Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-24 / 223. szám

6 TISZAZUG 2014. SZEPTEMBER 24., SZERDA Újra kezdődik a kisdiákok oktatása Tiszaföldváron Kitört a mélyszegénységből sors Az álmokat, terveket soha nem szabad feladni - vallja Vivien kerékpár Idén ősszel ismét el­kezdődik a közlekedésbiztonsá­gi oktatás Tiszafóldvár általános iskoláiban. Februárban a város mindhárom okatási intézményé­nek húsz alsó tagozatos osztálya vett részt az előadásokon, így csaknem ötszáz tanuló figyel­mét hívta fel Kecse László, a Tiszaföldvár Városi Polgárőr Egyesület elnöke a biztonságos közlekedés fontosságára. Idén legalább ugyanennyi kisdiák figyelmére számítanak. Az immár 10 éves hagyo­mányra visszatekintő oktatáso­kat tavasszal és ősszel is meg­szervezik. Az elmúlt egy évtized alatt több ezer földvári gyer­meknek hívták fel a figyelmét a biztonságos gyalogos és kerék­páros közlekedés fontosságára. Miután a tanulók évközben elsajátítják a KRESZ szabályait, tavasszal kerékpáros ügyességi versenyen mérhetik le és össze tudásukat. így lesz ez jövőre is, a vetélkedést a Tiszaföldvár Vá­rosi Polgárőr Egyesület a Városi Könyvtárral közösen szervezi. Megtudtuk, idén jubileumi közlekedési versenyt is szerve­zett az egyesület, ugyanis 10 éves évfordulóját ünnepelte a közlekedési oktatás és verseny. A vetélkedésnek a Kossuth iskola adott helyet, a rendezvé­nyen 80 alsós tanuló vett részt. A gyerekek elméletben és gya­korlatban is számot adtak a ke­rékpáros közlekedési tudásuk­ról, Minden gyermek tesztlapot töltött ki, és a polgárőr-egyesület által kiépített akadálypályán ke­rékpározott végig. A versenyek díjazását 2004-től a mai napig a Tiszaföldvár Városi Polgárőr Egyesület, a Városi Könyvtár és a megyei rendőr-főkapitányság és megyei baleset-megelőzési bizottság támogatta. ■ Ügyességi verseny A cibakházi Horváth Vivien egyszerű körülmé­nyek között nőtt fel sérült bátyjával, ikertestvéreivel. Édesanyja egyedül nevelte őket. A lány elhatározta, kitör a mélyszegénységből. Joó Zsuzsa A cibakházi Öregszőlő utcá­ban megállt az idő. Kutyák csaholnak, a házak előtt tyú­kok kapirgálnak. Az utca asz­faltos burkolata hirtelen véget ér, tovább már csak földút ve­zet. Az egyik oldalon végte­lenbe vesző füves terület, legelésző lovakkal. - Itt la­kunk - mutat egy régi, öre- gecske házra Horváth Vivien. A fiatal lány elmeséli, régeb­ben egy másik, szoba-konyhás épületben élt sérült testvéré­vel és édesanyjával, később öten laktak a szűk helyen, mi­után megszülettek az ikrek. Az apa elment...- Egyszerű volt a házunk, csöppnyi méretű. Mégis sze­rettem ott lenni, közel volt minden, ott voltak a barátaim, á Aztán elköltöztünk ide. A ház | nagyobb és kényelmesebb. f Vivien édesapja roma szár- £ mazású, amikor anyja szerel­mes lett belé, a család kitagad­ta a fiatal nőt.- És bizony a suliban is sok­szor fejemhez vágták szár­mazásomat. Szerencsére jól tanultam, nem tudtak belém kötni. Anya is nagyon szeret­te volna, ha csupa négyesek és ötösök kerülnek a bizonyítvá­nyomba, ha én többre vinném, mint ő. Amikor hetedikes let­tem, kaptunk egy új osztály- főnököt, Lászlót. Ő volt az, aki meglátott bennem „valamit”, többször eljött hozzánk, hogy meggyőzzön bennünket: ne­kem gimnáziumban kell to­vább tanulni. De én kötöttem az ebet a karóhoz, szakma kell, hogy minél hamarabb el­mehessek dolgozni, csak így tudom a családomat támogat­ni anyagilag.- Anya nem szólt semmit, csak megkért arra, hogy hét­végén segítsek neki, menjünk ki együtt a földre gyomlálni napszámba. Kegyetlen munka volt, négykézláb dolgoztam, égetett a nap. Anya a nap vé­ffiWnc PLEASURE NEW FUNNY I Horváth Vivien (balra) ha teheti, minden hétvégét együtt tölt az ikertestvérekkel, Lakatos Noémivel és Dáviddal gén megkérdezte, így akarom leélni az életemet? Akkor el­döntöttem, belevágok. Vivien beiratkozott a szolno­ki Varga Katalin Gimnázium Arany János tehetséggondozó osztályába. Ára volt ám ennek, kollégiumban kellett lakni, szeretteitől távol. Másodikos volt, amikor a lány elhatároz­ta, otthagyja a Vargát, inkább Földvárra jár át tanulni.- És akkor anya megint ki­vitt a földre, esőben szedtünk A CIBAKI Ilonúth Vivien, miután Szegeden befejezte felsőfokú ta­nulmányait, munkát keresett Gyakorlati helye (egy tápéi lakás­otthon) támogatta őt, az ő révü­kön jutott el a kunszentmártoni Szent Márton-plébániáig.- nagyon tartottam a Kövesdy Zsolt atyával való első találkozá­sunktól. Megfordult a fejemben az is, vajon együtt tudok dolgozni céklát... Az ott dolgozó asszo­nyok furcsán néztek rám, lám, a nagy reményekkel indult kislány ide jutott?! Mondanom sem kell, maradtam a Vargá­ban. Nehezen ment a. matek, heti öt napot tanultam a suli­ban, délutánonként korrepetá­lást kértem, szombaton a saját zsebpénzemből magántanár­hoz jártam, végül sikeresen leérettségiztem. Elérkezett az egyetemi felvételi eredmény- hirdetése. Vivien nem kap­egy pappal? Életem most is sze­rencsés fordulatot vett, felvett. Február óta dolgozok a plébáni­án, egyebek között a drogpreven­ciós programból veszem ki a ré­szem, és segítem a karitászosok munkáját is. Köszönöm, jól ér­zem magam, azt hiszem, elértem, amiről még nyolcadikos korom­ban álmodtam: egy diploma és egy munkahely. ta meg azt a plusz 50 pontot, melyre nagyon számított, így nem vették fel sehová. Egy vi­lág omlott össze benne.- Hát felesleges volt minden áldozat? Ezért töltöttem távol a testvéreimtől, anyától öt évet, ezért tanultam éjszakákon át? Nagyon elkeseredtem. Bead­tam fellebbezésemet, végül az ötven pontot megítélték és be­jutottam az egyetemre, szociá­lis szakra. A sors kegyeltje le­hetek... Szegeden - mivel csak szeptember közepén derült ki, hogy elkezdhetem tanulmá­nyaimat - már nem volt hely a kollégiumban. Albérletre nem volt pénzem. A püspöktől kér­tem segítséget, noha meg sem voltam keresztelve. Hihetet­len, de adott egy szobát a kö­zösségi házban, és később is támogatta tanulmányaimat. Az egyetemet tavaly befejez­tem, a záróvizsgám ötös lett. Talán az én példám mutatja, soha, de soha nem szabad fel­adni álmainkat! Vivien ma már egy plébánián dolgozik Másodjára találkoztak a hajnóczys véndiákok előadás Számos hírességet, elismert szakembert nevelt ki az évtizedek alatt a tiszaföldvári középiskola Második alkalommal rendez­ték meg múlt szombaton Tisza­földváron a Nagy Hajnóczys Találkozót. Az elmúlt évtizedek alatt az iskola számos, szakmá­jában elismert, méltán híres tanulót indított el sokszor „vi­lághódító” útjára. Ezen véndiákokat arra kérték, be­széljenek sikereik­ről, munkájukról. Hallhattunk él­ménybeszámolót Kun Mária csillagásztól, aki elmesélte, a Magyar Tudományos Akadé­miánál dolgozik tudományos tanácsadóként. Fő területe a csillagok születése, több mint negyven éve vizsgálja az égi­testek kialakulását, és végzi a megfigyeléseket a világ számos obszervatóriumában, de a leg­több időt a piszkéstetői csillag- vizsgálóban töltötte.- Pontosabban éjszakáztam és fagyoskodtam végig, hiszen a csillagászok éle­tét és munkáját leginkább ez jel­lemzi - mesélte hallgatóságának Kun Mária, akinek még a NASA Spitzer Űrobszer­vatórium is készített egyedül­álló infravörös fotókat. Ugyancsak ellátogatott a ta­lálkozóra Berente Judit, aki 1995-ben egy szervátültetésen esett át, új vesét kapott. Élete ■ Sokaknak adott jó alapot munkájukhoz az iskola. Berente Judit és Paulovits Tamás már régi ismerősök ekkor nyílt ki, szinte belevetet­te magát a sportba. Rendszeres szereplője lett a transzplantál- tak legrangosabb téli világver­senyének is. A magyarok idén három sportág hat verseny­számában voltak érdekeltek, a négy éremből a sífutásban és sílövészetben is rajthoz állt Be­rente ludit hármat, két ezüstöt és egy bronzot nyert. Hegymá­szó élményeiről Szlankó Zoltán mesélt, aki az elmúlt egy évti­zedben többször járt a Himalá­jában, túlélt egy földrengést és egy lavinabalesetet is. Az iro­dalmat pedig többek között Paulovits Tamás képviselte, aki saját verseivel és történeteivel kápráztatta el a közönséget. ■ Megígérték a lámpákat, már szerelik már október elején fel­szereli az önkormányzat a „betörőriasztó” mozgás­érzékelős lámpákat jóné- hány idős, egyedülálló öcsödi lakos házára. Mol­nár Bálint polgármester arról számolt be, tizenöten jelezték készülékigényü­ket, ők egy-két héten be­lül ingyenesen átvehetik a lámpákat, sőt, fel is szere­lik nekik. Murvával szórják le az útalapot Nagyréven folytatódik az útalapok készítése Nagyréven. Sej János polgármester el­mondta, az önkormányzat 350 tonna murvát vásá­rolt, mellyel a durva kö­vezést szórják le. így már csak az utolsó fázis van hátra, az aszfaltozás. A te­lepülésen három utca nin­csen lekövezve, ezek közül kettőben csak pár lakos él, a harmadikban a lakók maguk kérték, hogy ne szórják le kővel az utcát. Először, de nem utoljára adott helyszínt ÖRÖM ÍJÁSZVERSENYT tar­tottak a hétvégén Cibak­házán. A csaknem hatvan résztvevő több kategóriá­ban (vadászreflex, pusz­tai, nomád és longbow) indulhatott. A versenyzők az ország minden részéből érkeztek, jöttek például Orosházáról, Szegedről, Gyomaendrődről, Martfű­ről. Bár ez a verseny már sokadik a sorban, Cibak­háza most először adott neki helyszínt. A követ­kező hasonló megméretés ezen a hétvégén vasárnap lesz, Tiszaföldváron. 1 * Nagyhegyesi Ilona versenyző Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, ész­revétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább önömét szeretné megosztani kollégánk­kal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474699-es telefonszámot hétköznapokon!

Next

/
Thumbnails
Contents