Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-14 / 265. szám
2014. NOVEMBER 14., PÉNTEK 15 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A pontos kifejezés a könyvtárosok feladata, segíteni kell a tanulóknak Negyven év után találkoztak iskola A várva várt este fénypontja az osztálynapló alakú torta volt Alagsorban alakították ki a nyilvános közgyűjteményt észrevétel A jó könyvtár nem a néma könyvek, de a sokféle tudományok hangos tárháza is. A számítógépes feldolgozás még gyorsabbá tette a tájékozódást. A szakképzésben még összetettebb bonyolultabb a tájékoztató könyvtárosok feladata. A szép magyar beszéd, a pontos kifejezés elsajátításának segítése mellett, a tanult szakma alapjainak bemutatása, fejlődése, kapcsolódása más szakmákhoz fontos feladat. A diákok szerteágazó érdeklődési körét is figyelembe kell venni, de törekedni kell az elsajátítandó szakmák ismereteinek elsődleges bemutatására is. Bálint István, Szolnok A megyei könyvtár zenei részlegét alapozták meg történelem Hegyesi Julianna, Bálint Istvánné emlékeiből: Első ének-zenei élményem, kislány koromhoz, Füzesgyarmathoz kapcsolódik. Édesanyámnak és édesapámnak jó hallásuk és tiszta zengő énekhangjuk volt. Kislányként sok gyermek- és népdalt hallottam. Apám a földmunkás olvasókör vezetőjeként sok citerás-népdal összejövetelt szervezett. 1945-ben a debreceni első Nemzetgyűlésen a Paraszt Párt vezetője, Veres Péter titkára lett, majd Budapesten szervezték tovább az országosan is vezető Paraszt Pártot. Itt kereste meg őket Kodály Zoltán, Bartók Béla tanítványa, Gulyás György karnagy, hogy zenei szakközép- iskolát kell szervezni Békés megyében is. A választás a Bé- kés-Tarhosi Wenckheim-kastély volt, ahol zenepavilont is alakítottak ki. Sok zenei képzettségű tanár indult innen, közöttük Szokolai Sándor zeneszerző is. A középiskola befejezése jután az ELTE magyar szakja mellett a zenei könyvtáros szakot is elvégeztem. Ezután voltam a karcagi városi könyvtár vezetője, majd Szolnokra helyezésem után, a megyei Verseghy Ferenc Könyvtár zenei részlegét alapoztuk meg, melynek gyűjteményét sok zeneszerző dicsérte. Bálint István, Szolnok A közös képre is összeállt egykori iskolatársak elhatározták, hogy jövő nyáron ismét együtt töltenek egy jó hangulatú, kellemes estét A közelmúltban a törökszentmiklósi Hunyadi úti Iskolában osztálytalálkozót tartottunk. Balogh Mária, Szécsi Éva Hogy újra együtt ünnepelhettünk, azt ismételten Berta János alapos szervezőmunkájának köszönhettük. Hosszú ideig azon fáradozott, hogy mindenkit felkutasson és értesítsen a nagy eseményről. A köszöntőszavak után csendes emlékezés következett. Megható pillanatok, a hét mécses lángja, egy kis csokor virág jelezte, hogy ők már csak lélekben lehetnek közöttünk. A néma csendet öröm, vidámság, önfeledt mosoly, derű váltotta fel. Kedves osztályfőnökünk, Edit néni és Örsi János tanár úr üdvözlőszavai után kíváncsian hallgattuk a beszámolókat. Az elhangzottak alapján úgy összegezhetjük a sokszínű, őszinte szavakat, hogy mindenki elégedett a sorsával, büszke gyermekeire, unokáira. Matykó Sándor boldogan mutatta a hármas ikrek fényképeit. A találkozó az egyik helyi vendéglőben folytatódott. A Tájház berendezései, bútorzata a népi hagyományokat őrzi az utókor számára. A finom, bőséges vacsorát, a meglepetésnek szánt hatalmas tortát - ami osztálynapló alakjában mosolygott ránk - immár a feleségekkel, férjekkel kibővült vendégsereg jó étvággyal fogyasztotta el. A kötetlen beszélgetésnek, a sok fotó nézegetésének az éjfél közeledte vetett véget. Megköszöntük Jánosnak önzetlen fáradozásait, a fiúknak a kis csokrokat. Úgy búcsúztunk el egymástól, hogy a következő nyáron újra együtt szeretnénk ünnepelni. Térburkolati kövek gyártását ismerték meg oktatás Tizenöten tanulták meg a kőműves alapismereteket, és már alkalmazták is A közfoglalkoztatás keretében 2013/2014 telén tizenöt közmunkás kőműves alapismeretek oktatásban vett részt. Az oktatást Fehér Sándor nyugdíjas építésztechnikus vezette. Az elméleti oktatás 120 óra, gyakorlati oktatás 240 óra volt. A gyakorlati képzés keretében a hallgatók térburkolati kövek gyártását sajátították el. A gyakorlat során a Tiszaroffi Református Egyházközség részére gyártottak kétfajta térburkolati követ. A legyártott térkőből, térburkolat lerakását is gyakorolták, illetve annak technológiáját is elsajátították. A Tiszaroffi Református Egyházközség tulajdonában lévő (Tiszaroff, Rákóczi Ferenc út) lakóingatlant közösségi, illetve táboroztatási célra használják. Az egyház lelkésze, Szabó Richárd megkérte Fehér Sándort, hogy a fenti ingatlan udvarára tervezzen egy kerti medencével és bog- rácsolóval ellátott építményt. A terv elkészülte után Fehér Sándor építőipari technikus felajánlotta, hogy közmunkások közreműködésével és a szükséges építőanyagok biztosításával az építményt megépítik. A kivitelezésben az alábbi közmunkások vettek részt: Rab József, Nagy Imre, Vaszil Zoltán és Puzsoma István. Fehér Sándor, Tiszaroff visszaemlékezés Már 1913- ban Hild Viktor levéltáros szorgalmazta egy Kultúrpalota megépítését Szolnokon, amelyben helyet kapott volna többek között egy közkönyvtár és egy múzeum is. A Kultúrpalota megépítését az Alföldi Közművelődési Egylet is támogatta. A tervet az I. világháború keresztülhúzta, továbbá az is, hogy Szolnok, mint fiatal megyeszékhely nem dúskált anyagi javakban. A trianoni sokkból ébredezve az első lépést a Magántisztviselők Egyesülete tette meg, amikor 1924 februárjában a Nemzeti Szállodában jótékonysági bált rendezett Szolnok első közkönyvtárának létrehozására. Pontosan 1 millió 889 ezer korona gyűlt össze. Az ösz- szeg nem volt valami hatalmas, de a lépés dicsérendő volt. 1926. június 9-én Szolnok város író- és irodalombarátai a városháza tanácstermében megalakították a Verseghy Ferenc irodalmi kört. 1925-ben a New York-i Spa- yer bankháztól Magyarország 16 millió dollár kölcsönt kapott, amelyből Szolnok város 260 ezer dollárban részesült. Ebből az összegből nem Kultúrpalota, hanem többek között a Verseghy park, Tisza-Szálló Gyógyfürdő és a Gróf Apponyi Albert utca 1.-ben 1927-ben a tizenhárom lakásos városi bérház épült fel. 1933 februárjában a város képviselő-testülete elhatározta dr. Balogh Béla gimnáziumi tanár kezdeményezésére, hogy a városi bérház alagsorában megüresedett kettő helyiséget átengedi a felállítandó nyilvános közkönyvtár céljára. Ez volt a legideálisabb megoldás, és végre az ide-oda pakolgatás után az 5 ezer 700 kötet nyugalmat talált. AII. világháború alatt az ajtókat feltörték és a könyvtár fapolcait tüzelésre felhasználták. A könyvek szanaszét hevertek. Számbavétel után megállapították, hogy a tízezer kötetnyi állományból néhány száz hiányzott. Az apróbb múzeumi tárgyak túlnyomóan hiányoztak, főleg az érem- és pénzgyűjtemények. 1946 nyarán a helyiségeket kitakarították, a nyílászárókat bedeszkázták. Sok hónapos javítás, takarítás után 1948. március 11-én nyílt meg az átrendezett Városi Közkönyvtár. Smrovecz Pál, Szolnok A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@partner.me- diaworks.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészáros Lőrincz út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: SZOUON.hu. Nem várnak sokat az újabb öszejövetellel emlékek A terített asztal mellett hangzottak el a véndiákok hosszú élettörténetei Erősen kopaszodó, őszülő férfiak, nehezebben lépkedő hölgyek gyülekeztek a közelmúltban egy szombat délelőtt a hajdani Református Iskola helyén épült rákóczifalvai Varsány Közösségi Házban. A meghívásnak eleget téve egyedül vagy párjukkal jöttek el, hogy találkozhassanak egykori osztálytársaikkal, hogy méltón ünnepeljék az általános iskola befejezésének hatvanadik évfordulóját. Az 1954-ben végzett két osztályon túl eljöttek az 1953- ban végzett, úgynevezett ugra- tós osztály diákjai is, akik egy év alatt két év anyagából vizsgáztak, valamint azok, akik több évig a csapat tagjai voltak, de A hatvan évvel ezelőtt végzett osztály jókedvűen állt össze egy kép erejéig nem együtt fejezték be a 8. osztályt. Terített asztal mellett hangzottak el a hosszú élettörténetek, melyek az évtizedek óta nem látott osztálytársainkat mutatta be. Végig velünk volt a tanáraink közül ma már csak egyedül élő dr. Rékasi Pálné Mária néni, aki most is nagy figyelemmel kíséri életünk alakulását. A finom ebéd után jó étvággyal fogyasztottuk el volt osztálytársunk, Ta- kácsné Borsos Erzsébet tortáit, melyeket kifejezetten erre az alkalomra készített. A csoportkép készítése után azzal búcsúztunk, hogy nem várunk öt évig, ismét találkozunk. Addig is őrizzük egymást emlékezetünkben. Máté Pál, Rákóczifalva Köszönet a szolnoki rendőröknek! hála Köszönetemet szeretném kifejezni a szolnoki rendőröknek. A közelmúltban lelopták az autónk tükreiről a tükörlapokat. Nem is maga a kár összege, ami megrázott, sokkal inkább a bosz- szúság. Eleinte gondolkodtunk, hogy hívjuk-e a rendőrséget, végül megtettük. Kiderült, hogy aznap már öt bejelentés érkezett hasonló esetről. A rendőrök öt percen belül a helyszínen voltak. Sőt, pár óra múlva egy nyomozócsoport is érkezett, akik fényképet készítettek. A rendőrök egész nap tanúkat kerestek az utcán. Meg voltunk elégedve a munkájukkal. Máskor is bizalommal fordulunk hozzájuk. Egy szolnoki olvasó
