Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-06 / 258. szám
5 GAZDASÁG Almasokk: túl bő a termés kárenyhítés Hó végén jöhet az uniós kifizetés az orosz embargó miatt Az idén mintegy 800 ezer tonna alma termett Magyarországon. Az étkezési almából kellene több, mert azt jobban el lehet adni a piacon 2014. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. november 5.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014 dec. 49 800 Malmi búza Index 2014 dec. 49 800 Takarmánybúza 2014 dec. 45 000 Takarmánykukorica 2014. dec. 38000 Takaitnánykukoricaindex 2014. dec. 38000 Takarmányárpa 2014 dec. 41000 Olajnapraforgó 2014 dec. 95000 Olajnapraforgó index 2014 dec. 95000 Repce 2015. mára. 98000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. november 5.) □ €/Ft 310,38 1,53 Ft □ $/Ft 248,77 2,73 Ft □ CHF/Ft 257,78 1,57 Ft □ €/$ 1,2478-0,0073 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. november 5.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 299,78 318,32 CIB Bank 296,63 321,35 Citibank 296,75 321,91 Erste Bank 300,42 317,72 FHB Bank 300,23 318,17 K&H Bank 300,34 317,64 MKB Bank 299,23 318,37 OTP Bank 300,59 317,91 Raiffeisen Bank 306,36 312,54 Juncker: a sajtó ne fukarkodjon a bírálatokkal az európai bizottság elleni méltánytalan támadások a jövőben nem maradnak válasz nélkül - ígérte szerdán, a brüsszeli testület első tanácskozását követően Jean-Claude luncker, a bizottság új elnöke. Visszautasította Juncker emellett azt a sokszor hangoztatott bírálatot, hogy a bizottság briisz- szeli bürokratákból áll. „Nem bürokraták bandáját vezetem, hanem egy 28 politikusból álló testületet” - nyomatékosította az új bizottsági elnök. Ugyanakkor leszögezte: nem az a típus, aki megremeg a kormányfők társaságában. Ironikusan azt is megjegyezte, mivel ő maga képtelen önkritikára, szeretné, ha a sajtó nem fukarkodna a bírálatokkal. Juncker jelezte azt is, számára a szociális dimenzió ugyanolyan fontos, mint a gazdasági. ■ Mintegy 200 ezer tonnával több alma termett az idén a korábbi évekhez képest, az értékesítést nehezíti az orosz embargó is. A nemzeti kereskedőház már mintegy 100 ezer tonnányi mennyiséget vásárolt fel a termelőktől. Éber Sándor „Ebben a hónapban akár már kifizetések is lehetnek az orosz embargó kapcsán létrehozott uniós zöldség-gyümölcs támogatási keretből, ami az almatermelőket is érinti” - nyilatkozta lapunknak az FM parlamenti államtitkára. Nagy István elmondta, októbertől regisztrálhattak a termelők kifizetésekre, most bírálják el a beérkezett pályázatokat. Oroszország augusztus 6-án rendelte el az egyes agrártermékeket érintő behozatali tilalom életbe lépését. „Az embargó nem elsősorban a magyar export azonnali problémája, mivel a kivitel visz- sza is esett a Oroszország felé” - mondta lapunknak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Mártonffy Béla szerint az orosz tilalom miatt az Európában bent maradt termékek erős kínálati piacot hoztak létre, ami lefelé húzta a magyar termékek értékesítését is: még a hagyományos exportterületeken sem tudtunk annyi almát eladni, mint korábban. Közölte, az EU-nak az alma többlettermését kezelő első intézkedése sikertelen volt, a források alacsony mértéke és a túljelentkezések miatt. A második intézkedéscsomag már lehetőséget nyújt Magyarország és más tagállamok számára az alma túlkínálat kivonására. így mintegy 7 ezer tonna felvásárlására és értékesítésére (többek között szociális, gyermekétkeztetési céllal) kerülhet sor. Az idén a szokásosnál (ez évente mintegy 500 ezer tonna) mintegy 40 százalékkal több, 780-800 ezer tonna alma termett Magyarországon. Európában is mintegy 2 milIvóléprogramot terveznek „az iskolagyümölcs programban jelenleg is kapnak almát a gyerekek az elsőtől a hatodik osztályig” - mondta lapunknak Nagy István. Az államtitkár szerint érdemes megfontolni ennek a programnak a kiterjesztését. Jelenleg egy ivóléprogram elindítását gondolkodnak azokból a gyümölcsökből, amelyekből többlettermés van. ezeket lesűrítve adnák ivóié formájában nemcsak a gyerekeknek, hanem akár a szociális és egészségügyi intézményekben az időseknek is. Az alma felvásárlási és piaci átlagára (forint/kg) Év Piaci Felvásárlási átlagár átlagár 2002 122,6 11,5 2005 119,4 25,1 2007 204,0 56,4 2008 236,4 17,4 2009 184,7 12,9 2010 185,0 32,8 2013 249,0 33,8 FORRÁS: KSH lió tonna plusz termés van almából. Nagy közölte, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. mintegy 90 ezer tonna ipari feldolgozásra alkalmas léalmát és mintegy 10 ezer tonna étkezési almát vásárol fel a magyar termelőktől megszüntetve a túlnyomást a piacon. A tervezett mennyiség több mint felét felvásárolta a társaság. Az ipari almát kilónként 20 (az őstermelők kompenzációs felárat is kaptak), az étkezésit 35 forintért vették meg. A terméktanács korábban kivitelezhetetlennek és a piacgazdasággal ellentétesnek tartotta a felvásárlásokat, a többlettermés egy részét pedig kapacitás hiányában feldogol- gozhatatlannak tartották. Nagy emlékeztetett, korábban egy magyar ember évente mintegy 30 kiló almát evett, jelenleg 15 kilót, ezért ösztönöznék a belső fogyasztást. A FruitVeb 2020ra mintegy 10 kilóval emelné az éves fogyasztást. „Az alma