Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-22 / 247. szám
12 2014. OKTÓBER 22., SZERDA A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL munka A szolnoki cukorgyár az ország legnagyobbja és legmodernebbje volt egy időben Kilencvenhárom év után zárták be Köszönet illeti a vasutasokat, mert megvárták olvasónkat kedvesség Nemrég olvastam a vasutasok jóindulatáról. Ezért is ragadtam tollat, hogy ezt megerősítsem. Sűrűn járok Pestre. Egyik alkalommal Cegléden vártunk, mert sokat késtünk. Sajnos nem értük volna el a Kecskemétre induló vonatot, másnap reggel tudtam volna hazajönni Tiszajenőre. Elmeséltem a kalauznak, aki elkezdett telefonálni, majd tájékoztatott, hogy meg fog várni a vonat. így is történt, a kalauz jött elém Kecskeméten. Engem vártak meg, és már indultunk j is. Köszönet érte! Sinka Antalné, Tiszajenó Oklevelet és kőtáblát vettek át a lakók elismerés A Zagyvaparti Tiszta Udvar Rendes Ház Közhasznú Egyesület által 2012-ben újra életre keltett versenyben társasházunk is pályázatot nyert. Az elismerést bizonyító kőtáblát és oklevelet örömmel vettem át a minap. Magam és a Boldog Sándor István körút 34.-ben élők lakóközössége nevében köszönjük! Az említett címerek azóta társasházunk falát ékesítik. Fehér lánosné, közös képviselő Nemrég a dolgozók egy maroknyi csoportja az egykori bejárat előtt emlékezett a gyárra Szolnokon 1912. március 14-én gyűlt össze a Szolnoki Cukorgyár Rt. alakuló ülése a Budapesti Kereskedelmi Bank székházának üléstermében. A cukorgyár felépítése mellett szólt Szolnok vasúti csomóponti helyzete, közúti főútvonala és a Tisza, amely a gyártás folyamán szükséges nagy vízigény mellett olcsó szállítási eszközként sem volt elhanyagolható. Szurovecz Pál, Szolnok A vármegye Gazdasági Egyesülete vállalta mintegy 5 ezer 500 holdon a cukorrépa termelését. A bonyolult területi egyezkedések után 1913 tavaszán elkezdődött az építkezés a gyárépítkezésben gyakorlott több száz cseh és szlovák nemzetiségű munkással, akik jó néhányan itt maradtak, letelepedtek, és családot alapítottak. Az építkezés rendkívül jól haladt, köszönhetően annak is, hogy a SZÜSZ-féle téglagyár közel volt. 1913 őszén már a gépi berendezéseket szállították vasúton az új iparvágányon. A gyár felépítésének költsége 8,5 millió koronába került, húsz hónap alatt épült fel, és kilencvenhárom évig működött, munkát, kenyeret adva több száz családnak. 2007-ben aztán beszüntetve működését meghalt... Az első feldolgozási idény 1914. szeptember 20-án kezdődött, és nyolcvankét napig, december 12-ig tartott. Az 1914-et követő években akadtak szállítási nehézségek is az I. világháború miatt. A lassú szállítások miatt például 1916-ban a répa romlásnak indult, és ezért csak cukros szeletet állíthattak elő állatok etetésére. A gyár csak a háború után tudott korszerűsítéssel foglalkozni. A gyárépítéssel párhuzamosan az üzem körül kialakítottak egy kolóniát, és mintegy hatvan család részére biztosítottak kényelmes lakhatási lehetőséget - ingyen. Emellett évi természetbeni juttatásban is részesültek. A főbb tisztviselők részére 1924-ben olyan villaszerű épületet építettek, melyekben több család lakott. A lakásokhoz kert, valamint baromfi- és disznóól tartozott. 1923-tól a lakótelepi és környékbeli családok gyermekei részére az egyik épületben elemi iskolai tanítás indult hivatásos tanítóval. 1924- ben már negyvenöt tanulója volt az intézménynek. A gyártelep nyugati részén épült az a földszintes hosszú épület, mely a vidékről származó idénymunkásokat szállásolta el. A gyár évről évre épített be eszközöket a mennyiség és minőség növelésére. A feldolgozott répamennyiségből az eredeti súlyhoz viszonyítva több mint kétharmad rész melléktermék keletkezett. A gyárhoz tartozó mezőgazdaság jól jövedelmezett. 1922-ben új szeletszárító állt üzembe. Ebben az időben tört ki a nagy gazdasági világválság, nehézzé vált a mellék- termék eladása. 1913-ban ezer vagon szárazszelet halmozódott fel. A gazdasági válság utáni években a hazai cukor- fogyasztás meghaladta az évi 12 kilót. A szóródás nagy volt, a felső réteg 17 és fél kiló, az átlagmunkás viszont csak 5 és fél kiló cukrot fogyasztott. 1934 tavaszán a szolnoki gyár több országba exportált cukrot. Az 1939/40-re tervezett beruházás elmaradt, főleg a diffúziós edények nagyobbítása maradt el. A II. világháború alatt többször is akadtak nehézségek - főleg a szállítás terén - 1940/41- ben. Tíz napig állt a gyár répahiány miatt, mindezek mellett a szénszállítás is akadozott. 1943- ban a gyár sokat áldozott a szociális létesítmények építésére. 1944-ben épült az úgynevezett kantin, melyben klubszoba, étkezde, könyvtár és sakkterem kapott helyet. 1947-ben a szolnoki cukorgyár is állami irányítás alá került, melynek során miniszteri biztost neveztek ki az élére. 1964-től kezdődött el a nagy beruházás, és több mint tizenöt évig tartott, mialatt szinte teljesen újjáépült, korszerűsödött a gyár csaknem valameny- nyi részlege. A létesítményben zajló rekonstrukciós folyamat vége felé, 1982-ben a szolnoki cukorgyár tartósan a napi 500 vagon feletti répafeldolgozást is elérte. Büszkén állíthattuk, hogy azokban az években a szolnoki cukorgyár volt az ország legnagyobb és legmodernebb gyára, mely a belföldi cukorfogyasztás körülbelül húsz százalékát adta. Majd a francia-arab tulajdonosoktól németek vették meg a gyárat, később pedig elkezdődött a hanyatlás. A cukorgyár mint Szolnok legnagyobb élelmiszerüzeme, kilencvenhárom év után, 2007-ben fejezte be működését... mi pedig halkan, szótlanul tudomásul vettük. Büszke reményeit lerombolták. Míg álltak és füstöltek, a munkások reménykedtek... Minőségi alapanyagok, finomságok, és jótékonykodás Idén először az ALDI a Békéscsabai Kolbászfesztiválon HIRDETÉS Az ALDI saját büféjével, Háziasszonyaival és Házigazdájával vesz részt a Békéscsabai Kolbászfesztiválon 2014. október 23-26. között. A rendezvényen befolyt összegből az ALDI 500 000 forintot ajánl fel a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központnak, és az intézményben lakó gyermekeket vendégül látja a fesztiválon. Az ALDI a magyar gasztronómiai élet egyik legnagyobb múltú rendezvényének kiemelt támogatójaként be kívánja mutatni a minőségi ételek iránt érdeklődő közönségnek saját termékeit, köztük a cég polcain is megtalálható csabai kolbászkülönlegességeket. Az üzlethálózat standján emellett hazai gyártású hurkát, ízletes töltött káposztát, minőségi pékárukat és savanyúságokat kínálnak majd, melyek alapanyagai mind megvásárolhatóak az ALDI üzleteiben. A helyszínre érkezők személyesen találkozhatnak az ALDI Háziasszonyaival és Házigazdájával és megkóstolhatják a kolbásztöltő- versenyen induló ALDI-csa- pat által készített ételeket is. Tóth Éva, az ALDI Háziasz- szonya elmondta, örül annak, hogy az áruházlánc kínálatában egyre több a kiváló magyar alapanyag és késztermék, mert így olcsón, jó minőségben tud igazi magyaros ételeket tenni a családi asz(Ürsabai' TÖLTSÜK EGYÜTT! Hazai ízek az ALDI-va a Békéscsabai Kolbászfesztiváion WWWdMl Jill talra. Győré Ferenc, az ALDI Házigazdája nagy izgalommal várja a versenyt, amire saját családi recepttel készülnek. „Békéscsabán ősi hagyománya van a kolbászkészítésnek, ezért megtiszteltetés és nagy kihívás lesz a versenyen részt venni” - mondta. ALDI. jobban. Okosatbar. Az üzletlánc hoszteszei pedig az ALDI saját szórólapját osztogatják majd. A kulináris élvezetekhez színes, szórakoztató programok is társulnak: az ALDI színpadán október 25-én, szombaton este Korda György és Balázs Klári, valamint Fenyő Miklós lép fel. Minden betűt elolvas a Néplapban nyeremény Misovics Istvánná vitte haza a FULL HD LCD tévét Misovics Istvánná (balra) lapunk arcától, Czakó Alexandrától kapta meg a tévét Fortuna ezúttal a nyolcvanéves Misovics Istvánnéra mosolygott, ugyanis ő vehette át az Új Néplap Szerencse péntek fődíját, a Full HD LCD televíziót. Viki néni nagyon örült nyereményének, hisz’ ez élete első lapos tévéje.- Az biztos, hogy már ma este ezen fogom nézni a műsort - mesélte boldogan Misovics Istvánná Viki néni. - Mindig csak az esti órákban kapcsolom be a tévét. Van két sorozat, amit megnézek és természetesen a híradó. Egyébként annál is inkább örültem a nyereménynek, mert már nyáron le akartam cserélni a régi, közel húszéves készülékemet. A Szerencse péntek játékon mindenki részt vett, aki lapunk előfizetője volt. Viki néni immáron negyven éve hűséges olvasónk.- Egy időben, amíg Rákóczi- falván éltem, nem járattam az újságot, hanem a boltban vettem meg. Majd amikor Szolnokra költöztem, azóta lettem előfizető, ennek pedig már harminc éve. Tulajdonképpen minden betűt elolvasok az Új Néplapban. Kedvenc rovataim a háztartással, családokkal, sorsokkal és idősekkel kapcsolatosak. Ami az újság olvasást illeti, van egy rituálém. Reggel felkelek, megreggelizek, majd felhozom az újságot a postaládából. A címeket elolvasom, majd félreteszem a lapot. Ekkor megfőzöm az ebédet, elvégzem a nappali teendőket. Ebéd után újra a kezembe kerül és elolvasom azokat a cikkeket, melyek érdekesnek tűnnek, majd este, miután kikapcsolom a tévét, akkor teljes egészében az első betűtől az utolsó betűig végigolvasom a lapot. Mondhatnám, hogy az Új Néplappal kelek és az Új Néplappal fekszem. Ezt pedig így tervezem egészen addig, amíg csak élek - mondta határozottan Viki néni. Hűséges előfizetőnk beavatott minket abba, hogy mivel foglalkozott a nyugdíjas évei előtt.- Van egy mérlegképes könyvelői végzettségem, ebben a szakmában dolgoztam. Elsőként a Titásznál, majd a Víz és Csatornaműveknél - végül onnan mentem nyugdíjba tizenöt évvel ezelőtt. A nyugdíj mellett tizenhárom évig a Kereskedelmi Szakközép Iskolában porta- szolgálatot láttam el. Végül két éve vonultam végleg nyugdíjba. Viki néni nem unatkozik szabadidejében. Amikor teheti, kertet művel, rejtvényt fejt és persze unokázik.- A rákóczifalvi családi házunknál van egy kis konyhakertem. Mindent megtermelek magamnak, paradicsomot, paprikát, hagymát, borsót, és még sorolhatnám. Nyáron van, hogy mindennap kijárok. Ezen kívül van három unokám és most lesz egyéves a dédunokám. Amikor tehetem, velük töltöm az időmet. És amikor épp nincs nálam senki, akkor pedig keresztrejtvényfejtéssel és könyvolvasással ütöm el az időmet - osztotta meg velünk mindennapjait nyertesünk, Viki néni. ■ M. K.
