Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-05 / 207. szám
6 2014. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ ■шшшр Aggályok a skót függetlenség körül ALIGHA LENNE TARTHATÓ az az elszakadási menetrend, amelyet a skót kormány vázolt fel Skócia függetlenné válása esetére, tekintettel a rendezendő kérdések igen bonyolult mivoltára - mondták tekintélyes brit alkotmányjogi szakértők. A skót kormány 2016. március 24-ére tűzte ki Skócia függetlenségének hivatalos kikiáltását arra az esetre, ha a két hét múlva esedékes népszavazáson a függetlenségpártiak győznek. Robert Hazell profesz- szor, a University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője szerint 2017 tavasza előtt nem elképzelhető az elszakadás. ■ MTI A bojkott miatt nő az infláció nőtt az infláció augusztusban Oroszországban, amely a múlt hónap elején leállította az élelmiszerimportot Nyugat-Európából - közölte az orosz statisztikai hivatal. A múlt hónapban az éves infláció 7,6 százalék volt a júliusi 7,5 százalék után. Júliusban lassulni kezdett ugyan a fogyasztói áremelkedés, ezt a trendet azonban megfordította az élelmiszerbehozatal augusztus eleji leállítása. Oroszországban augusztusban általában minimális az infláció a szezonális gyümölcsök és zöldségek árának esése miatt. ■ MTI Német ipar: várakozáson felüli növekedés júliusban a várakozásokat meghaladó mértékben nőttek a német feldolgozóipari vállalatok megrendelései - közölte a német szövetségi gazdasági minisztérium. Az előző havihoz képest 4,6 százalékkal nőttek a megrendelések, szemben az 1,5 százalékos piaci várakozással. A megrendelések növekedése elsősorban a külpiacoknak volt köszönhető, hiszen a külföldi megrendelések 6,9 százalékkal nőttek júliusban az előző havihoz képest, míg a német belföldi megrendelések mindössze 1,7 százalékkal. ■ MTI Defláció miatt lép az EKB meglepetés A kamatvágás mellett eszközöket is vásárol a jegybank Komplex élénkítőcsomagot jelentett be az Európai Központi Bank, miután a deflációtól már nem csak a megfigyelők, hanem a jegybank is félhet. Mivel egyre növekszik az árak tartós csökkenésének a veszélye, így az EKB-nak nem volt más választása, mint átlépni a monetáris politika hagyományosabb keretein. Hornyák József A Mario Draghi vezette euróövezeti jegybank jobban félhet a deflációtól, mint azt bárki gondolta volna. Az Európai Központi Bank eszközfedezetű értékpapírok vásárlását kezdi el és kötvényeket is vásárolhat. A jegybank egyúttal 0,15 százalékról 0,05-re csökkentette az irányadó kamatszintet, ami óriási meglepetést okozott, hiszen Draghi korábban azt mondta, elérték a kamatcsökkentés korlátjait, és más intézkedésekkel élhetnek. Júniusban 10 bázisponttal vágta a kamatot az EKB, utána pedig mindenki azt hittel, hogy nem jön már több csökkentés. Az EKB egyúttal -0,1 százalékos szinten álló betéti kamatot -0,2-re vágta, hogy ezzel is segítse a hitelezés beindítását. Az EKB lépéseit szükségessé tette, hogy az infláció 0,3 százalékra csökkent augusztusban az előző havi 0,4-ről, így még távolabb került a 2 százalékos céljuktól. A jegybank így már nem csak a célját vétheti el, de egyre nőtt az esélye annak, hogy az eurózóna deflációba süllyed. Ennek a rémképe pedig a héja beállítottságú döntéshozókat is meggyőzhette az újabb élénkítés szükségességéről. Az euró zuhanással reagált a monetáris élénkítésre, de persze továbbra is jelentősen túlértékelt. Az euró/dollár árfolyam 1,30-as szintre ereszkedett a döntés előtti 1,315-ről, ami 14 hónapos mélypontot jelent. A kamatcsökkentés azonban csak kismértékű hatása lehet, hiszen a 10 bázispontos vágás alig segíti a gazdaságot. Az eszközfedezetű értékpapírok vásárlása és az 1000 milliárdos hitelprogram viszont már nagyobb impulzust jelent. Mario Draghi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a lépésekre azért volt szükség, mert az inflációs várakozások is csökkenni nem csak az euró gyengült a vezető devizákkal szemben, hanem az európai és a tengerentúli tőzsdeindexek jelentős erősödése is azt mutatja, hogy jó irányba lépett az EKB. A piaci hangulat javulása Magyarországra is kezdtek. Az EKB elnöke eddig mindig azt mondta az alacsony pénzromlási ütem ellenére, hogy a várakozások a 2 százalékos cél közelében stabilak. Érthető az EKB félelme, hiszen a várakozások mérséklődése nagyon komoly jele a deflációs veszélynek. Az euróövezet pedig a világ- gazdasági válság kirobbanása óta a harmadik recessziós periódusa felé közelít, hiszen a második negyedévben leállt a növekedés a három legnagyobb gazdaságban. Vagyis a reálgazdaság kiábrándító teljesítménye és a rendkívül alacsony szintre süllyedt infláció - 2009 vége óta nem volt hasonló szinten - miatt nem volt más lehetősége a jegybanknak, mint az élénkítés. Mivel Németország sem növekszik már, és ott is eltűnőben van az infláció, így Jens Weidmann élénkítés elleni érvei is fogytak. Mario Draghi azonban bizonyára a Bundesbank elnökére utalt, amikor azt mondta, hogy voltak átterjedt: a BUX is erősödött, az euró árfolyama pedig rövid ideig 312 forint körül is mozgott, amelyre a döntés előtti 314-ről erősödött a hazai deviza. Később 313 alatt stabilizálódott az euró/forint kurzus. olyanok, akik nem akartak ilyen kiterjedt élénkítést. Az EKB pesszimistán látja a jövőt, de lesz némi növekedés és infláció is. Előrejelzésük szerint 2016-ig végig a cél alatt marad az infláció. Idán 0,6, jövőre 1,1 százalékkal emelkedhetnek az árak, azt követően pedig 1,4 százalékos inflációra számít az EKB. A jegybank az idei évre 1 százaléknál is alacsonyabb gazdasági növekedést prognosztizál, ami még 2016-ban sem éri el a 2 százalékot. Az EKB lépése azonban önmagában nem biztos, hogy elég lesz. Ha az extrém laza monetáris intézkedések mellett marad a szigorú költségvetési politika, akkor sokak szerint az euróövezet gazdasága ugyan valószínűleg elkerülheti a deflációt, de nem fog tartós, dinamikus növekedési pályára állni. Politikusok félnek attól, hogy a monetáris impulzus miatt a strukturális reformok elakadnak. Draghi azt mondta, hogy az élénkítés ellenére folytatni kell a reformokat. Összességében az EKB most hasonló élénkítésbe kezd, mint amiket a világ legnagyobb jegybankjai már közvetlenül a válság után bevezettek. Az öt évnyi lemaradást pedig nagyon megsínylette az európai gazdaság, és a lépések még most sem olyan erősek, mint a Federal Reserve intézkedései. Nagyot javult a hangulat Varga Mihály a feketegazdaság visszaszorítását ígérte előadás „Áttörést értünk el a feketegazdaság elleni harcban, de még mindig 20-30 százalék között van a fekete- gazdaság részaránya Magyar- országon, vagyis itt még van mit tenni a gazdaságpolitikának” - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen. Reméli, hogy az ősszel elinduló programok hatására szűkülni fog a feketegazdaság és sikerül visszaszorítani az áfacsalásokat is. Varga nagy áttörésnek értékelte a pénztárgépek bevezetését, ami fehérítheti a gazdaságot. Mostanra 4,1 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, és a cél az, hogy 5 millióra nőjön a következő évekbe. Elismerte, hogy a foglalkoztatás növekedésében nagy szerepe van a közmunkának, amelynek értelméről és hasznáról nagy vita folyik. Varga szerint nem az a cél, hogy emberek százezrei közfoglalkoztatás keretében jussanak hosszú ideig munkához, ez csak átmeneti megoldás. Szerinte az elsődleges munkaerőpiacra kell visszavezetni a közmunkásokat, és EL tapasztalatok kedvezőek. Varga beszélt arról is, hogy devizahiteles perek tömege vezetett a Kúria jogegységi döntéséhez. A minisztérium becslése szerint 3 milliárd euró értékben érintheti a bankszektort a devizahitelesek megmentése és azok kivezetése a pénzügyi rendszerből. A tavasz folyamán elindul a forintosítás, amitől a kockázatok csökkentését várja a kormány. Kiemelte, ha indokolt, akkor a bankadó és a tranzakciós illeték apró módosítása várható, hogy bővüljön a hitelezés. „Célunk, hogy fenntartható növekedési pályán maradjon az ország, aminek fiskális fegyelemmel kell együtt járnia” - mondta Varga. „Idén nem akarunk devizakötvényt kibocsátani, és jövőre sem” - emelte ki. Szerinte a piacok objektívebben ítélik meg a magyar helyzetet, mint a hitel- minősítők, de a kormány meg akarja győzni őket, hogy javítsák a besorolásunkat. ■ H. J. Ukrajna a fő téma a NATO-csúcson találkozó Moszkvát bírálja Anders Fogh Rasmussen főtitkár NGM: több mint négymillióan adóznak Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen - állapította meg Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a dél-walesi Newportban a szövetség kétnapos csúcstalálkozójának kezdete előtt. Moszkva ugyan tagadja, hogy csapatokat vezényelt volna Ukrajnába, de a helyszínen tapasztalt tények Rasmussen szerint azt mutatják, hogy legalább ezer orosz katona tartózkodik a szomszédos ország területén - tette hozzá a dán politikus, aki újból felszólította Moszkvát arra, hogy vonja ki katonáit Ukrajnából, és szüntesse a fegyveres lázadó erők támogatását. A csúcstalálkozó kezdete előtt Petro Porosenko ukrán államfő Newportban találkozott Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollandé francia köztársasági elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Matteo Renzi olasz kormányfővel. A találkozó két fő témája az ukrajnai válság, illetve az úgynevezett korszakváltás, ami NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének ismételt középpontba állítása. A találkozón Magyarorszá- J got Orbán Viktor miniszterei- I nők képviseli. ■ Petro Porosenko ukrán elnök és Anders Fogh Rasmussen szja A bevallási összesítők adatai alapján több mint 4 millióan fizetnek személyi jövedelem- adót, ami egyrészt az új munkahelyek létrejöttének köszönhető - közölte a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihályt az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte, mire alapozza a kormányfő azt a kijelentését, hogy míg 2010-ben 1,8 millió dolgozó ember fizetett adót Magyarországon, jelenleg ezt már 4,1 millióan teszik. Varga a KSH adatai hivatkozva azt írta, hogy 2014 első negyedévében 360 ezerrel dolgoztak többen mint 2010 azonos időszakában. A gazdasági miniszter szerint az adórendszer átalakulásával közvetlen hatásként nőtt a közteherviselésbe bevont munkavállalók köre, a magánszemélyek valamennyi jövedelmük után egységesen 16 százalékos kulccsal adóznak. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 3,9 millió munkavállaló közül 1,3 millióan mentesültek az adófizetés alól az adójóváírás és egyéb kedvezményeknek (lakáscélú hitel) köszönhetően és a fiktív minimálbéresek száma is igen magas volt. A nullás bevallók száma mintegy 600 ezer fő volt, így mindössze 1,8 millió fő fizetett személyi jövedelemadót, ha nem számítjuk a közmunkások és az egyszerűsített foglalkoztatottak 200 ezres táborát. ■ É. S. 4
