Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-05 / 207. szám
• fi л 14. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK KOZELET iSffli-saiei, HÍRSÁV Szénbányát nyitna a kormány a kormány számol a bányászattal, ezért kiemelt hangsúlyt fektet a fejlődési lehetőségek vizsgálatára, a tervek között szénbánya nyitása is szerepel - mondta Aradszky András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára Oroszlányban, a 64. Bányásznap központi ünnepségén. Emlékeztetett arra, hogy a tárca elkezdte a bányászati koncessziók kiírását. Az újabb pályázatok között szénbánya megnyitását célzó is szerepelhet. ■ Lesz vagy nem nemzeti italbolt? „AZ ALKOHOLTARTALMÚ italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén” - kommentálta a Portfolio érdeklődésére a Kormányzati Információs Központ a nemzeti italboltokkal kapcsolatos hírt. A Napi Gazdaság írt arról, hogy jövőre nyitnak a nemzeti dohányboltokhoz hasonló elven működő nemzeti italboltok, az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették. ■ MTI Duna-projekt október közepére a Duna projekt kivitelezése október közepére elkészül, a fejlesztés célja a magyar- országi szakasz árvízi biztonságának növelése volt a rendszerek megerősítésével. A csaknem két és fél évig tartó munkálatok a folyó teljes magyarországi szakaszán 12 ártéri öblözetet, közel 200 töltéskilométernyi töltést és 25 árvízvédelmi műtárgyat érintettek - közölte a Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A tájékoztatás szerint az Európai Unió és a magyar állam által támogatott projektben 11 fejlesztést valósítottak meg a folyó teljes magyarországi szakaszán. ■ MTI Csökkentik a támogatásokat kockázat Bizonytalan helyzetbe kerültek a mezőgazdasági termelők 3 I Agrártámogatások (milliárd forint) ■ 2013 ■ 2014-2020 átlaga Közvetlen támogatás Nemzeti kiegészítés ■ 42 119 ígért nemzeti támogatás iso Hl 72’ * Nem része az EU-ból korábban kapott szarvasmarha állatjóléti támogatása VG-GRAFIKA FORRÁS: MOSZ Rendkívül nehéz év vár az agráriumra, csúszik a vidék- fejlesztési program uniós jóváhagyása, bizonytalan a pályázatok kiírásának időpontja. A kormány ígérete szerint 2014 és 2020 között a mezőgazdasági termelők 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak, Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese lapunknak azt mondta: minimum 30 százalékkal kevesebb pénzzel kalkulálhatnak. Agyagási Edit A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy 2014 és 2020 között a termelők 212 milliárd forint többlettámogatás kapnak, a MOSZ számításai szerint azonban, az agrártámogatások a 2013-hoz viszonyítva 240 milliárd forinttal csökkennek. Nem csak a közvetlen támogatásokra és vidékfejlesztésre fordítható EU-s forrás lesz kevesebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is - közölte Máhr András. „2013-ban az EU-ból 1318 millió euró közvetlen területalapú támogatást kaptunk, ezzel szemben a következő költségvetési ciklusban éves átlagban 1270 millió euró támogatást hagyott jóvá az unió, azaz évente mintegy 14 milliárd forinttal csökken a támogatás” - magyarázta. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos pénzek kapcsán azt mondta, hogy az előző hét éves periódusban 3,9 milliárd euró volt a támogatási keret, jelenleg viszont 3,455 milliárd euró áll rendelkezésre, s ez átlagosan 19 milliárd forintos csökkenést eredményez. Ez azt jelenti, hogy az uniótól az agrárium a következő hét évben 230 milliárd forinttal kap kevesebbet. A szakember szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy eddig az EU-pénzeket 25 százalékkal egészítette ki a költségvetés, ezzel szemben - a kormány döntése alapján - a jövőben ez csak 15 százalék lesz, azaz 160 milliárd forinttal juttat kevesebbet a kormány vidékfejlesztésre. Rendkívül nehéz év elé nézünk, megjósolhatatlan következményei lesznek a forrásmegvonásoknak - hangsúlyozta a szakember. „A csökkenő támogatások mellett szembe kell nézni az orosz embargóval, az 1200 hektár feletti támogatások 100 százalékos megvonásának következményeivel, miközben sehol sem tart a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyatása, kérdéses, hogy mikor kerülhet sor új pályázatok meghirdetésére. A gazdák az eddigi szabályok alapján kezdték meg az őszi munkákat, kockáztatva, hogy egy későn megjelent jogszabály miatt megbüntethetik őket” - mondta. A vállalkozások számára az is feszültséget okoz, hogy a kormány a 2014. augusztus 31-én lezárult Agrár Környezetgazdálkodási Programot (AKP) nem hosszabbította meg, és ez - a MOSZ számításai szerint - közel 50 milliárd forint további bevétel kiesést okozhat. „Teljes bizonytalanság van, a gazdák nem tudnak jó választ adni arra a kérdésre, hogy folytassák-e az általuk eddig megkezdett környezetkímélő programjaikat, vagy búcsút mondhatnak vállalkozásaiknak” - tette hozzá. A napokban megjelent kormányhatározat szerint évi 8,72 milliárd forinttal nő 2015- 2020 között az AKG program kerete, részleteket azonban nem lehet tudni. Az agrárium húzza a GDP-t A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG teljesítménye nagyban hozzájárult a GDP második negyedévi 3,9 százalékos növekedéséhez - nyilatkozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek. A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az említett időszakban 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, így az egyik leggyorsabban növekvő ágazat Magyarországon. Az agrárium teljesítményét többek között az állatállomány növekedése, a kalászos gabonák és például a meggytermés kedvező alakulása húzta - közölte. A rezidensképzést is központosítják a tervek szerint szakorvosképzés A rezidens- képzést központilag szervezik meg, az ösztöndíjrendszert pedig minden szakorvos-hallgatóra kiterjesztik - ez is azok között az intézkedések között szerepel, amelyektől az egészségügyi államtitkárság az elvándorlás érdemi lassulását és a munkaerőhiány enyhülését várja. „Bizakodva és kíváncsian várjuk a konkrét javaslatokat” - reagált a bejelentésre a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás azt mondta lapunknak: ha a szakorvos-jelöltek nem a kórházaktól, hanem az államtól kapják, a fizetésüket, azzal megoldható lenne az országon belüli mobilitás, és a rezidensek kiszolgáltatottsága is csökkenne. Ami az ösztöndíjak kiterjesztését szintén üdvözlik, hiszen már korábban javasolták, hogy mindenkit engedjenek be a rendszerbe, aki vállalja a feltételeket, vagyis, hogy nem fogad el hálapénzt, és a végzés után a képzéssel megegyező ideig a képzőhelyen marad állásban. Mindamellett - tette hozzá - nem ösztöndíjakban, hanem megfelelő fizetésben kell gondolkodni, különösen, hogy az első jelentősebb számú ösztöndíjas 2016-ban megszerzi a szakvizsgáját, és ha addig nem rendezik az orvosok bérét, az ő jövedelmük jelentősen csökkenni fog. Az ösztöndíjak ugyanis havonta nettó 100, illetve 200 ezer forint juttatást jelentenek a fizetésen felül. Zombor Gábor államtitkár a napokban egy konferencián arról is beszélt, hogy a gyakorlati oktatás hiányosságait kiküszöbölendő, minőségi kontrollt is bevezetnek a rezidensképzésben. Erre szükség is lenne: a Rezidens Szövetségnek a Szinapszissal közösen végzett közvélemény-kutatása megerősítette a gyakorlati szakorvos- képzés terén tapasztalt korábbi kedvezőtlen tapasztalatokat: míg a hatodéves rezidensek háromnegyede elégedett volt az elméleti képzéssel, mindössze 4 százalékuk mondta ugyanezt a gyakorlati oktatásról. ■ H. É. Nem volt engedélyezési eljárásuk a kísérleti tankönyveknek KÖZNEVELÉS Czunyiné szerint hecckampány folyik - Galló Istvánná: az állam fogja megmondani, mi az érték „Öncélú és politikai célokat szolgáló hecckampány a tankönyvek tartalma körüli botránykeltés" - hangoztatta tegnap a köznevelésért felelős államtitkár Tatabányán. Czunyiné Bertalan ludit szerint az ellenzék a gyerekeket és a szülőket használja fel, amikor a tankönyvellátás megvalósulása nyugodt ütemben zajlott. A napokban több fórumon is kifogásolták a 4,6 milliárd forintból kifejlesztett, jelenleg 1501 iskolában tesztelt kísérleti, valamint az egyéb ingyenes tankönyvek tartalmát. A hetedikes irodalom tankönyv például azt sugallja, hogy a CNN-t néző, Coca-Colát (a kormány stratégiai partnere), hamburgert fogyasztó, Nike cipőt viselő, Disneylandbe látogató fiatalok igénytelenek, alacsonyabb értékrenddel rendelkezők lennének, csakúgy mint a filmrendezők, vagy a távmunkát végzők, akik faxolnak. A hatodikos erkölcstan könyvben a gátlástalan tudósokat a mozgásképtelen fizikus, Stephen Hawking fotójával ábrázolták. Az ötödikes informatikakönyv CD segédanyagának rajzfilmében egy kislányt baltával vernek szét, a gonosztevőn egy méhecske szemkiszúrással áll bosszút. A kifogásolt tartalmakat Czunyiné kiragadott példáknak nevezte, amelyekről szakmai állásfoglalást kell kérni. „Nem Tanárok sem ismerték előre gondolom, hogy ezek a tankönyvek úgy kerültek volna a piacra, hogy nem látta volna őket szakember” - mondta az államtitkár. „A kísérleti tankönyvek nem estek át engedélyezési eljáráson, mint a korábban készült tankönyvek” - hívta fel a figyelmet Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Az államosítás előtt a tankönyvlistáról csak azokat a tankönyveket lehetett megrendelni, amelyek átestek a kiadóknak jelentős pénzbe kerülő szakmai akkreditáción. Az idén tavasszal az intézményfenntartó listájáról kellett rendelni az iskoláknak, amelyen nem szerepeltek az akkreditált tankönyvek többsége. A tavasszal még el sem készült kísérleti, megrendelendő tankönyvek azonban igen. A PSZ vezetője jelezte, sok iskolában a tanárok még mindig nem kapták meg a tanításhoz a kísérleti tankönyvek tanári kézi példányát (az internetre ezeket augusztusban feltöltötték). A kísérleti tankönyveket a Nemzeti tankönyvtanács bírálta el. A testületből nyáron kilépett az akadémia delegált tagja. Tél Tamás szerint a kísérleti tankönyveknél (egyes fejezeteket tankönyvi használatra alkalmatlannak ítélt meg) a korábban megrendelhető, kiszorított tankönyvek között jobbak is vannak. Galloné hangsúlyozta: a tankönyvek az új nemzeti alaptantervhez igen rövid idő, egy év alatt készültek el. A korábbi a tanterwáltáskor erre négy évet áldoztak 6 milüárd forintért. A PSZ elnöke kifogásolta, hogy az állam fogja megmondani mi az érték, ami tankönyvekben is megjelenik. Előfordulhat, hogy ez az értékrend nem egyezik a családokéval és ez súlyos kihívást jelenthet a szülőknek és a pedagógusoknak. Mendrey Lászó, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kifogásolta, hogy a kormány a rohammunkával készült tankönyveket élesben teszteli a gyerekeken. ■ É. S.
