Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-28 / 277. szám

2014. NOVEMBER 28., PENTEK 5 KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE Citeraszóra is lehet mulatni terv Régi hangszereket szeretne restaurálni és fiatalokat tanítani A kisújszállási Angyal Ferenc citerás nagyon sok rangos elismerést kapott az elmúlt évtizedekben Móricz Zsigmond életéről vetélkedtek az iskolások emlékezés A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium és Szakközépisko­lában programsorozattal emlé­keztek meg az iskola névadója születésének 135. évfordulójáról. Mint megtudtuk, az osztályok egy vetélkedő során nyerhették el a „Legjobb Móricz-osztály” táblát és az első három helyezettnek járó jutalmakat. A verseny győztese a G.10.A osztály lett (osztályfőnök Kisné Rácz Hajnalka). A második és a harmadik helyezést a G.11.A (Rehócsin Mária), illetve a G.12.C (Ágotainé Áy Gabriella) osztály nyerte el. Az iskola magyar munka- közössége Évfordulók címmel hirdetett vetélkedó't Móricz Zsigmond születésének 135. évfordulója alkalmából. A ver­senyre a szomszédos települé­sek és a kisújszállási általános iskolák 7-8. osztályos diákjai nevezhettek. Az írásbeli fordu­ló alapján a legjobb hat csapat jutott a szóbeli döntőbe a török­szentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskolából, a Hunyadi Mátyás Két Tanítási Nyelvű Iskolából, a túrkevei Pe­tőfi Sándor Általános Iskolából és a kisújszállási Arany János Tagintézményből. A vetélkedő első két díját a két tmiklósi, a harmadik helyezést a kisújszál­lási iskola csapata nyerte el. ■ Az áldozatokra könyvben is emlékeznek történelem Kisújszálláson az I. világháború áldozatai és hoz­zátartozóik előtt szeretnének tisztelegni 2015-ben egy emlék­könyv megjelentetésével, melyet helyi kutatók állítanak össze. Munkájukban kiindulópontnak tekintik a városi I. világháborús emlékmű tábláin lévő neveket. A névsor azonban nem teljes, hiszen az áldozatokhoz számít­ják a településen a harcok során meghalt civil áldozatokat is. Róluk is szeretnének adatokat gyűjteni. Ehhez várnak infor­mációkat a hősi halottak hozzá­tartozóitól, leszármazottaiktól személyesen vagy írásban a Művelődési Központban. ■ A kisújszállási Angyal Ferenc soha nem járt ze­neiskolába, hallás útján tanult meg citerázni. Az elmúlt két évtized alatt úgy érzi, mindent elért, amit citerásként megkaphatott. Egyedül a népművészet ifjú mestere címet nem, de he­lyette igen rangos díjakkal ismerték el játékát, s ez a hivatását tekintve vasas szakmában dolgozó fiatal­embert örömmel tölti el. Daróczi Erzsébet Angyal Ferenc születése óta a népdalok között él, hiszen édes­anyja, aki tagja volt a helyi nép­dalkörnek is, gyerekkorában mindennap dúdolt, énekelt ne­ki, így a zene szeretetét innen hozta magával. Aztán, hogy a citerával megismerkedett, az egy véletlennek köszönhető. Erre így emlékezett Feri vissza:- Már nagyobb voltam, így édesanyám egyedül engedett el a boltba kenyérért, tejért. Bevásároltam, s ahogy men- s tem hazafelé, a kocsma nyitott I ajtaja előtt érdekes hang ütötte | meg a fülemet. Visszaléptem, | megálltam az ajtóban s azt lát- J tam, hogy az asztalnál ülő férfi 1 egy számomra akkor még nem ismert hangszeren játszik. In­tett, menjek beljebb, így leül­tem az asztalhoz és hallgattam a játékát, ő meg közben ma­gyarázta, hogyan is szól a cite- ra. Nem tudom, mennyi idő tel­hetett el, de anyukám elindult a keresésemre és döbbentettél talált rám a kocsmában, ahol kerek szemekkel figyeltem a citerajátékot - idézi fel Angyal Ferenc első találkozását a cite­rával. Tulajdonképpen anyu­kája ennek jobban örült, hi­szen addig Feri dobolni akart tanulni. így amikor iskolás lett, 1990-ben elkezdett cite­rázni tanulni Újváriné Oros Rózától. Sajnos zeneiskolába nem tudott járni, így hallás út­ján tanult meg mindent. Ami­kor Tu ka Zsigmond hangszer- készítő mester visszaköltözött Kisújszállásra, felkereste, kér­te, tanítgassa. így lett Zsiga bá­csi a mestere, tőle nemcsak a zenélést sajátította el, hanem a népzene szeretetét is.- Zsiga bácsi meglátott ben­nem valamit, mert biztatott, nevezzek be 1996-ban a Ki mit tud?-ra, ahol az országos televí­ziós válogatóig jutottam. Több száz versenyző között játszot­tam a nagykunsági népdalo­kat. Innentől számos népzenei találkozóra kaptam meghívást. Mindig arra törekszem, hogy hitelesen adjam elő a dalokat, épp ezért, mivel tudom, hogy nincs jó énekhangom, a közön­séget ettől megkímélve, csak citerázom - mondja mosolyog­va Ferenc, aki azért bevallja, ha nagyon ismerős környezetben játszik, hiszen rendszeresen hívják a nyugdíjas klubok hely­ben és a környéken, ott már néha egyet-egyet el mer velük énekelni az általa ismert 700 népdalból, magyar nótából. Angyal Ferenc számára fon­tos a zenélés, az önkifejezés, de a megélhetését munkája bizto­sítja, így hétköznaponként egy helyi vasipari cégnél dolgozik. Amikor versenyeken indul, ezt hallva többször megjegyezte már a zsűri, hogy milyen nagy kitartás, szorgalom és odafi­gyelés kell ahhoz, hogy a va­sas szakmától elnehezedett kéz ilyen finom és precíz játékot Névjegy NÉ\l: Angyal Ferenc SZÜLETÉSI IDŐ, HELY: Karcag, 1979. február 21. eredményei: 28 országos arany minősítés, négy Aranypáva Díj, négy Nívódíj, Aranycsengő díj, Aranyfokos díj, 2004-ben Kisúj­szállás Város Arany János Díja, 2014-ben Jász- Nagykun-Szol- nok Megyei Művészeti Díj NAGY SIKERNEK TARTJA, hogy kétszer jelölték a megyei Prí­ma díjra is. hobbi: a citerázás mellett, hogy átadja tudását a fiataloknak. tudjon előadni a citera húrjain. Ezt Ferenc mindig elismeréssel fogadja. Bár rengeteg helyre hívják, anyagi lehetőségéi vé­gesek, nem tud minden feszti­válra, rendezvényre elmenni, így is hálás szüleinek, akik mindenben támogatják.- Nemrég a Nagykun Tánc- együttessel léptem fel Buda­pesten, a Hagyományok Házá­ban. Nagy élmény volt ott sze­repelni. Öröm számomra, ami­kor egy találkozón a közönség együtt énekli a dalaimat, sőt a fehér asztal mellől felállva, többen táncra perdülnek egy csárdás, friss hallatán. Leg­szívesebben a nagykunsági népdalokat játszom, a legked­vesebb, amely Zsiga bácsié is volt, a „Nagykunsági hármas határ...” kezdetű. Remélem, az érdeklődő fiataloknak én is át­adhatom tudásomat és azt is, hogy egyszer citerajavító mes­ter is lehetek. HÍRSÁV A nyugdíjasok süteményt is sütnek A KISÚJSZÁLLÁSI Művelődési Központban december 10-17 között rendezik meg a kará­csonyi vásárt, ahol elsősor­ban a kézműves mesterek, házi élelmiszereket készítők várják az érdeklődőket, az árusítás mellett, kézműves foglalkozásokkal is. A vásár ideje alatt minden délután a Városi Nyugdíjas Klub tagjai készítenek el egy-egy finom karácsonyi süte­ményt, a város művészeti csoportjai pedig ünnepi műsorokkal szórakoztatják a művelődési központba be­térőket. Baján látható most több Horthy-relikvia A kenderes! Horthy Miklós Tengerészeti Gyűjtemény­ben található Horthy Miklós emléktárgyak közül töb­bet egy időszaki kiállítás keretében február végéig a bajai múzeumban lehet megtekinteni. Mint Bodor Tamás idegenforgalmi szak- menedzsertől megtudtuk, az ottani I. világháborús emlékkiállításra vitték el Horthy Miklós kormányzó dísztőrét, a Szent István csatahajó szárnyas oltárá­nak kicsinyített mását, az Osztrák-Magyar Monarchia tengerészeti hadilobogóját, a középcímerét és az ot- rantói csata emléktábláját. A többi Horthy-relikvia Kenderesen most is meg­tekinthető. Képzőművészek mutatkoznak be A KISÚJSZÁLLÁSI Hotel Ku- mánia Galériában Ég és föld között címmel decem­ber 10-ig látható Kábái László karcagi képző­művész, tanár kiállítása. Ugyanitt december 12-én fél ötkor Pintér Attila szob­rászművész, tanár tanítvá­nyainak - Blum Nikoletta, Janó Sára, Marjai Gréta, Mészáros Dóra és Varga Balázs - Szárnybontó cím­mel nyílik kiállítása, mely január 14-ig lesz látható. A Kisújszállási Művelődési Központban pedig novem­ber 30-ig még megtekinthe­tő Fénykalitka címmel Sző­ke Péter fotókiállítása. Gyerekkori álmát valósította meg verseny A fogatoláson túl show-elemeket is tanít lovainak Bugyik Endre Tizennégy éve foglalkozik mini Shetland pónikkal a kisújszállá­si Bugyik Endre. A hétvégén a Papp László Aréna lovasnapján lép fel ötös fogatával. A Nyereg­szemle programj ain és a Farmer­expón pedig málháspóni-műso- rával szokott sikert aratni.- Gyerekkori álmom volt, hogy mini Shetland pónikkal foglalkozzam, s az álmok azért vannak, hogy megvalósítsuk őket - mondja. - így 2000-ben vettem meg első lovam, Mamut­kát. A kezdeti versenysikerek után az állomány is gyarapo­dott. A tizenkét pónimból most hat elismert fedezőmén. Bugyik Endre fogatát a város iskolásai, óvodásai jól ismerik, Bugyik Endre ma Budapesten Mikulás-showt ad elő lovaival rendszeresen jár hozzájuk, a karcagi Gólyafészek Otthonban pedig lovas terápiát tart kedven­ceivel.- Az utóbbi időben sokat fog­lalkozom lovaimmal, a fogathajtó versenyeken túl, bemutatózom is. A mini lovasfogat látványa és az a show, amit bemutatnak, vastapsot kap a nézőktől éppúgy, mint a Nyeregszemlén, a Farmer­expón a málhás bemutatónk. A Papp László Arénában pedig ötezer ember állva tapsolja meg az ötös fogatommal tartott Mi­kulás show-műsort. Ilyenkor az ember elfelejti azt is, hogy gond­jai vannak a téli takarmányszé­na beszerzésével - mondja Bu­gyik Endre. ■ Eni6S6 fa. A Világhegyet és az abból kinövő Életfát szimbolizálja a kisújszállási Kun emlékparkban a kun világfa talapzatán nemrég fel­állított Emese fa, Csörögi Gábor helyi fafaragó alkotása - mutatja Horváth György nagykunkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents