Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-17 / 267. szám

6 2014. NOVEMBER 17., HÉTFŐ RIPORT - KÜLFÖLD „Prostituált voltam Amszterdamban” csillogás Hat évet dolgozott a magyar lány a piros lámpás negyed kirakatában Katalin, mint sok más fiatal lány, hiszékeny volt, visszaéltek a bizalmával. Csak a szerencsének köszönhette, hogy visszatérhetett Magyarországra Legális mesterség a prostitúció Negyedszázaddal a rend­szerváltás után is a köny- nyű élet reménye, a jó lét, az éjszakai csillogás még mindig sok fiatal lány szá­mára bír visszautasítha- tatlan csáberővel. Sokan közülük mindezt Nyu- gat-Európában, elsősorban a nagyfokú toleranciájáról híres Hollandiában vélik megtalálni. Géléi József Számtalan riasztó történetről, félre siklott életről érkeznek hírek, ennek ellenére napon­ta akadnak újabb és újabb próbálkozók. A legnagyobb veszély a fiatal, csinos, hiszé­keny lányokra leselkedik Hol­landiában, hiszen a szexipar kiapadhatatlan forrását látják bennük a kimondottan erre szakosodott „emberkereske­dők”. És még csak nem is kell erőszakhoz folyamodniuk, elég a megnyerő stílus, a hatá­rozott, „nagymenő” fellépés, s naiv honleányaink máris úgy érzik, megfogták az isten lá­bát. Álmaik hercegének álarca csak később hullik le, amikor már nincs visszaút.- Tizenkilenc éves voltam, az első évfolyamot végeztem el éppen az egyik pedagó­giai főiskolán, mikor a barát­nőmmel kitaláltuk az utolsó vizsga után, hogy kiutazunk Hollandiába és megpróbálunk valami nyári munkát találni - kezdte élete történetét a ma már lassan harminc közelében járó Katalin. - Meg se fordult a fejünkben, hogy a testünkkel keressünk egy kis zsebpénzt a következő tanévre. Sorra jártuk az Amszterdam belvá­rosában található éttermeket, kávézókat, bárokat, hátha al­kalmaznak valahol angolul és németül is beszélő kisegítőket, felszolgálókat, pultosokat. Rá is akadtunk egy arab kávézó­ra, ahol mindkettőnket felvet­tek két hónapra. A magyaror­szági átlagnál jobb fizetésről, szállásról és teljes ellátásról szólt az ajánlat. Mivel normá­lis volt a hely, szimpatikus a tulaj, mi buta fejjel azonnal rábólintottunk. Bár ne tettük volna.- Ha ez valóban normális hely volt, mi volt a probléma?- Eleinte semmi gyanús nem történt. A tulaj bemutatott min­ket a törzsvendégeknek, akik örömmel vették tudomásul, hogy a jövőben két fiatal, csi­nos, szőke lány szolgálja majd ki őket. Diszkréten ugyan, de folyamatosan kaptuk az aján­latokat a vendégektől, s mivel mindketten facérok voltunk, hagytuk magunkat elcsábíta­ni. Én egy 28 éves arab sráccal, Juszuffal jöttem össze, aki egy hónapig a tenyerén hordott. Mindent megkaptam tőle, amit csak kiejtettem a számon, oda is költöztem hozzá. Hazatele­fonáltam a szüleimnek, hogy úgy döntöttem, halasztók a főiskolán, s egyelőre kint ma­radok Hollandiában. Egyszer aztán elvitt egy buliba, és attól kezdve minden megváltozott.- Mi történt, hogy a rózsaszínű leányálom egycsapásra rém­álommá változott?- Nem tudom, mit kevertek az italomba, pontosabban ma már sejtem, de tény, hogy telje­sen elvesztettem az önkontrolt. Nem érdekelt, hogy a barátom beküldött egy szobába, ahol már ott volt három férfi, s egy­szerre kellett velük szeretkez­nem. Másnap reggel a barátom őrjöngve ébresztett, mit képze­A holland kormány 2000-ben úgy döntött, hogy legális kere­tek közé tereli a prostitúciót. Az ablak mögött lévő lányok ma már ugyanúgy adót fizet­nek, mint bárki más. Sok diák­lány űzi a mesterséget, amely­ből aztán tanulmányaikat tud­ják finanszírozni. A prostitu­áltnak 18 évesnél idősebbnek kell lennie, rendelkeznie kell tartózkodási engedéllyel, és szabad akaratából kell dolgoz­nia. Különböző munkahelyek léteznek: kirakatos prostitúció, utcai prostitúció, klubok és magánházak, eszkort és ottho­ni munka. Jelenleg közel 8 ezer prostituáltat tartanak nyilván Hollandiában, negye­dük - 2 ezer lány - Magyar- országról érkezett. lek én, hogy így megaláztam a haverjai előtt. Üvöltött, hogy nem is gondolta, mekkora kur­va vagyok, miközben akkora pofont kaptam, hogy felrepedt a szám. Mikor mondtam, hogy valamit belekevertek az ita­lomba, és attól élő halott let­tem, egyszerűen leütött, majd egy tűvel megszúrta a karo­mat. Újra jött három pasas, és ismét végigmentek rajtam. Ez így ment egy darabig minden nap. Már nem jártam be dol­gozni, már nem találkoztam a barátnőmmel. Amikor aztán már én kértem, hogy szúrjon meg, azt mondta, ingyen nincs kábítószer, álljak be a kirakat­ba, és keressem meg az árát. Amszterdam híres-hírhedt piros lámpás negyede a város szívében, a Dam tér, illetve az Oude Kerk templom környéké­ről indul. Keskeny sikátorok vezetnek a csatornához, a lá­nyok neonnal kivilágított kira­katokban kelletik magukat.- Aki nem élte át, nem tud­ja, milyen az elvonási tünet, bármit megtesz olyankor az ember, hogy anyaghoz jusson. Beálltam egy kivilágított kalit­kába, ha jött valaki, behúztam a függönyt, ezzel jelezve, hogy foglalt vagyok és hátravittem egy kisszobába. Franciáágy, tusoló, piros fény és egy pá­nikgomb volt csupán a szoba tartozéka. Negyed-, fél -, egy órára lehetett kibérelni. Este nyolctól hajnali kettőig, háro­mig voltam kint. Mikor végez­tem, már várt a barátom és az összes pénzt elvette a szállás, étkezés, kábítószer fejében. Ez így ment hat éven keresztül. Szerencsémre, miután rászok­tatott a drogra, szép lassan egyre gyengébb cuccot adott. Teljesen lemondani viszont nem tudtam az anyagról, anél­kül képtelen lettem volna a ki­rakatban állni. Hogy a szüleim ne kezdjenek el keresni, havon­ta fel kellett hívnom őket, hogy minden rendben van velem. Bár furcsállották, hogy angolul beszélek velük, de végül kény­telenek voltak elfogadni, hogy Juszuf is szeretné érteni a cse- vejünket.- Hogy tudott kiszállni a szexipar­ból, hogyan keveredett haza?- Azért ezek a kemény dro­gokkal, lányokkal foglalkozó arab stricik nincsenek bizton­ságban Hollandiában (sem), az én emberemnek is meleg lett a lába alatt a talaj, s egyik pillanatról a másikra eltűnt. A munkaidőm lejárta után egy­szer csak nem várt. Hazasétál­tam, otthon sem volt, és nem került elő estére sem. Mivel az előző napi bevételem meg­maradt, hosszú idő után elő­ször volt pénzem. Kimentem a buszpályaudvarra, felszálltam az első Budapestre tartó járat­ra. Mikor hazaértem, a szü­leim szinte meg sem ismertek. Tudom, tíz évvel öregebbnek nézek ki a koromnál, de... De legalább élek. Súlyos árat fi­zettem a naivságomért, hogy a könnyű élet reményében el­nyomtam magamban a kételye­ket, a bizalmatlanságot. Katalin immár három éve itthon van. Először önszántából végigcsinált egy drogelvonót, majd nyelvvizsgázott. Jelen­leg titkárnőként dolgozik egy külkereskedelemmel foglalko­zó cégnél. Nem iszik, nem do­hányzik, nincs káros szenve­délye. Van egy barátja, aki tisz­tában van a múltjával, de adott neki egy esélyt a normális élet­re. Össze akarnak házasodni, s már tervezik a gyereket. Katalin túlélte a borzalma­kat, újjászületett. De nem biz­tos, hogy más is megússza. Tusolhatnak a hajléktalanok VATIKÁN A pápa meghallotta a szardíniái Franco panaszát Pereskedik Helmut Kohl MEMOÁR Bombasiker lett a német botránykönyvből Ferenc pápa zuhanykabinok­kal segít a hajléktalanokon. Már hétfőn üzemelni fog a va­tikáni Szent Péter tér nyilvá­nos illemhelyén három tusoló, amelyet a fedél nélkül marad­tak ingyen használhatnak. Róma tíz különböző pontján egyébként néhány nap múlva bevezetik a szolgáltatást. Az ötlet egy Szardíniából szárma­zó, tíz éve az utcán élő férfitól származik. Francót egy jóté­konysági vacsorára hívták meg októberben, ahol a papnak arra panaszkodott, hogy büdösen kellett elmennie, mert nem volt pénze nyilvános fürdőre. A hír eljutott Ferenc pápáig, aki uta­sítást adott. ■ MW Ferenc pápa intézkedett, hálásak lehetnek neki a fedél nélkül maradtak Hetek óta folyamatosan cik­keznek a német újságok a volt kancellár, Helmut Kohlról meg­jelent „memoárok” kapcsán, amelyet már a könyv októberi megjelenésekor botrányosnak neveztek, a szerzőt, Heribert Schwant pedig etikátlansággal vádolták. A szerzőt rosszhisze­műnek tartják, aki korábban az ex-kancellár feleségéről is megjelentetett nem éppen hí­zelgő könyvet. Schwan nem védekezik, azt mondja, a né­meteknek és a világnak még Kohl életében joguk van meg­tudniuk, milyen ember és po- a litikus volt valójában Németor- J szág vezetője. Tette ezt annak I ellenére, hogy Kohllal szóban Már csak ez hiányzott Kohlnak! megállapodott: csak akkor pub­likálható a visszaemlékezés, ha Kohl már nem él. Egy kölni bíróság máris lé­pett. A 630 órányi beszélgetés zanzájából készült könyv több tucat kitételét a jövőben tilos publikálni. A már forgalomban lévő könyveket nem kell bezúz­ni, de utánnyomásokban már nem lehet ismét leírni egy sor idézetet. Az ítélet nem jogerős, a kiadó fellebbezett. Kohl, aki 1982-98. között volt kancellár, smirglisen nyilatkozott pél­dául Angela Merkel jelenlegi kancellárról, de a sokak által tisztelt szovjet elnökről, Mihail Gorbacsovról sem volt jó véle­ménnyel. ■ MW Amszterdamban minden legális, mégis visszaélnek vele

Next

/
Thumbnails
Contents