Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-31 / 254. szám
4 MEGYEI TÜKÖR 2014. OKTÓBER 31., PÉNTEK Végigszőtt nyolcvan évet mesterség Ficsór István számára a legfontosabb, hogy átadja a tudását Ficsór István élete a szövés: kétszáz éves szövőszékétől is nagyon nehezen vált meg - nyolcvan éve ezen sajátította el a mesterség csínját-bínját A terület természetes állapotának megőrzése a cél élővilág Mára már öt bivaly és tíz szürkemarha is színesíti a Pásztó-pusztai látképet. Velük bővült a legelőn található őshonos állatok sora, áll a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület közleményében. Mostanra büszkélkedhetnek racka juhval, magyar tarkával, szürkemarhával, bivallyal, Furioso-northstar és Shagya arab lovakkal is. Ezen hagyományos magyar állatfajták külterjes, legeltető állattartásával teszik lehetővé a terület élőhely jellegének fennmaradását. ■ Mára már öt bivaly és tíz szürke marha is színesíti a Pásztó-pusztai látképet. A legelő Natura 2000 és helyi védett, pannon szikes gyep, ahol a rendszerváltástól kezdődően napjainkig az állatállomány nagymértékű csökkenését tapasztalták, ami jelentősen megváltoztatta a terület ökológiai viszonyait. Céljuk, hogy megőrizzék a terület természetes állapotát és biológiai regenerációs képességét. Ennek megteremtése elősegíti a bennszülött fajok letelepedését, szaporodását és segíti megőrizni ezt a csodás természeti értéket a jövő nemzedékei számára. ■ Díszokleveleket adtak át az ünnepségen kitüntetés Elismeréseket adtak át két pedagógusnak kiemelkedő oktató-nevelő munkájukért a Város napi műsor keretében a közelmúltban Túrkevén. Dr. Debreczeni Sándomé nyugdíjas tanító Rubin Díszoklevelet vehetett át, Győri Józsefné nyugdíjas tanár munkásságát pedig Arany Díszoklevéllel ismerték el. Példaértékű munkásságuk választott hivatásuk elismert szakemberévé avatta őket, hangzott el. A szülők, tanítványok és a volt kollégák ragaszkodását, szerete- tét érezhetik még ma is a kiváló pedagógusok. ■ Közel kettőszáz éves szövőszékét adományozta a be- senyszögi múzeumnak Ficsór István. A helybeli férfi most a gyerekeket tanítgatja a mesterfogásokra. Munkatársunktól- Nagyon nehezen váltam meg a szövőszéktől, hisz1 családi örökség - kezdte Ficsór István bácsi.- A szövőszék, amit a besenyszö- gi múzeumnak adtam, közel kettőszáz éves. Az anyai nagyapám, Fejes László asztalosmestertől vette meg még 1921-ben azzal a szándékkal, hogy a fiai megtanuljanak szőni. Végül egyik sem tanulta ki a mesterséget. Jó tanulónak egyedül a veje, vagyis az én édesapám bizonyult. A jó apám, az én édesapám tanított meg szőni engem. Ennek úgy kerekítve már nyolcvan éve! Tízéves koromban pedig már önállóan szőttem. A család népes volt. Öten voltunk testvérek, három fiú, két lány. A szülőkkel együtt laktunk, tehát összesen heten egy szobában. A testvéreim közül csak én, a legidősebb, tanultam el az apámtól a mesterséget - árulta el Pista bácsi. Gyermekként legelőször rongyszőnyeget szőtt. Vásznat és zsáknak valót „csak” két-három évvel később, tizenkét-tizen- három évesen tanult meg szőni. A zsáknak való anyag szintén házilag font kenderfonál volt, mint a rongyszőnyeg felvetőfonala. A későbbiekben, a harmincas évek második felétől pamutfonalat vásároltak. Ezt a szegedi Kendergyártól tudták a legjutá- nyosabb áron beszerezni. S hogy melyik munkájára a legbüszkébb?- Minden munkámra büszke vagyok, de talán arra a legbüszkébb, hogy a feleségemet is sikerült megtanítanom szőni - mondta. - Házasságunk harmadik évétől kezdődtek a szövőleckék. Magát a szövést két-három nap alatt megtanulta a feleségem, viszont a felvetés munkáját csak körülbelül három évtized alatt sikerült elsajátítania. Többen kérdezték már, hogy mit szeretek a szövésben. Voltaképp- ma a szövőszék a helyi múzeum egyik bemutató termében áll, ahol a kenderfeldolgozás bemutatóeszközeként funkcionál - árulta el Molnár Melinda múzeumpedagógus. - E téma köré foglalkozásokat szoktunk szervezni, ilyen például „Az élet dolgai Besenyszögön - a azt az érzést, amikor látom, hogy kész a termék, és le lehet szedni. Persze volt olyan munkám is, ami feladta a leckét. A negyvenes években az egyik szövetnek való kenderfonál nagyon meg volt rö- könyödve. Az édesapámmal ketten két hét alatt csak fél métert haladtunk, mert folyton elszakadozott a nyújtófonál, de nem adtuk fel - tette hozzá. Annak ellenére sem, hogy elmondása szerint régen sem lehetett a szövésből megélni.- Sosem lehetett megélni ebből. Az édesapámnak is ez csak egyfajta keresetkiegészítő tevékenységet jelentett- folytatta Pista bácsi. - A nyúlhajtásnál könnyebb volt, mert védett helyen dolgozott az ember. Meleg helyen végezhető téli munka volt ez akkoriban. A szövési díjat kétféleképpen számoltuk: vagy felibe, vagyis a megszőtt kenderkóctól a nagykabátig” nevet viselő program is. A foglalkozás alkalmával a gyerekek ismeretet szerezhetnek a szövés folyamatainak lépéseiről. Olykor pedig Pista bácsi segítségével ki is próbálhatják azt a gyakorlatban - számolt be lapunknak. anyag fele volt a munkáért eső rész. Vagy pedig a fonál értékét és a munkadíjat adtuk össze, ami lefordítva a mai viszonyokra azt jelenti, hogy egy méter rongyoka-szőnyeg szövésének munkadíja ötszáz forint lenne - számolgatott. Pista bácsi a mai napig szokott tanítgatni gyerekeket szőni, de mint mondta: vállalkozó szellemű egyén már nem nagyon akad. Ha mégis, a leckék a Vehi- culum-Házban levő szövőszéken szoktak folyni.- Vannak tehetséges gyerekek - folytatta. - A tanítványok között akad a Chiovini-iskola diákjai közül is ügyes növendék. Szalontai Csabi és Zakar Marci ezek közé tartoznak. De a közép- iskolás Balogh Áron is ügyes kezű. Az első tanulóm, ifjabb Kiss Endre ma már egyetemre jár. A besenyszögi önkormányzat közfoglalkoztatásában résztvevők is érdeklődnek. Az lenne nagyon fontos, hogy valaki elsajátítsa ezt a tudományt, hogy át tudjam adni minden tudásomat és legyen valaki aki önállóan tud szőni és ami nehezebb, fölvetni. Aki ennek a tudásnak birtokában lenne, utánam is folytathatná a szövés mesterségét és tovább örökíthetné a későbbi nemzedékekre - búcsúzott. Sorstársak találkoznak a művelődési házban térségi találkozót tart az „Együtt Könnyebb” Daganatos betegek klubja a túrkevei művelődési házban november 15-én. Simon Ferenc, a klub vezetője elmondta, nem csak a túrkeveiek vesznek részt a nagyszabású eseményen, hanem nyolc településről érkeznek majd vendégek. Megemlékezést tartottak A történelmi eseményeket idézték fel a túrkevei városháza nagytermében október 23-án. Ezt követően több helybéli is részt vett a Petőfi téri '56-os emlékkőnél tartott koszorúzáson. Programok a könyvtárban nagysikert arattak az Őszi Könyvtári Napok keretében meghirdetett programok Túrkevén. A gyerekek számára mesemondó versenyt rendeztek, Sólyom Tamás zenés műsort adott az elsősöknek. A vállalkozó kedvűek pedig legkedvesebb könyveikből olvashattak fel. A programsorozat idején lehetőség volt ingyen beiratkozni a könyvtárba. Gyerekek az oktatóközpontban AZ ŐSZI SZÜNETBEN több gyermek is ellátogatott a kevi Fekete István Oktató- központba, ahol egész napos programokkal várták a 7 és 12 év közötti fiúkat és lányokat. Kézműves foglalkozásokon, túrákon, ügyességi vetélkedőkön vehettek részt a gyerekek. Kipróbálták a játékokat Most a gyerekeket tanítgatja a szövésre Nagy munkában az alkotó kézműves Kerámialámpásai világítanak majd a templomban Nem tétlenkedtek a tűzoltók beavatkozás Motorfűrésszel szüntették meg a forgalmi akadályt Már most készülődnek az adventi időszakra a helybeliek Túrkevén. Sudár Anette fazekas több lámpást is készít, melyeket a református templomban mutatnak majd be adventkor. A keramikusművész hölgy egyedi módon álmodta meg az agyaglámpásokat, melyeket saját stílusában alkot meg. Az őszi szünetben az érdeklődő gyermekek is megtekinthették a készülő agyagtárgyakat, sőt kézműves foglalkozásokon is részt vehettek. Sudár Anette kerámiaalkotásaiból több kiállítás is nyílt az elmúlt időszakban. A tárlatai minden alkalommal nagy sikert arattak a látogatók körében. ■ Sudár Anette egyedi módon, saját stílusában alkotja meg a lámpásokat Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által szervezett konferencián vett részt Sörös Tibor, a túrkevei Mentő és Tűzoltó Egyesület parancsnoka a közelmúltban. A Kiskunfélegyházán rendezett eseményen beszámolt az Önálló Beavatkozó Szervezet (Önkéntes Tűzoltóság) eddigi tapasztalatairól. A közelmúltban a Módis út egyik ingatlanából távolították el a darazsakat, melyek az ott lakókat veszélyeztették. Ezt követően az egység a Nagysándor József úton lévő egyik ingatlan veszélyessé vált kéményének lebontásával nyújtott segítséget az ott lakó idős személynek.- Még aznap Szolnokon átvehettem az idei évben az OKF és az MTSZ által kiírt pályázaton szervezetünk által nyert eszközöket, melynek értéke mintegy 1 millió 100 ezer forint - számolt be Sörös Tibor. - Október 11-én szervezetünk Tisza Mentőcsoportban részt vállaló tagjai az Életjel Mentőcsoport jubileumi rendezvényén vettek részt Szolnokon. Az eseményen különböző gyakorlatok során betekintést nyerhettek munkánkba az érdeklődők, és mi magunk is megmutathattuk képességeinket. Október 13-án a délutáni órákban jelzés érkezett, miszerint kombájn ég Bala külterületén, a Mentési csatorna mentén.- Kiérkezésünkig a tulajdonos a lánggal való égést megszüntette poroltó készülékkel - mondta a parancsnok. - Egységünk az izzó részeket vízsugárral visszahűtötte, az anyagi kár jelentős. Ezt követően a Vénkerti temetőben vágtuk ki a száraz fákat a Városgondnokság kérésére, emelőkosár segítségével. Október 22-én a reggeli órákban, majd 23-án az esti időszakban a viharos időjárás miatt több nagyméretű fa dőlt ki a kuncsorbai úton, veszélyeztetve a közúti forgalmat. Mindkét alkalommal egységünk motorfűrész segítségével a forgalmi akadályt megszüntette, a fákat az úttestről eltávolította. ■ v
