Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-12 / 263. szám

2014. NOVEMBER 12., SZERDA INTERJÚ - GAZDASAG 5 Központosítják a kórházadósságot egészségügy Zombor Gábor: Lesz garantált szakorvosi bér Zombor Gábor szerint a 60 milliárdos adósságkonszolidációs keret egésze is az egészségügyé lehet A kórházak adósságát köz­pontosítják, majd legkésőbb 2015 első negyedévében rendezik. Az önkormány­zatoknak szintén a jövő év elején kell nyilatkozniuk arról, biztosítani tudják-e a háziorvosi rendelők működ­tetését és az asszisztensek fizetését - mondta a Világ- gazdaságnak az egészség- ügyi államtitkár. Zombor Gábor közölte: az állami ösztöndíjprogramban részt vevő kezdő szakorvosoknak 270-280 ezer forint közötti nettó bért garantálnának. Haiman Éva — Lesz-e béremelés, mikor, mi­lyen mértékű és kiket fog érin­teni?- Az egészségügyben is élet- pálymodellben gondolkodunk. Első lépésként az alapellátás­ban szeretnénk ezt megvalósí­tani, ahol még ebben az évben megszületnek a háziorvosi rendszer finanszírozásának átalakításához és ezen belül a jövedelmek rendezéshez szük­séges jogszabályváltozások. A következő ütemben, legkésőbb április 1-ig konszolidáljuk a kórházakat, és ezzel párhuza­mosan átalakítjuk a működé­süket, ami azért is fontos, mert tiszta képet akarunk kapni arról, hogy milyen körben, fog­lalkoztatási viszonyban, meny­nyi embernek a fizetését kell emelni a szakrendelőkben és a kórházakban. Erre valamikor az év második felében kerül­het sor. — Most nem tudják, kiknek a bé­rét szeretnék emelni?- A foglalkoztatási formák rendkívül sokszínűek az egész­ségügyben. Ennek következté­ben nagyon komoly különbsé­gek vannak a fizetésekben, és nem biztos, hogy azokat is érin­tenie kell a béremelésnek, akik a jelenlegi alkalmazotti bérek többszörösét kitevő közremű­ködői szerződéssel dolgoznak. A béremelés egy újabb ütemé­vel kapcsolatban megszületett a döntés. Ennek lényege, hogy a szakorvos-jelölti ösztöndíjrend­szerből kilépve ne csökkenjen a kezdő orvosok jövedelme, vagyis legyen egy garantált szakorvosi minimálbér. — A Magyar Rezidens Szövetség 275 ezer forintban határozná meg ennek összegét.- Egyetértek a nagyságrend­del. — A háziorvosi rendszer átalakí­tását szabályozó tervezett tör­vényről eddig annyit tudni, hogy az a jövőben a háziorvosi rendelő fenntartását, sőt az assziszten­cia bérének fedezetét is előírja majd az önkormányzatoknak. Mikortól?- A tervek szerint július 1-jé- től élne a rendelő, a jövő év ele­jétől pedig az asszisztencia fi­nanszírozására vonatkozó elő­írás. Az önkormányzatoknak előreláthatólag március 1-ig kell majd nyilatkozniuk arról, vállalják-e az ezzel járó többlet- költségeket. Ha ezt nem vállal­ják, az állam fog erről gondos­kodni. — Akkor az a tízmilliárd forint, amit a jövő évi költségvetésben „a háziorvosi ellátórendszer meg­újításának I. ütemére” szánnak, valójában az állami szerepválla­lás fedezete? — így van, ez a jövő évi több­letköltségek fedezete. — Ezek szerint egy év múlva jut­nának el oda, hogy a havi nagy­jából egymillió forintos praxisbe­vételből ezeket a tételeket már nem a háziorvosoknak kellene fedezniük. A kórházi struktúra-át­alakítás viszont, mint mondta, legkésőbb április 1-ig lezajlik. Pontosan hogyan? — Megyénként, lakosságszám alapján fogjuk meghatározni azt a finanszírozási keretet, amiből helyben működtetni kell a szakellátást. Ezt követően a kórházakat fenntartó Gyemszi, az egészségbiztosító, az OTH és az intézményvezetők közösen döntenek arról, hogy abban a megyében milyen struktúrában folyjon a betegellátás. Vélhetően nem lesz nagy változás a jelen­legihez képest, de nagyobb lesz a mozgástér abban, hogy pél­dául bizonyos szakterületeken inkább a járó-, vagy a fekvőbe­teg-ellátást preferálják, vagy, ha például van négy azonos profilú kórházi osztály, megtartsák-e mindegyiket. Emellett a gaz­dálkodás is megváltozik, mert a Gyemszi is átalakul. A jövő­ben valóban az intézmények fenntartása és a tulajdonosi jo­gok gyakorlása lesz a feladata, ezért az új „munkaneve” Állami Egészségügyi Ellátó Központ (AEEK). Többek között olyan háttértevékenységeket fog ellát­ni, mint az ingatlan-fenntartás, a karbantartás, az étkeztetés, az őrzés-védés, a takarítás és a be­szerzések meghatározott köre. — Ez is április 1-től működne? — Legkésőbb. Össze szeret­nénk kapcsolni az adósságkon­szolidációval, hiszen az a terv, hogy egy adott pillanatban a tel­jes kórházi adósság átkerüljön egy központi szervhez, valószí­nűleg éppen az Állami Egész­ségügyi Ellátó Központhoz. — És mi lesz az adóssággal, miu­tán átkerült?- Tárgyalni fogunk a be­szállítókkal arról, milyen üte­mezésben és hogyan történjen meg az adósság törlesztése. Tisztességes, hosszú távon is mindkét fél céljait szolgáló, megnyugtató megoldásra tö­rekszünk. Az állam köthet pél­dául a jelenleginél hosszabb távú keret-megállapodásokat, ami a cégek számára is elő­nyösebb, vagy bizonyos tevé­kenységekre koncessziókat is létrehozhat, így bevételekhez is juthat. A magas adósság azért is káros, mert az intézmények jelenleg nem a piacon elérhető legjobb árakon vásárolnak, ha­nem az árakban a cégek megje­lenítik a kintlévőségük költsé­geit is. Ezért is kell központilag szervezni és kontrollálni a kór­házak megrendeléseit, hiszen jobb pozíciókat lehet elérni. —A Miniszterelnökség fejezet céltartalékában 60 milliárd forint tartozásrendezési előirányzat szerepel. Mennyit kaphat ebből az egészségügy? — Ez teljes egészében is szol­gálhatja az egészségügyi intéz­mények konszolidációját. — Beleértve a Honvédkórházat és az egyetemi klinikákat is? — Az én mandátumom a Gyemszi-fenntartású intéz­mények adósságrendezésére szól, de a konszolidációnak ki kell terjednie a nem állami in­tézményekre is, ha maguk is meglépik az állami rendszer átalakításához hasonló változ­tatásokat. — A december 31-én, vagy az áp­rilis elsején meglévő adósságot szándékoznak konszolidálni? — Nincs ilyen céldátum, fo­lyamatosak lesznek ez ügyben a tárgyalások a Nemzetgaz­dasági Minisztériummal és a beszállítókkal is, de az első negyedév során szeretnénk ezt lezárni. — Mi lesz, ha mégis újraterme­lődik az adósság? Lesz-e ennek következménye? — Nemcsak az intézményi struktúra, hanem a finanszíro­zás is átalakul. Az intézmény- vezetők pedig nem csak szé­lesebb körű jogosítványokat kapnak, de nagyobb felelős­séget is, hogy ne legyen lejárt tartozásuk. Sokkal szorosabb együttműködésre van szükség az állami és az intézményi sze­replők között. — Hogyan valósul meg az át­alakítás a központi régióban? Itt nemcsak kórházak, de klinikák, országos intézetek is működnek. — A főváros speciális helyzet­Névjegy ZOMBOR GÁBOR (50) orvos, jogi szakokleveles or­vos, egészségügyi menedzsment szakértő. Az általános orvosi diploma megszerzése után egy évig kórházi orvos, majd öt évig j Kunbaján volt körzeti orvos. 1995 ésl996 között az MSD Kft.-nél volt tudományos mun­katárs, 1996-tól 1999-ig a bajai Polgármesteri Hivatalnál egész­ségügyi referens. 1999 és 2000 között a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, 2000 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója, 2006-tól 2014-ig pedig Kecskemét polgármestere volt. A 2014-es országgyűlési választásokat követően felállt kormány Emberi Erőforrások Minisztériumában megkapta az j egészségügyért felelős állam- titkári pozíciót. nős, négy gyermek édesapja. ben van. Itt két alternatíva le­het. Az egyik, hogy Budapestet, Pest megyét és az ide betegeket küldő régiót egy egységként kezelve szervezzük meg az el­látást, az országos alapelvek szerint. A másik, hogy Buda­pestet is több területre osztjuk { fel. A gyermekkórházakat, és j az országos intézeteket külön kell kezelni. Ebbe a rendszerbe illeszkednek majd az országos intézetek is. — Miért döntött úgy a kormány, hogy visszaszorítja a magán­ellátást? A kormányzati döntésnek, amely szerint állami kórház­ban nem kérhető többletfinan­szírozás, egy az OEP által fi­nanszírozott ellátásért, illetve közpénzből csak különösen indokolt esetben - ha az állam saját kapacitásával nem képes az adott szolgáltatást biztosí­tani - finanszírozható magán- szolgáltató, három célja van a kormánynak. Az egyik, hogy egyértelművé tegye, nem kíván üzleti biztosítókat beengedni az állami egészségügybe, a má­sik, hogy továbbra is társada­lombiztosítási rendszert akar fenntartani, a harmadik pedig, hogy biztosított és biztosított között nem enged különbséget tenni. — Miközben mindenki tudja, hogy van. — A fentiek alapvetések, me­lyek az állam szerepvállalását szabályozzák az egészségügy­ben. Amennyiben valakinek J van lehetősége és igénye arra, | hogy magánellátást vegyen ) igénybe, az megteheti — Mi a céljuk a CT-MR- és a la­bor-diagnosztika, valamint a mű- vese-kezelés területén működő magánszolgáltatókkal? — Ahol az állam az új struk­túrában saját kapacitásból meg tudja oldani az említett szolgál­tatásokat, ott nem lesz szükség magánszolgáltatókra, és felül fogjuk vizsgálni a meglévő szerződéseket. Ahol nem, ott továbbra is magánszolgáltatón keresztül biztosítjuk a betegel­látást. De itt meg kell szüntetni az eddigi automatizmusokat. A legfontosabb a betegek érdeke, így a változtatások is ezt kell, hogy szolgálják. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. november 10.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49800 Malmi búza index 2014. dec. 49800 Takarmánybúza 2014. dec. 45 000 Takarmánykukorica 2014. dec. 38000 Takarmánykukorica-index 2014. dec. 38000 Takarmányárpa 2014. dec. 41000 Olajnapraforgó 2014. dec. 95000 Olajnapraforgó index 2014. dec. 95 000 Repce 2015. márc. 98000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. november 11.) □ €/Ft 307,57 0,23 Ft □ $/Ft 246,99-0,05 Ft El CHF/Ft 255,61 0,19 Ft □ €/$ 1,2452 0,0013 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. november 11.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 297,96 316,40 CIB Bank 295,01 319,59 Citibank 295,13 320,08 Erste Bank 298,55 315,75 FHB Bank 298,44 316,26 K&H Bank__________299,05 316,27 MKB Bank 297,48 316,52 OTP Bank___________298,94 316,16 Raiffeisen Bank 304,25 310,39 Októberben ismét csökkentek a fogyasztói árak nyertesek Szeptemberhez hasonlóan októberben is csök­kentek a fogyasztói árak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 0,4 százalékkal volt alacsonyabb az árszín­vonal az előző hónapban, mint 2013 októberében. Áz inflációt alakító legfontosabb tényező a rezsicsökkentés volt. Az októ­beri inflációs adathoz már hoz­zájárult a harmadik rezsicsök­kentés is: a gáz lakossági fo­gyasztói ára április 1-jétől 6,5, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhőé pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkent. A rezsicsökkentések mellett az Európa-szerte ta­pasztalt alacsony inflációs kör­nyezet is hatott a magyar árak alakulására. ■ MTI Richter: 20 év, 13 ezer milliárdos forgalom tőzsde A Budapesti Értéktőzs­dére (BÉT) 20 éve bevezetett Richter Gedeon Nyrt. bebizo­nyította, hogy lehet magyar vállalatból nemzetközi mérték­kel is mérhető gyógyszeripari konszernt kialakítani, amire büszkék lehetünk - emelte ki Katona Zsolt, a BÉT vezérigaz­gatója kedden a tőzsdén tartott sajtótájékoztatón. A Richter részvényeivel 1994. november 9-én kezdődött meg a tőzsdei kereskedés, az ebből az alka­lomból tartott rendezvényen Bogsch Erik, a cég vezér- igazgatója indította el a keddi kereskedést. Húsz év alatt 13 ezer milliárd forint volt a Rich- ter-papírok összesített forgal­ma. ■ MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents