Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-17 / 243. szám
2014. OKTÓBER 17., PÉNTEK DIÁKVILÁG 15 Ősz nélkül nem is lenne jó pillanatok Mit érne anyu forrón gőzölgő teája, ha odakint meleg lenne? Az ősz csodálatos is tud lenni, színei megfoghatatlanok, hangulata varázslatos, a kellemes langymeleg pedig kirándulásra csábít Amikor a számzsonglőrök bekúsznak az életünkbe... könyvajánló Mindennap adatok tömkelegét állítjuk elő magunkról azáltal, hogy a digitális világban éljük életünket: klikkelünk az internetes oldalakon, vásárolunk, eladunk, bankkártyával fizetünk, mobiltelefonunkról hívjuk ismerősünket. Kihez kerülnek ezek az adatok, és ők mit csinálnak vele? A Numerátorok című könyv írója Stephen Baker ezeket a kérdéseket teszi fel. A szerző a számzsonglőröket, elemzési zseniket és az adatbányászokat nevezi numerá- toroknak, akik beszivárogtak életünk minden területére, elemeznek bennünket. Az elemzéseket felhasználva a gyártók és szolgáltatók számunkra még tökéletesebb termékeket állíthatnak elő. Az egész a sütivel, egy ártalmatlannak tetsző kis számítógépes kód elhelyezésével kezdődik a felhasználó gépén, amellyel nyomon követhető a mozgásunk egyik honlapról a másikra. Egy multinacionális cégnél az alkalmazottak kapcsolatait az elektronikus levelezésen keresztül derítik fel. Na, nem olvassák el a leveleket, csak azt mérik, hogy ki, kivel, milyen intenzitással kommunikál. Arról sajnos nem szól a fáma, hogy ezekkel a technikákkal nemcsak élni, de visszaélni is lehet. Ettől függetlenül a könyv egyszerre elgondolkodtató, szórakoztató és érdekes. ■ S. D. Vissza a fára!- Hogy milyen is volt? Fantasztikus! - mondták a törökszentmi- kósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium tanulói egy, a tiszafüredi kalandparkban töltött szeptemberi nap után. A diákok kis félsszel és nagy izgalommal várták a kirándulást. A kalandszigetet két csoportban fedezték fel. Volt, aki fák közt felállított akadály- pályán ment végig, volt aki a lombok felett siklott, és akadt szép számmal olyan is, aki a mászófalon próbálta ki magát. A végére minden diák elfáradt, de senki nem bánta, mindenki mögött egy élménydús nap állt! PAPP NIKOLETTA, SAJTI MARIANNA, 11. B, BERCSÉNYI Itt az ősz. Vannak még napsütéses pillanatok, de olykor már elkél a pulóver a hűvösben. Lássuk, hogyan vélekednek a fiatalok az egyébként rengeteg szépséget ígérő évszakról... Diákvélemények Nemrég még nyár volt, s napsütötte arccal keltem ki az ágyból. Még madár csicsergett kint a fákon és már korán reggel kellemes idő várt. De most már vitathatatlanul ősz van, sőt... Reggel hat és az óra olyan hangosan rikácsol, hogy a falak is beleremegnek. Tudom, hogy fel kell kelnem, mégis jól betakarózom és visszaalszom. Pár perc múlva anya hangja töri meg a csendet: „El fogosz késni!” Fél óra múlva már, igaz kómásan, de készen állok az iskolára. Amint kinyitom az ajtót, s kilépek, megcsap az ősz illata. A hideg levegő csipkedi a bőröm. Összeszorítom a fogam, és indulok. Az utcán reménykedve nézelődöm, hátha, hátha rám köszön egy kósza napsugár a fák közül. Hiába minden. A szél összekócolja hajam, az őszi eső eláztat, a sejtelmes szürkeség megrémiszt... de én csak baktatok tovább. Az utcán csend. A korán nyitó bolt előtt az árus egy cigarettát dob el. Csak úgy sistereg a száraz levelek között. Odalépek, s eltaposom. De nincs bámészkodásra időm, sietnem kell. Megérkeztem. A buszmegállóban várok. Minden zugán átsüvít a szél. Amint a busz befut, kapkodva lépkedek fel, tudván, hogy odabent meleg lesz. Egy idős hölgy mellé leülve gondolkodni kezdek. Mégis, mi lenne velünk ősz nélkül? Hiányozna a jól megérett szőlő, a szüreti bál. Hiányoznának a gesztenyét gyűjtő ovisok, a hét végi túrák a hegyekben, s a levelekbe borult Tisza-parton sétáló szerelmes párok. Mit érne anyu forrón gőzölgő teája, ha odakint meleg lenne? Ha nem fújna többé őszi szél, ha nem dörögne az ég őszi esőtől duzzadva. Nem... az nem lehet. Ez mindannyiunk életének része kell, hogy legyen. KITTI * * * Hajnali szellő szökött be nyár óta egyhangú intenzitással nyitott ablakomon. Lágy cirógatását teltebb simogatás, üde, friss illatát szédítő pézsma aromája fűszerezte. Rögtön tudtam, valami megváltozott. Izgatottan készülődtem, hogy folyóparti sétám keretében, mint régi jó barátot köszöntsem kedvenc évszakomat, az őszt. Előre tudtam, milyen érzés lesz sétálni a szolid lángba borult sok száz éves fák között, milyen lesz a Nap puha melege, mikor arcom a fényébe fürdőzik. Az ősz sosem egyforma, amióta világ a világ, mindig megújul, majd alvásra inti a természetet. Elkészíti a növények, állatok fekhelyét, amihez csak később szolgáltat takarót a tél. Igazam volt. Ez alkalommal is észleltem a különbséget. A gesztenyék megértek, a falevelek bámulnák, sárgulnak... Fa. Különös egy szó ez, hisz’ oly nagyon magába foglalja a barna, kérges törzset, melynek gyökerei ezerfelé szerteágaznak minden alapjában, a földben. Erős végtelennyi típusú ágain közelről könnyen átlátható levelei, pár méterről összefüggő, „zöldillatú” lombkoronát alkotnak, a természet legalapvetőbb színéből emelve köré glóriát. Nyáron, de nem most. A lombhullatók lassan elköszönnek nagy gonddal nevelt leveleiktől, hogy azok ismét bekerüljenek a körforgásba. Ősz! ízlelgetem magamban a szót, mely szintén mély horderejű tartalmat takar. Meleg vörös, arany színeket, bódító borok illatát és a békés harmóniát, mellyel elbúcsúzik tőlünk a természet. KATA * ★ * Elkészültem. Reggel 6 óra 25 perckor kilépek az ajtón, és érzem, hogy ez már nem az az idő, nem az a hőmérséklet, ami eddig volt. Visszaszaladok, hogy felvegyem a cipzáras pulcsimat. Ahogy az iskola felé tartok, elgondolkodom, hogy minden évszaknak megvannak a sajátosságai. Az ősz például rengeteg programot kínál. Többek közt az elsős diákok avatása, a 24 órás vetélkedő, és minden olyan vidámság és nevetés, ami az osztályon belül, esetleg kívül zajlik. Ezekre a nyár nem képes, ahogy arra sem, hogy különböző színekben tüntesse fel a fákat... És ott van a szüret, az utolsó napfürdőzések, gesztenyegyűjtés és élménydús kirándulások. Jó, jó, iskolába kell járni, de ne feledjük, nemsokára őszi szünet! BENCE Az utolsó csata Felöltőm vértem, kezemben íjam és kardom, Készen állok a rohamra, a csatajelet várom. Eltölt az erő és a büszkeség, nem érzek félelmet, Az első sorban harcolok, segítenek az istenek. Áldozatom bemutattam a Föld és a mindenek urának, Tudom, hogy a hadak ura meghallgatja imámat. Fegyveremnek díszei az ősi titkos urnák, Háromszor véstem rá a győzelem jelét és a szvasztikát. Mindig elszántan várok a végső csatára, Csak előre török, soha nem tekintek hátra, Kardözön vagy győzelem vár vagy a hősi halál, De hiszem, hogy a halál után az örök élet vár. Lelkem már szabadon száll, testem kihűl, s benne élek, Valkűrök vezetnek, kik a szivárványhídra lépnek, A kapu kinyílik előttem, büszkén lépek rajta át, Valhalla áll, hol őseim már várnak rám. F. R1CHÁRD írjatok újra! Kedves Diákok! Mostanra már biztosan belerázódtatok az új tanévbe, nagyjából beállt a napirendetek! Ha olykor-olykor van egy kis szabadidőtök, akkor - ha van kedvetek - írjatok nekünk! Küldjétek sztorikat, véleményeket, film-és könyvajánlókat, vicces történeteket, melyek az Új Néplap hasábjain majd megjelenhetnek. A cikkeket az agnes.rimoczi@ partner.mediaworks.hu e-mail címre küldjétek! Köszönjük! Az oldalt összeállította: Rimóczi Ágnes tel.: 56/516-747 e-mail: szolnok.seta@ujneplap.hu Az oldalon megjelent írásokat teljes terjedelmükben olvashatjátok a SZOUON.hu hírportálon. AZ OLDALT TÁMOGATJA: Éjjel tizenegy órakor közösen énekeltünk a medencében cantemus fesztivál A számos országból érkező gyerekek barátságokat kötöttek, remélik, újra találkoznak majd Nagy megtiszteltetés érte kórusunkat, egészen pontosan a szolnoki Kodály iskola gyermekkarát, ugyanis immáron negyedik alkalommal is meghívást kapott a közelmúltban a messze földön híres nyíregyházai X. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztiválra. Néhányan már korábban is részt vehettünk a fesztiválon, azonban kétségkívül az idei esemény volt a leglenyűgözőbb a tizedik jubileumi év miatt. Ebben az évben sem maradtak el a nagyszabású koncertek, a minősítő hangverseny, a templomi tájkoncertek, a folklór bemutató és a rendezvényt záró monumentális gálahangverseny. A Cantemus kóruscsalád énekkarain túl tizennyolc vendégkórus érkezett Nyíregyházára Magyar- országról, Spanyolországból, Kínából, Hong Kongból, Törökországból, Németországból, Tajvanról, Japánból, Indonéziából, valamint Izraelből. A kórusok közös próbákon is részt vettek, hogy a gála- hangversenyre összepróbálják a közösen előadott négy művet. A próbákon és fellépéseken kívül jobbnál jobb szabadidős tevékenységekkel igyekeztek a rendezők kellemessé tenni a városukban töltött időt. о 5 Q Felejthetetlen élményekkel tért haza a szolnoki Kodály iskola gyermekkara mm фм (Wíi jH%4 v |||jL ШкjL Várta a kórusfesztivál énekeseit a különleges skanzen, a Nyíregyházi Állatpark, a parkfürdő és az egész város tele volt a fesztivál plakátjaival. Az Aquarius Élményfürdő éjszakai fürdőzéssel ajándékozta meg a fesztivál összes énekesét. A jakuzzi, a csúszdapark és a wellness medencék óriási élményt nyújtottak, de a legemlékezetesebb az éjjel tizenegy órakor tartott közös éneklés volt a nagy medencében. A próbák és a szabadidős programok során lehetőség adódott arra, hogy új embereket ismerjünk meg. Egy osztálytársammal bár messze van Kína - most is tartjuk a kapcsolatot néhány külföldi „kóristával”. A hét fénypontja a gálakoncert volt, mikor ezernél is többen énekeltük együtt, hogy „Felkelt a napunk" - mindezt magyarul. Miután befejeződött a koncert, barátnőmmel megfogadtuk, hogy két év múlva is vissza fogunk térni, hogy újra a nyíregyházi Kodály Iskola csodálatos színpadán énekelhessünk sok száz más énekessel együtt. KISZELOVICS DORINA, 8. A, KODÁLY ZOLTÁN ÉNEKZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAMI
