Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-27 / 250. szám

4 DIÁKVILÁG 2014. OKTÓBER 27., HÉTFŐ Továbbra is örömmel fogadunk beszámolókat És jönnek a boszorkányok! Halloween Már nálunk, Európában is terjed a „bánatűző” ünnep Lobbanó fényözön (részlet a versből) felhívás Kedves Diákok! Mos­tanra már biztosan belerázód­tatok az új tanévbe... Ráadásul most őszi szünet van, biztosan van egy kis szabadidőtök ar­ra, hogy írjatok nekünk! Küld­jétek sztorikat, véleményeket, film- és könyvajánlókat, vic­ces történeteket, melyek az Új Néplap hasábjain majd meg­jelenhetnek. A cikkeket az agnes.rimoczi@ partner.mediaworks.hu e-mail címre küldjétek! Köszönjük! Megmutathattuk a saját házi kedvenceinket KÖRNYEZETVÉDELEM Ökoiskola lévén minden évben szentelünk egy napot a környezetvédelmi programoknak, így a közelmúlt­ban ökonapot tartottunk a szol­noki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában. Az alsós diákok elsőként a szelektív hulladékgyűjtéssel és az egész­séges életmóddal ismerkedhet­tek meg, majd a Szolnok Városi Állatotthon munkatársaival beszélgettek a felelős állattartás­ról. Az állatotthon lakói számára eledelt is gyűjtöttünk, amit ezen a napon adtunk át vendégeink­nek. A felsősök a Tiszántúl természetvédelmi értékeiről néztek meg egy filmet, vetélke­dőn vagy kerékpártúrán vettek részt, sportoltak, sok diák pedig az iskola udvarát tette rendbe. A napot kisállat-bemutató zárta, amelyre a gyerekek be­hozhatták az iskolába házi kedvenceiket. Nagyon jó han­gulatban zajlott le ez a délelőtt, az érdekes programok között mindenki találhatott kedvére valót. ÖKOTEAM A házi kedvencek nagy sikert arattak A gyerekek is szívesen öltöznek például boszinak, szellemnek. A jelmezek azt a célt szolgálják, hogy messze űzzék a bánatot. Képünk Illusztráció. Fanyalgunk kicsit, hogy itt egy újabb amerikai őrület, amit átveszünk. A Halloween azonban egy­részt nem amerikai, más­felől az átvétel még nem teljes. A mi ajtónk előtt ugyanis még senki nem jelent meg töklámpással a ! kezében (persze van, ahol igen...). К N. Marianna Az ünnep eredete messzi­re nyúlik: a pogány kelták úgy tartották, hogy október 31-e az év és egyben a nyár utolsó napja, ezután a mele­get felváltja a hideg. Ezen a napon (a kelta év utolsó nap­ján) az istenség megengedte, hogy az elhunytak lelkei visz- szatérjenek otthonukba. Az ezektől, valamint a járulékos elemektől (boszorkányoktól és démonoktól) való félelmük­ben az emberek nagy tüzeket gyújtottak, és áldozatokat mutattak be, hogy á szelle­mek jóindulatát megnyerjék. (A horrorfilm-forgatókönyv- írók ezen a ponton szoktak ki­csit elkalandozni, és megem­líteni, hogy Írország ősi lakói tovább színezték a történetet: ott a varázslók a megfélemlí­tett embereket arra kénysze­rítették, hogy éjfélkor adja­nak nekik feláldozásra egy gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy kifúrt és ki­világított tö­köt. Ha a ház lakói nem teljesítették a kívánságot, gyilkos bosszúra számíthat­tak. De ezt a részt azért ne vegyük teljesen komolyan.) A szellemektől való félelem miatt öltöztek be tehát az em­berek (logikát mondjuk nehéz találni a beöltözésben, ám rengeteg mozi alapját jelent­heti a mai napig a szituáció: vajon a jelmez alatt egy em­ber van, vagy valaki, akinek ez nem is jelmez), majd a tele­pülés határában tüzet gyújt­va, zajt csapva vonultak fel, hogy elűzzék a gonosz szelle­meket. A tökmizériához egy má­sik értelmezés is kapcsoló­dik, amelynek hőse Lámpás Jack. Legendája az ír monda­világból származik: e szerint egy részeges, ám csalafinta naplopónak sikerült rászed­nie az ördögöt. Egy szokásos esti kocsmázásán ugyanis megjelent a Sátán, és zaklat­ni kezdte a szokásos litáni­ákkal. Jack hamar meg­unta a Pokol urát, és két pofa sör kö­zött el is dön­tötte, hogy megtréfálja. Fára mászási versenyre hívta ki, s mikor az ördög már jó maga­san volt, egy keresztet vésett a fatörzsbe, hogy ellenfelét megakadályozza a lejutás- ban. A Sátán ezt nem tudta megbocsátani Jacknek, ezért halála után nem eresztette be a jól megérdemelt Pokol­ba, ráadásul a Menny kapui sem nyíltak meg a haszonta­lan életű lélek előtt. Az örök száműzetésre ítélt Jack egy fáklyát vihetett csak magá­val - amelyet a fény hatékony megőrzése miatt egy tökben helyezett el -, és így járta, s járja azóta is az éjszaka sö­tétjét. IV. Gergely pápa a IX. szá­zadban a pogány hagyomá­nyok átreformálása érdeké­ben kinevezte november 1-jét mindenszentek napjának. Innen ered a mindannyiunk által ismert Halloween szó, amely eredeti formájában „All hallows evening”-ként szere­pelt, és „Minden szentek es­téjét” jelentette. A keresztény keretek mögött azonban meg­maradtak a pogány jelképek és szokások, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek ör­vendenek a világ minden tá­ján. Halloween ünnepi szoká­sai egyre jobban elmosódtak, s a közelmúlttól nálunk is egyre népszerűbbek a hallo- weenbulik, ahol a résztvevők j boszorkánynak, szellemek­nek vagy halálnak öltöznek, és brutális hangulatú mulat­ságot csapnak. A rémisztő jel­mezek valójában ugyanazt a célt szolgálják, mint sok száz évvel ezelőtt: hogy messze űz­zék a bánatot. ■ IV. Gergely pápa a IX. században kinevezte november 1-jét mindenszentek napjának. Pattog a ritmus a lángok barikádján - erősnek kell most lenni nagy levegőt venni... ily szerelmes órán s mondani: „tovább..! tovább, tovább, tovább!” ballag a dombaljba - a baka míg éjszakát dobol a rusnya bádogdoboz-holdvilág ellopták a táblát mi mutat hazautat - szürcsögő kutyák csaholnak fogadzó Poszeidonok tépik Héra húsát - orgiát hány az éj gyomra minden bokor mögött rút pokolnak szürke odva enyészet és hazugság lapul a farkasok gennyes torkán - menetelj, baka..! ha vár is tíz halál egy... nem egy... száz álomért mi lelkedben parázslik mint nyárnak éjjelén a hamu egy csokor lángból mit... disznók tiportak össze..! veszett rókák ölik a tyúkokat döglött varangyok ugrálnak minden halott szemén - mert fölkelnek sírjukból kik éltek egykoron - mellükben gonosz lelkek cincálják tüdejük-májuk - öngyilkos lesz a halál menekülj, baka..! a sűrű lombkorongok mint cikázó armageddonok borítják a fekete erdőt... rémálmok nyúlnak érted a fák kérgei alól - tölgyfa kérgéből kukacok csonthegedűje cikáz a légben - menekülj...baka! (...) SZABÓ NÁNDOR Az oldalt összeállította: Rimóczi Ágnes tel.: 56/516-747 e-mail: szolnok.seta@ujneplap.hu Az oldalon megjelent írásokat teljes terjedelmükben olvashatjátok a S20U0N.hu hírportálon. AZ OLDALT TÁMOGATJA: Harmincöt kiló reménnyel döntöttek rekordot olvasás A különleges martfűi esemény kiváló alkalmat adott a kulturált időtöltésre Egyre több rekordkísérletről le­het hallani, ami különböző té­mákban kívánja megdönteni a lehetetlent. Szerencsére sok martfűi fiatalról elmondható, hogy szeret olvasni, így pattant ki a Martfűi Ifjúsági Kerék­asztal tagjainak fejéből az ötlet, hogy egy olvasási rekordkísér­lettel álljon az ifjabb korosztály elé. Az esemény kiváló alkalmat adott a kulturált időtöltésre és egyben arra is, hogy a résztve­vő fiatalok elsőként írhassák be magukat a martfűi rekordok könyvébe, amely folyamatosan várja különböző témákban az el­szánt rekorderek jelentkezését. Október 10-én tizenöt részt­vevő látott neki a három órán át tartó rekordkísérletnek, me­lyet Anna Gavalda műve, a 35 kiló remény című könyv nyitott meg. Az olvasmány egy francia kiskamasz történetét mutatja be, akinek rendkívüli a kéz­ügyessége, állandóan barkácsol, bütyköl, azonban van egy nagy probléma. Főhősünk, Gregoir nem szeret iskolába járni, hi­szen hadilábon áll a matekkal és még ennek tetejébe a szülei­vel sem jön ki túl jól. Mindez ad­dig húzódik, amíg Gregoir-t ki nem rúgják az iskolából. Végül persze minden jóra fordul a fia­tal fiú körül. A nyolcvanoldalas könyvet kifejező, hangos olva­sással tizenegy elszánt jelentke­ző teljesítette mindössze másfél óra alatt. A felolvasók közt az ál­talános iskolásoktól a középisko­lás és huszonéves korosztályon át a felnőttekig mindenki lelke­sen vállalta a rekord teljesítését. A feladat nehézségét nemcsak a könyv terjedelme jelentette, ha­nem az is, hogy két felolvasó kö­zött nem telhetett el több, mint egy perc. így előfordult, hogy egy-egy váltás alkalmával kife­jezetten nagy volt az izgalom a könyvtárban. A Gavalda-művet újabb másfél óra követte. A re­korderek saját kedvenceikkel készültek, ezek közül olvastak fel egybefüggően tíz, húsz, akár harminc oldalt is. A rendezvény végére egyértelmű volt a zsűri számára, hogy közülük kerül­nek ki az olvasási rekordkísérlet különdíjasai: Lefor Petra, Hovo- dzák Orsolya, Fülöp Fanni, Szé­kács Anna és Fodor Gergő. A közönség végig nagy ér­deklődéssel és türelemmel fo­gadta a történeteket. Sokan a szőnyegre kuckózva, pléd alá bújva hallgathatták a kedven­cek ízelítőit. A fiatalok láthatóan jól érezték magukat és szívesen folytatták volna akár reggelig a felolvasást. A rekordkísérletet sikeresnek könyvelték el a szer­vezők és már most azon gon­dolkoznak, hogy mi legyen a következő cél a martfűi fiatalok örömére. Remélhetőleg lesz foly­tatása a rekordkísérleteknek. KÖRMÖNDI LÍDIA Különdíjasok. Sikerrel szerepelt a szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Álta­lános Iskola a Jászkun Világ - Gyermek és Ifjúsági Művészeti Szemle mina­pi döntőjén Martfűn. A Tallinnka néptánccsoport a zsűri különdíját kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents