellenőrzési rendszer, amely ezt nehezíti, megakadályozza azt is, hogy a tisztességesen adózó sze­replők egy torz versenyben hát­rányt szenvedjenek. Betet pumpálnának a haldokló tóba ARAL Látnak még reményt, hogy megállítsák a további kiszáradást A jegyrendszer javított a szellemi képességen Harminc különböző nemzet­közi szerződés és 3 milliárd dollár biztosíthatná, hogy ne pusztuljon rohamos mértékben a Kazahsztán és Üzbegisztán határán fekvő Arai-tó. Az Arai ötven éve még a világ negye­dik legnagyobb tava volt, ám a klímaváltozás és főleg a szov­jet mezőgazdaság ész nélkül öntözési programja miatt ma a harmadára zsugorodott. A tavat korábban tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja napjainkban már nem érik el a három részre szakadt, folyama­tosan pusztuló Arai-tavat. Az Újjászületés-szigeten az egykori Szovjetunió jelentős katonai lőteret működtetett, amely a biológiai fegyverek kí­sérleti terepeként vált hírhedt­té. A tó környéke ma szomorú turisztikai látványosság. A múlt héten 26 ország szak­értői és több tucat nemzetközi szervezet képviselői tanács­koztak a tragikus helyzetről. A konferencia végén az üz- bég miniszterelnök-helyettes, Rusztam Azimov jelentette be, hogy rendkívül kedvezményes kamatozású, illetve vissza nem fizetendő hitelt folyósít az üz- bég kormány bevonásával az Arai Megmentése Nemzetközi Alap. Bár az összeg nem csak egy csepp a kiszáradó tóba, számítások szerint 8,5 milliárd dollárra lenne szükség. ■ MW Az Arai évről évre egyre jobban zsugorodott. Most ismét harcolnak érte. AZ ABERDEEN) Egyetem és az NHS Grampian egészségipari cég közös kutatásának eredmé­nyei szerint a második világ­háború alatt felnőtt britek jó­val értelmesebbek lettek, mint a 15 évvel korábban született generáció - írja egy kutatásra hivatkozva a The Telegraph cí­mű brit lap. A kutatók szerint ez a második világháború alatt bevezetett élelmiszerjegy-rend- szernek köszönhető. A gyere­kek étrendjéből kikerültek a zsíros és cukros ételek, ami kedvező hatással volt az agyfej­lődésükre. A kutatás az Aber­deen városában 1921-ben és 1936-ban született 751 személy adatait vette alapul, akiknek az intelligenciahányadosát elő­ször 11 éves korukban, majd 62 éves korukban tesztelték. Az 1936-ban született gene­ráció intelligenciahányadosa átlagosan 16,5 ponttal ma­gasabb az 1921-ben született személyek IQ-jánál. Korábban azt gondolták, hogy az évti­zedenkénti 3-4 pontos emel­kedés a felnövő generációk intelligenciahányadosában a Flynn-effektus jelenség hatá­sára történt, vagyis a növekvő anyagi jólét, a javuló táplálko­zás, higiénia és biztonság áll a háttérben. A kutató szerint az 1936-os csoport életére kedve­zően hatott az olajárrobbanás, mert anyagi jólétet teremtett. ■

Next

/
Thumbnails
Contents