fogyasztói ára most 15-20 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban” - mondta az alma népszerűsítésben több akcióval is résztvevő, a termelőktől több tízezer tonnát felvásárló CBA kommunikációs igazgatója. Fodor Attila elárulta, az alma forgalma 10-15 százalékkal növekedett az elmúlt hetekben az elmúlt évhez képest. Egyelőre még nem tudni, mennyi pénz juthat a 2020-ig tartó uniós ciklusban a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. Mártonffy lapunkkal tudatta: mintegy 500 milliárdos fejlesztésre lenne szükség az egész ágazat számára, beleértve többek között a logisztikát, a feldolgozást is. Ebből mintegy 230- 250 milliárd forint lenne az uniós forrás. A FruitVeb elnöke szerint a magyar almatermesztésben is szerkezetátalakítás szükséges. Jelenleg ugyanis 70 százalékban ipari almát termelnek, az étkezési alma arányát 50 százalékra növelnék. Ehhez javítani kell a minőséget, új korszerű fajtákat, modern termelési technológiákat kell honosítani, a fagyvédelem érdekében jéghálókat kell létesíteni, s megfelelő tárolási kapacitást kell kialakítani. Mártonffy szerint a magyar alma az orosz, a kínai és az arab piac felé nyithat a közeljövőben. Pálinkás: több jut majd k+f+i-re, és átláthatóbb lesz a pénzek elosztása „jelentősen több forrás jut kutatás-fejlesztésre és innovációra az elkövetkező időszakban” - hangoztatta tegnap a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormány- biztos. Pálinkás József (fotónk) közölte, hogy létrejövő hivatala általános felelősséget visel a kutatás-fejlesztésért és innovációért (k+f+i). Létrehozzák a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot is, amelyből az alap-, és alkalmazott kutatásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet. Az intézményrendszer változatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintézetekben lévő kutatási műhelyek fenntartása továbbra az érintett fenntartók feladata lesz. ígérete szerint átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése. Kurucz Éva arról beszélt, hogy lezárult a társadalmi egyeztetés a k+f+i 2020-ig szóló fő irányairól. A kormányszóvivő szerint a kabinet elé kerülő intelligens szakosodási stratégia nélkülözhetetlen feltétele a következő hét évben a k+f+i-re fordítható, több mint 700 milliárdos uniós forrás lehívásának, ez kétszerese a korábbi támogatási időszak keretének. Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövő évtől fokozatosan 1,8 százalék fölé emelkedhet. ■ É. S. Nyitni a cégek felé „az új felsőoktatási stratégia egyik célja, hogy a vállalatok nagyobb mértékben tudják igénybe venni a felsőoktatási intézmények kutatási, fejlesztési kapacitásait” - mondta korábban lapunknak a felsőoktatási államtitkár. Palkovics László szerint az egyetemek olyan kutatási kapacitásokkal és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek amelyekkel a kkv-k nem, s ez bevételeket is hozhat. Egyes cégek akár szponzorálhatják is az egyetemeket. Visszavonták a javaslatot, nem lesz távközlési-intemetadó adótörvények A kormánypártok azt tervezik, hogy 200 ezer forintig nem változna a cafeteria adószintje A kormány kérésére visszavonta a jövő évi adóváltoztatások közül intemetadó javaslatát a gazdasági bizottság. A kabinet eredeti szándéka szerint a szolgáltatóknak az internetes adatforgalom alapján, minden megkezdett gigabájt után 150 forintot kellett volna fizetniük. Az összfelhábo- rodás miatt a Fidesz-frakció felső korlát bevezetéséről tett javaslatot, de a több tízezres tüntetések után a kormányzat inkább visz- szakozott. „A Fidesz-KDNP javasolja, 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adószintje, maradjon az adóelőny” - közölte kedden Rogán Antal frakció- vezető. A béren kívüli juttatások területén sávos módosítást kezdeményeznek. A 200 ezer forint feletti résznél viszont csökkenthető ez az adóelőny, és megvizsgálják, hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni. Az eredeti javaslat jelentősen növelte a cafeteria adóterhét. „A fair bankokról szóló törvény a hitelfelvevőket védi majd, egyensúlyt hoz létre a bankok és a hitelfelvevők között” - közölte a kormányfő a frakcióülés után. Orbán Viktor elmondta, a kormány sürgeti a devizahitelek forintosítását (az árfolyam lapzártánkig még nem dőlt el), ami 200 ezer forint felett már csökkenthető lenne a cafeteria eddigi adóelőnye a szerdai kormányülés témája is volt. A Fidesz-KDNP azt javasolta, a fogyasztói kölcsönszerződéseknél a bankok csak háromévente változtathassanak a kamaton. Legkésőbb 2016. január 1. után nem maradhatna devizahitel, csak önként vállalva. „A bankok számítanak rá, hogy a devizahitelek forintosítására piaci árfolyamon kerül majd sor. Az ügyfelekkel való elszámolás ezermilliárdosra becsült költségét több száz millióval megnövelik a lebonyolításhoz szükséges munkaerő- és informatikai fejlesztési költségek” - mondta a Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente szerint a magyar bankszektor mindig jogkövető volt, így visszafizetik az ügyfeleknek az árfolyamrésből fakadó banki bevételeket és az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. ■ É. S. A háztartások hitelállománya (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB
